HIRDETÉS

Környezetbarát áruházláncok rangsora

Iszlai Katalin 2017. március 05., 09:36

A Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltsége ötödik alkalommal készítette el Retailer Scorecard elnevezésű felmérését: a 11 legnagyobb romániai élelmiszer-forgalmazó áruházláncot hasonlította össze aszerint, hogy mennyire környezetbarátok.

Fotó: Veres Nándor

Csibi Magor, a WWF romániai kirendeltségének vezetője érdeklődésünkre elmondta, a Retailer Scorecard elnevezésű felmérésben a legnagyobb romániai élelmiszer-forgalmazó áruházláncokat vizsgálták ökológiai hatásuk szerint.

„Azt vizsgáltuk, hogy mennyire környezetbarát egy-egy üzlet, amit aszerint mértünk, hogy hány természetben kárt tevő termékük van, illetve mennyi helyi terméket árusítanak. Utóbbi azért fontos, mert a helyi termék egy jó termék, hiszen minél kisebb a szállítás, annál jobb. A kutatás egyik célja az, hogy nyomást gyakoroljunk a nagy üzletláncokra annak érdekében, hogy minél kevesebb kártékony vagy rossz minőségű termékük legyen. Például, ha Hargita megyéről beszélünk, megengedhetetlen az, hogy a nagy áruházakban hosszú időn keresztül nem forgalmaztak helyi pityókát. A krumplitermesztés az alapköve a régió mezőgazdaságának, így elfogadhatatlan, ha Lengyelországból vagy Franciaországból hozzák a krumplit. Ugyanez a helyzet a paradicsommal is, és még sok más termékkel. Azáltal, hogy évről évre átvilágítjuk ezeket az üzleteket, megváltoztatjuk a hozzáállásukat, és meglátszik a fejlődés: míg az első évben a zöldségek és gyümölcsök körülbelül egynegyede volt helyi termelésű, addig tavaly már szinte kétharmaduk helyi termelőktől származott. Azt azonban fontos kihangsúlyozni, hogy még mindig nem tartunk ott, ahol lenni szeretnénk” – emelte ki Csibi.

A felmérésben az Auchan, Billa, Carrefour, Cora, Kaufland, Lidl, Mega Image, Metro, Penny Market, Profi és Selgros üzletláncokat vizsgálták, az eredményeket pedig a cégek képviseleteihez eljuttatott kérdőívre adott válaszok, valamint a különböző boltokban a WWF képviselői által kitöltött megfigyelési lapok szerint állították össze. Az adatokat 2016. szeptember 18. és október 6. között gyűjtötték össze, az eredményeket pedig nemrég hozták nyilvánosságra.

A WWF képviselői mindenhol hét kulcsszektort vizsgáltak meg: ezek a környezetpolitikák, a halak és a tenger gyümölcsei, a tejtermékek, a tojás, a zöldség és a gyümölcs, a papírtermékek, illetve a mosószerek. Míg 2015-ben a kutatás szerint csak a Kaufland ért el 50 százalékon felüli teljesítményt, tavaly már öt üzletláncnak is sikerült ez. A haltermékek esetében fontos előrelépés figyelhető meg: a 2016-os év volt az első, amikor a Marine Stewardship Council (MSC) fenntarthatósági tanúsítvánnyal ellátott termékek mind a 11 üzletlánc polcain megtalálhatók, bár helyenként a kínálat szűkös az ily módon címkézett, fenntartható halászatból származó termékek esetében. Ebben a kategóriában a Kaufland teljesített a legjobban, a Lidl pedig második lett.

A fa- és papíráru esetében a WWF azt vizsgálta, hogy a termékek milyen arányban rendelkeznek a Forest Stewardship Council (FSC) fenntarthatósági tanúsítványával. Ezen a téren az Auchan teljesített a legjobban, illetve további öt áruházlánc, a Lidl, Carrefour, Mega Image, Kaufland és Selgros 60 százalék körül teljesített, a többiek viszont 50 százalék alatti eredményt értek el.

2016-ban 61 százalékra emelkedett a hazai zöldségek és gyümölcsök aránya: a polcokon a gyümölcsök 42 százaléka, illetve a zöldségek 65 százaléka származott romániai termelőktől. Azonban a kutatásban kihangsúlyozták, hogy a legkeresettebb termék, a paradicsom esetében ez az arány csak 38%.

A felmérés időpontjában a szezonális gyümölcsöket is megvizsgálták: meglepő eredmény, hogy a szőlőnek csak 16 százaléka volt romániai. Az azonban pozitív változás, hogy nőtt azoknak az üzletláncoknak a száma, amelyek ökológiai címkével ellátott romániai zöldséget és gyümölcsöt árulnak: míg 2014-ben még egy sem volt, tavaly már öten is árusítottak ilyen termékeket. A papírtermékek kategóriájában az Auchan teljesített a legjobban, második pedig a Lidl lett. A mosószerek tekintetében is az Auchan számít leginkább környezetbarátnak, a Kaufland az ötödik, a Lidl pedig csupán a hatodik helyen végzett ebben a kategóriában.

Míg 2015-ben a tejtermékek 50 százaléka volt romániai, tavaly ez az átlag 86 százalékra emelkedett. A legjobb eredmény a tojás esetében született, ugyanis a termékek 99 százaléka hazai eredetű. A ökologikus címkével ellátott termékek aránya azonban továbbra is alacsony: a polcokon a tojások mindössze 7,10%-rendelkezik ezzel.

Mit jelentenek a címkék?

Csibi Magor elmondása szerint jelen pillanatban a Föld halállományának 60 százalékát maximális kapacitáson halásszák. „Ez azt jelenti, hogy ha kicsit is megnő a kereslet, több halfaj teljesen eltűnhet. Becsléseink szerint a következő tíz évben az Indiai-óceán tonhal nélkül fog maradni, és ezután rövid időn belül az összes tonhal el fog tűnni. Ez egy dominóhatást fog elindítani a többi halfaj esetében is. Az MSC egy olyan címke, amely azt igazolja, hogy felelős módon történik a halászat: fel van mérve a halállomány, ahol a halászat történik, és ott nem halászhatnak többet, mint amilyen mértékben a halállomány regenerálódni tud. Az ASC arra vonatkozik, hogy abban a pillanatban, amikor farmhalat veszünk, akkor be vannak tartva a szabványok: nem szennyezik a környezetet, és a halak etetése is szabályozva van, ezért egészségügyi szempontból is fontos. Az FSC az erdőre vonatkozik: amely termékeken FSC címkét látunk, az azt jelenti, hogy a gyártók a természetvédelmen túl a helyi közösségeket is figyelembe veszik. Az ökológiai címke a termékeken azt jelenti, hogy az előállítási folyamat nem tesz túlságosan nagy kárt a természetben. Fontos, hogy a fogyasztóknak pozitív hatásuk lehet az ágazatokra, amennyiben az említett címkékkel ellátott termékeket választják” – magyarázta Csibi.

Érdeklődésünkre, hogy honnan származhatnak a hatalmas különbségek, Csibi Magor elmondta, vannak olyan cégek, akik felkeresik őket és érdeklődnek, hogy hogyan tudnák a beszerzési láncukat javítani, illetve a termékmegítélési procedúráikat megújítani ahhoz, hogy jobb legyen a teljesítményük.

„Vannak azonban olyanok is, akik teljes mértékben az árcsökkentésre koncentrálnak, és nekik sosem lesz fontos, hogy környezetbarátok legyenek. A csíki zónában egyébként van egy olyan üzletlánc, amely egy stratégiát dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy a helyi termelőket segítse. Ez minden régióban így kellene legyen, és minden üzletlánc erre kellene törekedjen. Ha ők részt vennének ebben a kutatásban, valószínűleg toronymagasan vezetnének, azonban mi csak az országos piacvezetőket vizsgáljuk. Ez azonban egy nagyon jó példa, amit tisztelek és becsülök” – hangsúlyozta Csibi.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS