Környezetbarát áruházláncok rangsora
Fotó: Veres Nándor
A Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltsége ötödik alkalommal készítette el Retailer Scorecard elnevezésű felmérését: a 11 legnagyobb romániai élelmiszer-forgalmazó áruházláncot hasonlította össze aszerint, hogy mennyire környezetbarátok.
Iszlai Katalin
2017. március 05., 09:362017. március 05., 09:36
Csibi Magor, a WWF romániai kirendeltségének vezetője érdeklődésünkre elmondta, a Retailer Scorecard elnevezésű felmérésben a legnagyobb romániai élelmiszer-forgalmazó áruházláncokat vizsgálták ökológiai hatásuk szerint.
„Azt vizsgáltuk, hogy mennyire környezetbarát egy-egy üzlet, amit aszerint mértünk, hogy hány természetben kárt tevő termékük van, illetve mennyi helyi terméket árusítanak. Utóbbi azért fontos, mert a helyi termék egy jó termék, hiszen minél kisebb a szállítás, annál jobb. A kutatás egyik célja az, hogy nyomást gyakoroljunk a nagy üzletláncokra annak érdekében, hogy minél kevesebb kártékony vagy rossz minőségű termékük legyen. Például, ha Hargita megyéről beszélünk, megengedhetetlen az, hogy a nagy áruházakban hosszú időn keresztül nem forgalmaztak helyi pityókát. A krumplitermesztés az alapköve a régió mezőgazdaságának, így elfogadhatatlan, ha Lengyelországból vagy Franciaországból hozzák a krumplit. Ugyanez a helyzet a paradicsommal is, és még sok más termékkel. Azáltal, hogy évről évre átvilágítjuk ezeket az üzleteket, megváltoztatjuk a hozzáállásukat, és meglátszik a fejlődés: míg az első évben a zöldségek és gyümölcsök körülbelül egynegyede volt helyi termelésű, addig tavaly már szinte kétharmaduk helyi termelőktől származott. Azt azonban fontos kihangsúlyozni, hogy még mindig nem tartunk ott, ahol lenni szeretnénk” – emelte ki Csibi.
A felmérésben az Auchan, Billa, Carrefour, Cora, Kaufland, Lidl, Mega Image, Metro, Penny Market, Profi és Selgros üzletláncokat vizsgálták, az eredményeket pedig a cégek képviseleteihez eljuttatott kérdőívre adott válaszok, valamint a különböző boltokban a WWF képviselői által kitöltött megfigyelési lapok szerint állították össze. Az adatokat 2016. szeptember 18. és október 6. között gyűjtötték össze, az eredményeket pedig nemrég hozták nyilvánosságra.
A WWF képviselői mindenhol hét kulcsszektort vizsgáltak meg: ezek a környezetpolitikák, a halak és a tenger gyümölcsei, a tejtermékek, a tojás, a zöldség és a gyümölcs, a papírtermékek, illetve a mosószerek. Míg 2015-ben a kutatás szerint csak a Kaufland ért el 50 százalékon felüli teljesítményt, tavaly már öt üzletláncnak is sikerült ez. A haltermékek esetében fontos előrelépés figyelhető meg: a 2016-os év volt az első, amikor a Marine Stewardship Council (MSC) fenntarthatósági tanúsítvánnyal ellátott termékek mind a 11 üzletlánc polcain megtalálhatók, bár helyenként a kínálat szűkös az ily módon címkézett, fenntartható halászatból származó termékek esetében. Ebben a kategóriában a Kaufland teljesített a legjobban, a Lidl pedig második lett.
A fa- és papíráru esetében a WWF azt vizsgálta, hogy a termékek milyen arányban rendelkeznek a Forest Stewardship Council (FSC) fenntarthatósági tanúsítványával. Ezen a téren az Auchan teljesített a legjobban, illetve további öt áruházlánc, a Lidl, Carrefour, Mega Image, Kaufland és Selgros 60 százalék körül teljesített, a többiek viszont 50 százalék alatti eredményt értek el.
2016-ban 61 százalékra emelkedett a hazai zöldségek és gyümölcsök aránya: a polcokon a gyümölcsök 42 százaléka, illetve a zöldségek 65 százaléka származott romániai termelőktől. Azonban a kutatásban kihangsúlyozták, hogy a legkeresettebb termék, a paradicsom esetében ez az arány csak 38%.
A felmérés időpontjában a szezonális gyümölcsöket is megvizsgálták: meglepő eredmény, hogy a szőlőnek csak 16 százaléka volt romániai. Az azonban pozitív változás, hogy nőtt azoknak az üzletláncoknak a száma, amelyek ökológiai címkével ellátott romániai zöldséget és gyümölcsöt árulnak: míg 2014-ben még egy sem volt, tavaly már öten is árusítottak ilyen termékeket. A papírtermékek kategóriájában az Auchan teljesített a legjobban, második pedig a Lidl lett. A mosószerek tekintetében is az Auchan számít leginkább környezetbarátnak, a Kaufland az ötödik, a Lidl pedig csupán a hatodik helyen végzett ebben a kategóriában.
Míg 2015-ben a tejtermékek 50 százaléka volt romániai, tavaly ez az átlag 86 százalékra emelkedett. A legjobb eredmény a tojás esetében született, ugyanis a termékek 99 százaléka hazai eredetű. A ökologikus címkével ellátott termékek aránya azonban továbbra is alacsony: a polcokon a tojások mindössze 7,10%-rendelkezik ezzel.
Mit jelentenek a címkék?
Csibi Magor elmondása szerint jelen pillanatban a Föld halállományának 60 százalékát maximális kapacitáson halásszák. „Ez azt jelenti, hogy ha kicsit is megnő a kereslet, több halfaj teljesen eltűnhet. Becsléseink szerint a következő tíz évben az Indiai-óceán tonhal nélkül fog maradni, és ezután rövid időn belül az összes tonhal el fog tűnni. Ez egy dominóhatást fog elindítani a többi halfaj esetében is. Az MSC egy olyan címke, amely azt igazolja, hogy felelős módon történik a halászat: fel van mérve a halállomány, ahol a halászat történik, és ott nem halászhatnak többet, mint amilyen mértékben a halállomány regenerálódni tud. Az ASC arra vonatkozik, hogy abban a pillanatban, amikor farmhalat veszünk, akkor be vannak tartva a szabványok: nem szennyezik a környezetet, és a halak etetése is szabályozva van, ezért egészségügyi szempontból is fontos. Az FSC az erdőre vonatkozik: amely termékeken FSC címkét látunk, az azt jelenti, hogy a gyártók a természetvédelmen túl a helyi közösségeket is figyelembe veszik. Az ökológiai címke a termékeken azt jelenti, hogy az előállítási folyamat nem tesz túlságosan nagy kárt a természetben. Fontos, hogy a fogyasztóknak pozitív hatásuk lehet az ágazatokra, amennyiben az említett címkékkel ellátott termékeket választják” – magyarázta Csibi.
Érdeklődésünkre, hogy honnan származhatnak a hatalmas különbségek, Csibi Magor elmondta, vannak olyan cégek, akik felkeresik őket és érdeklődnek, hogy hogyan tudnák a beszerzési láncukat javítani, illetve a termékmegítélési procedúráikat megújítani ahhoz, hogy jobb legyen a teljesítményük.
„Vannak azonban olyanok is, akik teljes mértékben az árcsökkentésre koncentrálnak, és nekik sosem lesz fontos, hogy környezetbarátok legyenek. A csíki zónában egyébként van egy olyan üzletlánc, amely egy stratégiát dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy a helyi termelőket segítse. Ez minden régióban így kellene legyen, és minden üzletlánc erre kellene törekedjen. Ha ők részt vennének ebben a kutatásban, valószínűleg toronymagasan vezetnének, azonban mi csak az országos piacvezetőket vizsgáljuk. Ez azonban egy nagyon jó példa, amit tisztelek és becsülök” – hangsúlyozta Csibi.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ilyen volt anno a szakvizsga – meg is becsülték a mestert
A segesvári várbeli történelmi múzeum számos érdekessége közül kiemelkedő helyet foglal el egy 15 centiméter hosszú és 17 centi magas kis hordócska, amelynek abroncsa sárgarézből készült, két fedelén pedig faragványok vannak.
Ilyen volt anno a szakvizsga – meg is becsülték a mestert
Kinesztétika: a mozgásérzékelés művészete
A mozgásminták bővülése a viselkedésminták bővülésével is jár, így rugalmasabban tudunk alkalmazkodni a különböző kihívásokhoz – vélik a kinesztétika követői, művelői.
Kinesztétika: a mozgásérzékelés művészete
Mit rejtenek a női táskák?
Egy női táska tartalma a férfiak számára biztosan rejtély, de gyakran még a hölgyek számára is misztérium, hogy mi rejlik a legmélyén vagy a kicsi zsebekben. Ahogyan nincs két egyforma nő, úgy két egyforma női táska sincs.
Mit rejtenek a női táskák?
A munkásmozgalomtól a hóvirágig
Van az évnek egy napja, amikor a férfiak virággal lepik meg a róluk gondoskodó nőket, ezzel is megköszönve odaadásukat, a reggeli kávét, a frissen mosott ruhát, a nehéz munkával töltött nap utáni meleg vacsorát.
A munkásmozgalomtól a hóvirágig
Húszéves a csíkszeredai Kosz Szilveszter Néptánccsoport
A Kosz Szilveszter Néptánccsoport működésének köszönhetően, az elmúlt húsz évben mintegy ezer gyermek és ifjú sajátította el a tánclépéseket, és szerette meg a néptáncot.
Húszéves a csíkszeredai Kosz Szilveszter Néptánccsoport
Családoknak hirdetett versenyt az udvarhelyi könyvtár
A legkirályabb olvasó család cím megszerzéséért indít több hónapos vetélkedőt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. Hét hónap alatt olvasással bizonyíthatják be a részvevők, hogy ők érdemlik meg a címet és az azzal járó nyereményt.
Családoknak hirdetett versenyt az udvarhelyi könyvtár
Sikeres erdélyi fiatalok napja
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) első alkalommal szervezi meg a Dinamit! elnevezésű konferenciát, amelyen sikeres, erdélyi fiatalok fogják elmesélni történetüket.
Sikeres erdélyi fiatalok napja
Az erdélyi fesztiválokat, sokadalmakat mutatják be
Közel ezerre tehető az erdélyi magyarok által szervezett – önkormányzati vagy civil szervezéssel megvalósuló – sokadalmak, fesztiválok, magyar napok sora.
Az erdélyi fesztiválokat, sokadalmakat mutatják be
Fotók nők fókuszából
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
Fotók nők fókuszából
Hármasiker bárányok születtek Tusnádon
Nagy örömhír miatt keresték meg a Csíki Hírlapot: mint kiderült, hármas ikerbárányok születtek az olvasók portáján két hete.
Hármasiker bárányok születtek Tusnádon
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!