Bagdy Emőke: bizakodva nézzünk előre

– Rengeteg inger ér manapság mindenkit, folyamatosan változik körülöttünk minden. Miközben próbálunk lépést tartani a világgal, az eseményekkel, mind a munkahelyen, mind otthon, mennyire figyelünk önmagunkra? Miért van az, hogy egyre több a pszichoszomatikus stressz-beteg?

– Azt kell mondanom, hogy elszomorítóak a statisztikák. Rengeteg a hajszolt, kimerült, reménytelenségbe süllyedő ember, aki nem tud jól megküzdeni a rá nehezedő nagy lelki nyomással. Úgy érzik, nincs kiút, nem látják az alagút végét. Sokan nagyon nehéz helyzetben élnek, és sajnos, még mindig viszonylag kevesen vannak tisztában azokkal a lelki megküzdési technikákkal, amelyek segítségével könnyebben, jobban át lehet vészelni egy-egy megterhelőbb, válságosabb időszakot.

– Azt mondják, hogy a nehézségek megerősítenek. Mit kell tenni annak érdekében, hogy ez tényleg így legyen, és ne rokkanjon bele az ember?

– Mivel nem vonhatjuk ki magunkat azok alól a nyomasztó külső hatások alól, amelyek a mindennapi élet során ránk zuhognak, érdemes elsajátítanunk néhány egyszerű technikát, amelyek segítségével le tudjuk vezetni az ártó stresszek jelentős részét. A lelki egészségben tartó pszichofitnesz módszerének öt alapköve: kacagás, kocogás, lazítás, érintés, segítés. Vagyis: gyakoroljuk az optimizmust, törekedjünk derűre, mosolyogjunk, nevessünk többet, mint eddig! Az egészséglélektan már 1995-ben bebizonyította: az optimizmus és az egészségi állapot között szorosabb az együtt járás, mint a dohányzás és a tüdőrák között! Tudatosan tápláljuk magunkban a bizakodást és a reménységet, mert ezek a testi-lelki vitális erőket felfokozzák, míg a reménytelenségben az életerők lelankadnak. A kacagás antidepresszáns hatású, mert kedélyjavító hormonműködést indít el. Nem véletlen, hogy minél nehezebb és beszorultabb helyzetben élünk, annál több vicc születik az emberek között. A poén („csattanó”) ugyanis szinte kisüti a feszültségeket, tompítja a dolgok élét. A humor bekapcsolja az ember fölé kerekedési és leküzdési érzéseit, így hatalmat érezhet a magában véve súlyos helyzet felett is. Mozogjunk rendszeresen! Szoktassuk rá magunkat például arra, hogy minden reggel elvégezzünk néhány gyakorlatot, mondjuk, húsz mélyguggolást hajlítással. Így kikapcsolhatjuk a szorongásközpontot, és jobb lelkiállapotban vághatunk neki a napnak. Lazítsunk! Tanuljuk meg a villámrelaxációt, melynek segítségével egy-két perc alatt megszabadulhatunk a bennünk rekedt feszültség nagy részétől - a maradékkal pedig már meg tud küzdeni a szervezet. Érintsünk! Simogassuk, ölelgessük meg a szeretteinket minél gyakrabban! Az érintésnek varázslatos hatalma van a testi-lelki erőinkre, közérzetünkre, hiányában viszont egészen egyszerűen elsorvadunk. És: segítsünk másoknak! Segítsünk akkor is, amikor nekünk magunknak is segítségre lenne szükségünk. Az altruizmus, az adakozás, a nagyvonalúság bizonyíthatóan fokozza a szubjektív jóllétérzést. Érvényes kutatások igazolták: a szívből segítő magatartásnak még a puszta látványa is erősíti az immunrendszert!

– Hogyan tartsuk meg a lelki egyensúlyunkat a nehéz időkben is?

– Félretéve minden hurráoptimizmust, de megőrizve a reménység naponta ébredő képességét (a reménykedést), nézzünk úgy előre, hogy minden nehézséggel megbirkózunk, képesek leszünk egészségben és derűben túlélni azt, ami következik, mert megőrizzük és gondozzuk a számunkra fontos emberi kapcsolatokat. Amíg van kiért-miért élnünk, addig minden hogyant elviselünk. Ezt Viktor Frankl üzeni számunkra És mégis mondj igent az életre... című könyvében. A kapcsolatok megtartó erejével sikerülhet felülkerekedni a problémákon. Mi a legfontosabb? Az értékrend önmagáért beszél.

Tegyük az egészséget és a szeretet-kapcsolatokat az élre, az értelmet adó feladatokat és létfenntartási minimumot a következő helyre, a többit engedjük hosszú pórázra, netán engedjük is el, ha lehetséges – és le fogjuk győzni a nehézségeket!