
Fotó: Boda L. Gergely
A pestisdoktor rekonstruált ruházatától és a betegséget hűen hordozó bábuktól igazán meghökkentő az a tárlat, amely az ötszáz esztendőn át öldöklő pestist mutatja be. A Démoni ragály: a pestis című vándorkiállítás utolsó állomásként Marosvásárhelyre érkezett.
2010. április 19., 09:502010. április 19., 09:50
Fotó: Boda L. Gergely
Ez a kiállítás két és fél évvel ezelőtt Budapesten született, majd vándorútra indult. „Budapest után Békéscsabán és Szegeden mutattuk be, a siker hatására pedig a székely múzeumok összefogva erdélyi vándorútra hívtak minket” – fogalmazott az utolsó erdélyi állomás megnyitóján a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgató helyettese, Magyar László András.
500 évet pusztított, de voltak pozitív hatásai is
A Maros Megyei Múzeum Várbeli épületében található tárlat célja, hogy a jelentős, rendkívül pusztító járványt történeti és kulturális szempontból bemutassa. Végigjárva a kiállítás termeit nem csak a betegségről tájékozódhatunk, hanem annak következményeiről is. „A pestis hatott az orvostudományra, a közegészségügyre, a társadalomra, az emberek mentalitására, kultúrájára, sőt a vallásra is” – hívta fel a figyelmet Magyar László András.
Az első teremben a betegség különböző válfajaival ismerkedhetünk: a szakszerű leírás mellett különböző bábukon ábrázolják a pestis tüneteit. Elfeketedő végtagokat, orrot, szájat láthatunk, de a betegség kezdetét jelző az úgynevezett bubókat (daganatokat) is érzékletesen mutatja be a tárlat.
„Köszönet” a 30 éves háborúnak
„Magát a kórokozót 1894-ben tudták kimutatni, a gyógyítás pedig csak még később, az 1920–30-as években lett lehetséges, mégis Nyugat-Európában a 18. század második felére eltűnt a betegség” – magyarázta Horányi Ildikó főmuzeológus. Ez azért lehetséges, mert a pestis parazitája annak a patkánybolhának, amely a házi patkány vérét szívta. A 30 éves háború seregeivel együtt érkezett meg hozzánk a norvég patkány, amely agresszívebb és erősebb lévén kiszorította az emberek körül élő házi patkányt. A patkánybolha pedig már nem szerette a norvég patkányt, így mondhatni a 30 éves háborúnak „köszönhetjük”, hogy a pestis nem tombolt tovább.
Csak templomba járni volt szabad
Bár nem tudták mi okozza a betegséget, majdnem mindannyian egyetértettek azonban abban, hogy Isten büntetése a pestis. „Járványok idején megélénkült a vallási élet, sőt a templomba járás volt az egyetlen olyan közösségi forma, amit nem tiltottak be” – magyarázta Horányi Ildikó, aki elmondta, hogy a tárlat összeállításában is fontos szerepet kapott a hit. Aki belép a jelképes templomkapun pestiskereszteket, és festmények láthat, amelyeken pestisszentek gyógyítanak. Műtárgyak szempontjából ez a kiállítás leggazdagabb része, ahol kegyességi érméket, amuletteket, Zakariás-kereszteket tekinthetünk meg.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.
Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.