
Háromra duzzadt a ditrói pékségben dolgozó vendégmunkások száma. Ők nem tudnak arról, hogy fenyegetések miatt kellett Gyergyószentmiklósra költözniük
Fotó: Beliczay László
A gyergyóditrói eset hátterében munkahelyi konfliktus, a ditrói pékség egykori munkavállalóinak elégedetlensége áll(t), amit az újonnan alkalmazott két Sri Lanka-i vendégmunkás megjelenése hozott felszínre. A Székelyhon napilap háttérinformációs kiadványa, a Kilátó a ditrói események utóéletével foglalkozik.
2020. március 02., 11:462020. március 02., 11:46
2020. március 02., 12:172020. március 02., 12:17
A több oldalas összeállításban többek között cáfolni próbálják, hogy a székely idegengyűlölő lenne, de az is kiderül, hogy a román nyelvű média miként „tálalja” a témát. Mert azt az olvasók is érzékelhették, hogy az utóbbi hetekben mind a magyar, mind pedig a román média kedvenc témája a Gyergyóditróban dolgozó két srí-lankai-i vendégmunkás esete (időközben megérkezett a harmadik is, továbbiak várhatók).
Habár erről viszonylag keveset cikkeznek, a többségében román településeken is történtek hasonló, vagy a ditróinál sokkal durvább, szintén srí-lankai vendégmunkásokat ért atrocitások és, habár a hatóságok nem igazán akarják elismerni, Romániában is van migránsprobléma, írják az összeállítás egyik cikkében.
Falugyűlés Gyergyóditróban
Fotó: Beliczay László
A Kilátó tematikus mellékletben továbbá statisztikai adatokat is találnak az érdeklődők arra vonatkozóan, hogy Hargita és Kovászna megyében él a legkevesebb tartózkodási engedéllyel Romániába érkezett külföldi. Ha fellapozzák a Kilátót, egy romániai jogi kisokost is találnak, amely segít tisztázni azt, hogy tulajdonképpen ki is számít migránsnak, megtudhatják, hogy milyen körülmények között vállalhat munkát egy külföldi Romániában, és egyáltalán hogyan lehet kiváltani a munkáltatói engedélyt.
Keressék a Székelyhon napilap hétfői Kilátó mellékletét!
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
A sertésszűz a sertés egyik legértékesebb, legpuhább húsa, amelyhez a fokhagymás mártás kiváló választás. Mivel rendkívül sovány, érdemes gyorsan sütni, hogy megőrizze szaftosságát és omlós állagát.
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Az ünnepi asztalra egy játékos kis előétel lehet ez az egyszerű szendvics.
Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.
szóljon hozzá!