
A méh és petefészek megbetegedései címmel tartanak beszélgetést február 18-án a Nők tabukról pozitívan projekt kezdeményezői.
2021. február 12., 11:312021. február 12., 11:31
2021. február 12., 11:332021. február 12., 11:33
Újabb tájékoztató előadást és beszélgetést szerveznek Csíkszeredában a Nők tabukról pozitívan kezdeményezői, ezúttal a méh és a petefészek megbetegedéseiről. A beszélgetés moderátora Nyirő Erika és Prohászka-Rád Boróka, a meghívott Hompoth Görgy nőgyógyász szakorvos.
A téma jelentősége igen nagy, hiszen egyre több nőt – és nemcsak nőt – érint a daganatos megbetegedés. Az út a betegségben hosszú és küzdelmes, amely alatt mindennemű támogatás fontos lehet – írják a közleményben. „Előadássorozatunkkal támogatni szeretnénk nőtársainkat és szeretteiket ebben a küzdelemben és olyan perspektívát mutatni, amely előre viszi az érintetteket a gyógyulásban, közösségünket pedig a befogadásban, empátiában és nyitottságban. Szakértők bevonásával, valamint saját élményekből, tapasztalatokból és tanulmányokból merítve beszélgetünk arról, hogy hogyan is viszonyul(hat) az érintett a megélt traumához, illetve hogy melyek azok a társadalmi és kulturális gátak és félelmek, amelyekkel meg kell küzdeni.”
A helyszínről értesítést kapnak azok, akik előzetesen regisztráltak a noktabukpozitiv@noktabukpozitiv.ro címen vagy a Nők tabukról pozitívan Facebook-oldalon üzenetben.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
Ha túlérett banánt találunk az otthoni gyümölcsös kosarunkba, ne dobjuk ki! A banános palacsinta gyorsan elkészíthető és istenien finom.
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
szóljon hozzá!