Gedő Mária: a hibából is tanul a kézműves

Kicsit csalódottan mesél arról is, hogy egy alkalommal például egy ékszerészt kérdezett meg, hogy az ezüstöt mivel forrasztja össze, de a szakmai titokra hivatkozva nem kapott választ a kérdésre. „Persze első kattintásra megtaláltam az interneten a szükséges információt, azóta ezüsttel is dolgozok. Teljesen más, mint rézzel dolgozni, az ezüstnek alacsonyabb az olvadáspontja, viszont sokkal merevebb, engedetlenebb. Mint feldolgozási lehetőség a réz áll közelebb hozzám” – jegyzi meg, miközben előkerülnek a különböző csiszolt ásványokkal díszített fülbevalók, nyakékek, karkötők. Ezek mindegyike különböző vastagságú ezüst-, illetve rézlemezből született.

„Amikor hozzálátok egy ékszerhez, azt először fejben lejátszom, nem találomra hajlítgatom, hogy majd lesz valami. Megrajzolom, több példányban másolom, lombfűrésszel kivágom lehetőleg minél pontosabban, hogy csak keveset kelljen majd reszelni. Vágás előtt már kifúrom a lyukakat, hogy tudjam majd összenyitolni, a nyitszegeket is én készítem. Következik a folyatószer, amivel bekenem azt a felületet, amire rá szeretném forrasztani a drótokat vagy a másik lemezt. Melléhelyezem a forrasztóanyagot, és forrasztólámpával kezdem hevíteni.

És talán mert számára is csalódás volt, hogy nem kapott segítséget, amikor kért, Mária szívesen átadja másoknak is azt a tudást, amivel rendelkezik. Eddig angol nyelven három tutoriált, azaz részletes oktatóanyagot készített fázisfotókkal, részletes leírással, egyenként mintegy százoldalas terjedelemben, ami nem kis munka volt –  ismeri el –, de számára ez is érdekes és hasznos.

„A kézműveskedés számomra hobbi, ebből nem meggazdagodni akarok. Nekem a napom nagy részét a tanítás tölti ki, és azt nagyon szeretem. Amikor leülök és alkotni kezdek, akkor kiengedem a gőzt. Nekem fontos, hogy iskola után valami teljesen mással foglalkozzak. Így vagyok egyensúlyban” – jegyzi meg Gedő Mária.