
Gedő Mária angol-német szakos tanár, szabadidejében kézműves
Fotó: Veres Nándor
Formára vág, reszel, hajtogat, nyitol, zsanért forraszt, kézügyben vannak mindig a lombfűrészek, fúrók, reszelők, fogók, a forrasztópisztoly. Gedő Mária angol-német szakos tanár, de szabadidejében rézből bizsukat, ezüstből ékszereket készít.
2019. szeptember 06., 19:032019. szeptember 06., 19:03
A csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola angol-német szakos tanára már régóta kézműveskedik. Mondhatni ebbe nőtt bele, hiszen – mint megjegyzi – családjától ez sosem állt távol. A hetvenes, nyolcvanas években, ha valamire szükségük volt és azt rendszerint nem lehetett megvásárolni, akkor elkészítették, lehetett az bútor, ruha vagy egyéb használati eszköz.
„Középiskolás koromban rengeteg zsebpénzem volt, mert bőrből készítettem bizsukat. Mindig matattam valamivel, mert kellett, élveztem. Bármennyire is közhelyként hangzik, számomra ez adja meg a lelki egyensúlyt” – magyarázza Mária. Néhány évvel ezelőtt rézdrótból készített ékszereket, mostanra viszont már rézlemezzel és ezüstlemezzel is dolgozik. Számára nagy kihívás most az ötvösség, azt próbálja megtanulni, utánaolvas, kísérletez, és mindeközben lélegzetelállító bizsuk, ékszerek kerülnek ki a kezei közül.
„Sok mindent kipróbáltam, és ez az, amiről azt gondoltam, hogy egy év után megunom. De nem. Sőt egyre újabb technikákat, szerszámokat ismerek meg, és ezek újabb távlatokat nyitnak. Nekem már nem elég az, hogy drótból dolgozok, az könnyebb abból a szempontból, hogy itthon megvan az anyag, illetve hulladékból is ki tudom bontani a rézdrótot, vagy veszek kábelt, és abból szedem ki. Szerszámok a drótozáshoz itthon megtalálhatók, könnyen beszerezhetők. Számomra az ötvösség kezdett érdekes lenni. Rézlemezből kivágni a formát, rétegelni, ehhez kell lombfűrész, de számos olyan szerszámra van szükségem, amit itthon nem lehet beszerezni. Sok olyan dolog van, amihez én keresgéltem ki az információkat” – mondja.
Csiszolt ásványok és a sokat használt lombfűrész
Fotó: Veres Nándor
Kicsit csalódottan mesél arról is, hogy egy alkalommal például egy ékszerészt kérdezett meg, hogy az ezüstöt mivel forrasztja össze, de a szakmai titokra hivatkozva nem kapott választ a kérdésre. „Persze első kattintásra megtaláltam az interneten a szükséges információt, azóta ezüsttel is dolgozok. Teljesen más, mint rézzel dolgozni, az ezüstnek alacsonyabb az olvadáspontja, viszont sokkal merevebb, engedetlenebb. Mint feldolgozási lehetőség a réz áll közelebb hozzám” – jegyzi meg, miközben előkerülnek a különböző csiszolt ásványokkal díszített fülbevalók, nyakékek, karkötők. Ezek mindegyike különböző vastagságú ezüst-, illetve rézlemezből született.
Mária számára fontos a szimmetria
Fotó: Veres Nándor
„Amikor hozzálátok egy ékszerhez, azt először fejben lejátszom, nem találomra hajlítgatom, hogy majd lesz valami. Megrajzolom, több példányban másolom, lombfűrésszel kivágom lehetőleg minél pontosabban, hogy csak keveset kelljen majd reszelni. Vágás előtt már kifúrom a lyukakat, hogy tudjam majd összenyitolni, a nyitszegeket is én készítem. Következik a folyatószer, amivel bekenem azt a felületet, amire rá szeretném forrasztani a drótokat vagy a másik lemezt. Melléhelyezem a forrasztóanyagot, és forrasztólámpával kezdem hevíteni.
A folyamat után befeketedik, oxidálódik a félkész termék, de pár órára ecet és só keverékébe teszem, és újra gyönyörű lesz. Aztán az esetleges hibákat javítom, beteszem a követ, kipolírozom, megtisztítom, megszárítom, és kap egy réteg patinát. Kénmáj a patina, egy nagyon büdös oldat, ebbe mártom bele. A réznek két-három másodperc is elég, hogy koromfekete legyen, az ezüstnek ehhez kell egy jó félóra. Aztán újrapolírozom, de ekkor már csak a felső réteget, hogy a mintát adja ki” – magyarázza Mária a munka menetét. Közben mutatja az első lépést, a rajzokat és a végterméket, egyebek mellett egy olyan, pillangó formájú karkötőt, amivel kerek egy hónapot dolgozott.
Persze néha hiba is csúszik a dologba, szerinte
Számára kedves a gótika, a szecesszió, az iszlám művészet, szereti az egyiptomi ékszereknél a zsanéros megoldásokat, van tehát honnan inspirálódni. Ő meg folyamatosan kutat, tanul. Mária ékszerei, bizsui közül számtalan darab külföldre kerül.
Egy hónapig készült a pillangó alakú karkötő
Fotó: Veres Nándor
És talán mert számára is csalódás volt, hogy nem kapott segítséget, amikor kért, Mária szívesen átadja másoknak is azt a tudást, amivel rendelkezik. Eddig angol nyelven három tutoriált, azaz részletes oktatóanyagot készített fázisfotókkal, részletes leírással, egyenként mintegy százoldalas terjedelemben, ami nem kis munka volt – ismeri el –, de számára ez is érdekes és hasznos.
Ezüst ékszerek is készülnek Mária otthonában
Fotó: Veres Nándor
„A kézműveskedés számomra hobbi, ebből nem meggazdagodni akarok. Nekem a napom nagy részét a tanítás tölti ki, és azt nagyon szeretem. Amikor leülök és alkotni kezdek, akkor kiengedem a gőzt. Nekem fontos, hogy iskola után valami teljesen mással foglalkozzak. Így vagyok egyensúlyban” – jegyzi meg Gedő Mária.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. szeptember 6-án.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!