/ Élet+mód

Aki rászán egy napot, igazi faluünnep részese lehet a házszentelés alkalmával Homoródremetében. A hosszú harangszó templomi szentmisére szólít, majd a csengettyűs gyermekek örömhíres, bőségkívánó rímei hangzanak fel a portákon. . Vidám hangjuk jelzi: érkezik az áldáshozó szent kereszt.

Mikor is telepedtek le az örmények Erdélyben, és hányan lehetnek ma az ők leszármazottjaik? Mit tartanak kezükben a vörös köpönyegesek? Hogyan maradnak meg egy nemzet gyökerei távol az őshazától, elveszítve az anyanyelvet? Magyari-Sáska Zsolt egyetemi adjunktustól tudtuk meg.

Ki ne vágyna egy fárasztó nap után megszabadulni a hátfájástól, feszültségtől és ellazulni, igénybe venni egy masszázst? Ebben segít már több mint tíz éve Jánosi Tibor masszőr, aki húsz évvel ezelőtt még nem gondolta volna, hogy egy biciklis baleset nyomán milyen irányba változik az élete.

Rossz közérzet, fáradtság, ingerlékenység – csak néhány azok közül a tünetek közül, amelyekkel szembesülhet az az ember, aki hosszabb időt tölt zárt térben, márpedig télen többet vagyunk bent, mint kint. Mindezeknek oka a friss levegő hiánya, amelyet egy mozdulattal orvosolhatunk: szellőztessünk bátran a leghidegebb napokon is.

Nemrég töltötte 94. életévét Mezey Erzsébet gyergyóditrói pedagógus, akiről egykor már az orvosok is lemondtak. Zaklatott, szinte drámainak nevezhető életpályája tipikusan 20. századi. Megosztotta velünk történetét.

Beköszöntött a síszezon, előkerültek a garázsból, padlásról, sufniból a sífelszerelések, hogy tulajdonosaik hódolhassanak e téli sportnak. Azonban nem csak egészséges, szórakoztató és szép ez a sport, veszélyes is lehet, ha nem figyelünk néhány fontos dologra, ami a felszerelést illeti.

Évnyitó túra keretében emlékkövet állított a Szarkakőre, Székelyudvarhely legmagasabb pontjára az Erdélyi Kárpát Egyesület székelyudvarhelyi szervezete. Ebből az alkalomból hetven főnél többen értek fel 888 méterre. Baktatás közben Kovács-Kendi Lehel elnökkel beszéltünk.

Ha valaki örömet akar szerezni a gyergyószárhegyi plébánosnak, képeslapot vigyen neki ajándékba. György Balázs minden karácsonykor szentképkiállítást készít a hittanteremben, és ha senki sem méltatná, akkor is gyönyörködne benne.

Értékelni és élvezni kellene a pohárba töltött italt – erről beszélgettünk szilveszterre készülődve Lakatos József pultossal. Szó esett arról, hogy a szilvapálinkán túl miként isszák a töményeket a székelyek, és hogyan lehetne részegedés helyett inkább élvezni az italokat.

Azt mindenki tudja, hogy nem szabad szárnyast enni szilveszterkor, mert az hátrafele kapar, és elkaparhatja a szerencsét az új évben. A legtöbb babonánk a szilveszterhez kötődik, összeszedtünk néhányat, hogy megtudjuk, mi mindent kell tennünk ezen a napon ahhoz, hogy szerencsések legyünk 2018-ban.

Bár az ajándékbontásnak már vége, karácsony és szilveszter között általában rendre felkeressük a rokonokat, barátokat, akár a távoli ismerősökkel is összefutunk egy kávéra. Ilyenkor azért szeretjük a legjobb formánkat hozni, még az arcunkon is. A visszafogottól a dögös füstösig sok mindent kipróbálhatunk.

A szilveszter, az óév búcsúztatása és az újévi fogadalmak megtétele igencsak régi hagyományokra tekint vissza. A 20. század első felében Marosvásárhelyen is megadták a módját az ünneplésnek a régi magyar és az új román világban egyaránt.

A legtöbb embernek a pezsgő csak szilveszterkor jut eszébe, pedig a borszakértő szerint napjában akár háromszor is lehetne fogyasztani. Tény azonban, hogy ha ünnep, akkor pezsgő. De hogy válasszunk jót? Kormos Zoltán borszakértőt kértük meg, hogy a döntésben segítségünkre legyen.

Miután a karácsonyi ünnepek szerte a világban lecsengtek, a valódi ünnepi hangulat csak épphogy elkezdődik Japánban. Ott ugyanis az újév a legnagyobb ünnep, ehhez kapcsolódik a legtöbb szokás, hagyomány. De az óévbúcsúztató sem úgy zajlik, mint nálunk: semmiképp sem tűzijáték és buli az ünnep.