/ Élet+mód

Több mint száz éve létezik már cserkészet a világ szinte minden szegletében. A Romániai Magyar Cserkészszövetség idén jubileumi évet ünnepel, ám a járványidőszak nagyban felülírta a méltó megemlékezést. 

A mélyszegénységben lévő, mezőségi falvakban, farmokon élő magyar gyermekek kezét ebben a nehéz járványidőszakban sem engedte el a magyarfülpösi Szivárvány Alapítvány, ruhával, élelemmel, egy jó szóval próbálnak segíteni túlélni. 

Minél egyszerűbben élni – ez vezérelte Kassay Csongort, amikor néhány éve tervezni kezdte a saját hétvégi házát. S noha a hétköznapokban „teljesen normális életet él”, szeretett volna egy olyan helyet megalkotni magának és a családjának, ahol lelassul az idő, ahol ki tud kapcsolódni.

Meglátni és megszeretni – ritka az olyan autótípus, amely ennyire egyoldalúan pozitív érzést vált ki nemtől és kortól függetlenül az emberekből. A Jimnynek azonban el kellett hagynia Európát, de a kiéhezett vásárlóközönség kérésére picit átalakulva remélhetőleg már a közeljövőben visszatér.

Egy kis színes szív, vagy nap, netán mandalaszimbólum, és máris kész a Muhl Kriszta-féle egyedi faékszer. Kíváncsi voltam, hogyan készül, de arra is, hogy készítőjük, aki Dunaújvárosban született, hogyan érzi magát Székelyföldön.

Erdélyben is hódít a pizza. Mára szerencsére lecsengtek a kilencvenes években gyorsan terjedő pancserek, így az olasz „világételből” is egyre több kisvendéglőben találni jó minőségű felhozatalt. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának munkatársa egy nagykárolyi étterem teraszán kóstolta meg a magyaros pizzát.

Szíve csücske a dzsessz és a blues, jó barátságban van a pop- és a rockzenével, de nem veti meg a népzenét, az operettet, magyar nótát és a csárdásokat sem. Billentyűs, hangszeres, dalszerző, zenetanár. Szabó Zsolt, aki még saját életét is dalba foglalta.

Hogy egy erdélyi háziasszony ősszel zakuszkát főz, ismerjük el, abban semmi rendkívüli nincsen. De ha valaki olyan zakuszkát főz, hogy arra a budapesti gasztróvilág krémje is felkapja a fejét, na arról érdemes szót ejteni. Gálfi Kinga zakuszkája ilyen lett. Vele beszélgettem.

Hatvan húsmarhát számláló farmjukkal a magyarfenesi Székely család a környék egyik legjelentősebb agrárvállalkozója. A szüleikkel együtt gazdálkodó kalotaszegi testvérpár az óvatos gazdák közé tartozik, akik önerőből építkeznek, ezért kerülik a túl kockázatos nagy pályázatokat. 

Sokfajta sajtóbeli út áll Székedi Ferenc mögött: újságíró, rádiós munkatárs, televíziós szerkesztő, ifjú médiaszakos egyetemisták oktatója. Ma is Zsögödből szemléli a világot, munkásságát nemrégiben a MÚRE életműdíjjal ismerte el.

Maradt a páratlanul tágas beltér, benne a rendhagyó praktikus megoldásokkal, illetve olyan extrákkal, amelyek a közelmúltban csak a prémiumkategória kiváltságai voltak – így érkezett meg a Škoda zászlóshajójának negyedik generációja, bizonyítva, hogy mindig van feljebb.

Számos oka lehet annak, hogy egy aktívan sportoló fiatal mondhatni egyik percről a másikra azt mondja: elég volt, nem akar több edzést. Mi lehet a háttérben, egyáltalán mit kezdhet ezzel a jelenséggel a szülő, az edző? A kérdésekre Roseti-Karikás Emőke sportpszichológus válaszol a Székelyhon napilap legfrissebb számának Liget mellékletében.

Nem kell feltétlenül a legjobbnak lenni ahhoz, hogy versenyképesek legyünk. A sikerhez elég, hogy következetesen értéket teremtsünk. Olyant cselekedjünk, ami jobbá teszi a világot – állítja Plesek Zoltán pszichológus, pszichoterapeuta. Megszívlelendő jó tanácsait az Erdélyi Napló legfrissebb számában olvashatják el.

Az Érmellék ízei és termékei nevű vásárával az Érmelléki Gazdák Egyesülete az elmúlt esztendőkben több tucat gazdát és kézműves termelőt juttatott piachoz.