
Balázs Ágota csíkmadarasi otthonában mutatja be a nemezszappan készítését
Fotó: Pinti Attila
Van belőlük kávés, levendulás, dióleves, csokis-mentás, citromfüves, sőt még kecsketejes is. Hogy miről beszélek? Vegyszermentes, natúr házi szappanokról, amelyek nem csak hasznosak, hanem szemet gyönyörködtetőek. Balázs Ágota ugyanis nemezbundába is „öltözteti” saját készítésű szappanait. Őt látogattam meg.
2020. december 16., 18:502020. december 16., 18:50
Voltak már úgy kézműves termékkel, hogy annak szépsége, különlegessége arra ösztönözte, hogy készítőjüket is megismerjék? Én legutóbb a nemezszappanokkal jártam így, és e különleges szappanokért egészen Csíkmadarasig mentem, hogy megnézzem, ki készíti őket és hogyan.
Balázs Ágota már vár bennünket, kedélyesen mutatja a különböző „ízesítésű” szappankockákat, a csodálatos mintás nemezszappanokat. Kézügyességére – derül ki – már korán felfigyeltek, egy iskolai táborban ismerkedett meg például a nemezeléssel, amit egy hosszabb szünet után egy ideje újra művelni kezdett. Csodaszép nemezelt szappanait tű- és vizes nemezeléssel készíti.
„Van annak már tíz éve, hogy vásároltam egy nemezszappant, aztán mikor a szappan elfogyott, a nemezbundát félretettem. Időközben elkezdtem a szakmámban dolgozni, de
Először bolti szappant nemezeltem be, használni kezdtük, és a családban, a baráti körben egyre többen kérték, hogy készítsek számukra is. A kereskedelemben kapható szappannal nehéz volt dolgozni, mivel keményebb, és megtörtént, hogy miután nyolc órát dolgoztam vele, végül beletörött a tű hegye, muszáj volt kibontanom. Ezért döntöttem inkább a házi készítésű szappan mellett, és ez nem utolsósorban nem is szárítja annyira a bőrt, mint a bolti” – meséli.
Készül a díszes nemezszappan
Fotó: Pinti Attila
Eleinte más készítette számára a szappanokat, aztán amikor egy rendelés megkésése miatt nem tudott részt venni egy vásáron, úgy döntött, utánanéz, hogyan is készül a szappan, és ha lehet, inkább maga készíti. „Másnap a könyvtárban egy, a szappankészítésről szóló könyv ragadta meg a figyelmemet, kikölcsönöztem, és elkezdtem olvasgatni. Legnagyobb meglepetésemre rájöttem, hogy én mindezt tanultam a középiskolában, hiszen biológia-kémia szakon végeztem, ismerős volt számomra az elméleti háttér. Kipróbáltam, és elsőre működött. Aztán nagyon sokszor nem működött, sokszor volt robbanás, sokszor kellett meszelni, sokszor elégettem magam. Sok olyan dolog történhet, amire nem számít az ember, amikor nekifog egy rövid ujjú blúzban szappan készíteni” – mondja nevetve.
Majd színes gyapjúból a díszítés is rákerül
Fotó: Pinti Attila
Közben mutatja is, hogyan készül a nemezelt szappan. Most ennek van szezonja – jegyzi meg –, télen inkább igénylik a gyapjúba bújtatott szappant. A szappanra rétegenként kerül rá a gyapjú, óvatosan rásimítja, hogy minél szorosabb legyen, és lehessen könnyen nemezelni. A nemezelés során ugyanis – mondja – a gyapjúszálak jól össze kell kapaszkodjanak, a szappantól és a meleg víztől pedig a gyapjú összeáll, csak simogatni kell.
Ilyen, amikor gyapjúbunda kerül a szappanra
Fotó: Pinti Attila
„Ismerem a szappanom minőségét, és tudom, hogy a nemezelőtűt milyen mélyen nyomhatom bele, a tűvel ugyanis körbeszurkálom a gyapjúba bújtatott szappant, ettől lesz tömött. Ez után bevizezem, és egy tízperces folyamat következik, mintha a kezemet mosnám, a vízzel simogatom a nemezszappant. Miután elkészült, két-három napot szárad, és következik a minta kidolgozása szintén tűnemez technikával, ám ezúttal már színes gyapjú kerül rá” – osztja meg a munka fázisait, és a keze ügyében került nemezszappant perceken belül már egy színes hópehely minta díszíti.
„Használatkor csak be kell nedvesíteni, és természetes bőrradírként a bőrt vele átdörzsölni, így helyettesítheti a fürdőszivacsot is. Ezáltal a gyapjú tovább nemezelődik, majd ahogy kifogy belőle a szappan, a megmaradt gyapjúhuzat kis tartóként újrahasznosítható. Kivághatjuk, és tehetünk bele régebbről megmaradt szappandarabkákat, majd visszavarrjuk és használjuk tovább. A használat során megtörténhet, hogy a minta kicsit elmosódik, de attól még használható lesz, és a funkcióját nem veszti el, mert továbbra is alkalmas lesz bőrradírozásra.
Egyébként a szappan ezáltal kevésbé fogy, mert a gyapjú védi a kopástól és a szétázástól. Gyerekkézbe igazán ajánlott, hiszen a hosszú áztatásokat, nyomkodásokat, szappan gyurmázásokat is jól tűri, a gyapjúréteg kevésbé engedi át a szétázott szappant. Használat után jó vízáteresztő szappantartóba téve a szappan és a nemez magától kiszárad, nem büdösödik be” – magyarázza.
Ágota hideg és meleg eljárással készíti a szappanokat, melyeknek az alapja – árulja el – egy nagyon erős gyógynövényes teafőzet, kivonat. Kivételt képez ez alól a kecsketejjel készült szappan. Ugyanakkor majd mindegyikbe kerül például illóolaj is, így aztán a szappanban benne van nem csak a teának, hanem az illóolajnak is a hatása. Kezembe kerül egy szappan, alapja csipkebogyós teafőzet rózsa illóolajjal, de ott van mellette a kávés szappan, amelybe kávézacc is került, így kiváló bőrradír.
Nem csak hasznosak, hanem szépek is
Fotó: Pinti Attila
Beszélgetünk, és közben kiderül, a lakásban sok minden Ágota kézügyességét dicséri, szeret kézműveskedni, sok mindent kipróbált, és még rengeteg ötlete van. „Régen sokat rajzoltam és festettem. Van szövőszékem, tudok szőni, az nagyon tetszik, csak még nem láttam hozzá. Úgy képzelem, hogy az ember abba amit készít, beleszövi életét, a gondolatát, önmagát, és ebbe csak akkor lehet belefogni, ha önmagunkkal békében vagyunk.
Le kell csendesedjek, és akkor tud működni. De ugyanakkor keramikusi végzettségem is van, azt is nagyon szeretem. Sok minden van még bennem. De számomra fontos, hogy bármi is kerüljön ki a kezeim közül, azt használni lehessen” – meséli Ágota, aki végzettsége szerint gyógytornász.
Szappanok. Kávés, levendulás, dióleves, csokis-mentás, citromfüves, sőt még kecsketejes is. Bőséges a választék
Fotó: Pinti Attila
Közben csodálom a szappanokat, az illatukat. Izgalmas párosítások, mint például narancs-szegfűszeg, diólevél-rozmaring, körömvirág-citrom, csoki-menta, de van amelyben geránium, vagy eukaliptusz illóolaj kerül.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!