Mézeskalácsok ízes-díszes titka
Volloncs Mária a hétköznapokban pszichológus, de alkotással kapcsolódik ki: karácsony táján például ilyen díszes süteményekkel
Fotó: Veres Nándor
Szívek, bábuk, csengők, fenyőfák, házikók és megannyi csodaszép minta: Volloncs Mária biztos kézzel húzza a vonalakat az általa sütött, szemet-lelket gyönyörködtető mézeskalácsokra. De nem csak a külsejük szép, az ízük is mennyei, mert azt vallja, nem szabad kispórolni belőle a jó alapanyagokat, és nagy szeretettel kell elkészíteni őket.
Péter Beáta
2020. december 22., 18:032020. december 22., 18:03
A kézidvásárhelyi Volloncs Mária pszichológia szakon végzett, tizenhét éven keresztül a Kovászna Megye Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságnál dolgozott pszichológusként, tanácsadóként. Negyvenéves volt, amikor úgy döntött, művészi pályára lép.
„A családban mindenkinek vannak ilyen hajlamai, van zenész, festő, különböző mesterségekben jártas személy, például asztalos, kovács, cipész – apai és anyai ágról is. Kézdivásárhelyen művészetterápiás műhelyt vezettem, így elég sok technikát sikerült kipróbáljak. Egy pszichológus munkája elég megterhelő, és azt éreztem, hogy tizenhét év után valami mással kell foglalkozzak. Népművészeti egyesületeknek lettem tagja, például a sepsiszentgyörgyinek, kézdivásárhelyinek, székelyudvarhelyinek” – mesélte Mária.
Üvegfestéssel kezdett foglalkozni, leginkább népi motívumokat dolgozott fel, vásárokra, táborokba járt, illetve szervezett, kiállításokon vett részt, díjakat is kapott. Öt évig csak kézműveskedett, de aztán kezdett hiányozni neki a pszichológusi munka. Ekkor kapott egy felkérést egy alapítványtól, és gyerekekkel kezdett el foglalkozni. „Öt év üvegfestés után visszatértem az eredeti szakmámhoz, de a kézműveskedést sem hagytam abba. Ez a kettő jól kiegészíti egymást, mert elfárad a lélek, és ezáltal, hogy az alkotás folyamán szépen elmatatgatok, ez megnyugtat, kikapcsol, és megújul a szellem. Ezt mindenkinek ajánlom, főleg akiben van ilyen készség, hogy élje ki.”
Gyermekkori élmények nyomán
Az üvegfestés után képeket, majd porcelánt, kerámiát festett. Egy másfél éves kutatómunka során tanulmányozta a magyar népi motívumokat, tájegységenként, egy ezer darabos festett tányér-kiállítás megvalósítását tervezi.
Mivel évek óta csodálattal figyelte a marcipánból, cukorpasztából készült alkotásokat, 2018-ban elvégzett egy cukrásztanfolyamot, és további képzésekre járt Magyarországra. Kedvtelésből szokott barátoknak, ismerősöknek ünnepekre süteményt, tortákat készíteni. Néhány éve pedig, karácsony előtt, a mézeskalácssütés is bekerült a tevékenységei közé.
A recept, ami alapján a mézespogácsát süti, egy gyermekkori élmény hozadéka
Fotó: Veres Nándor
„A mézeskalácsot sok család süti, ez egy népi hagyomány, karácsonykor, ünnepek alkalmából. Gondoltam, hogy összegyúrva azt a tudást, tapasztalatot, ami a fejemben és kezembe összegyűlt, ráteszem. Így alakult ez a nagyon cifra, nagyon díszes mézeskalács. Ez a recept, ami alapján a mézespogácsát sütöm, egy gyermekkori élmény hozadéka. Volt a szomszédunkban egy idős család, akik Petrozsényből költöztek Kézdivásárhelyre, és hozták magukkal a kultúrájukat. Gyermekkoromban sokat jártunk hozzájuk, méhészkedtek is, virágos udvaruk volt méhekkel. A szomszéd bácsi mindig adott lépesmézet, a szomszéd néni isteni finom mézeskalácsot sütött, amelyből mindig megkínált, átkopogott. A receptjét édesanyám kérte el több mint harminc éve, és évről évre ez alapján sütöttük a mézeskalácsot. Ez egy »drága« recept, mert ebből nincs kisajnálva a mindenféle jó, igazi méz, megfelelő liszt, házi tojás, házi vaj, és van egy speciális fűszerkeverék. Mindez egy jó alapja annak, hogy lehessen belőle szépen dolgozni. Szépre sül, jó ízű” – osztotta meg velünk Volloncs Mária.
„Többféle receptet átnéztem, kipróbáltam, de ez az igazi. Sokan mondják, hogy sokat kell álljon, két-három hétig, mert akkor simul ki a tészta, nem lesz buborékos. De ennél a receptnél este begyúrom, másnap már dolgozhatok vele. Sokat kell gyúrni, amikor összeállítod, ki kell dolgozni azt a tésztát, majdnem úgy, mint a hájastésztát. Sem az alapanyagot, sem a munkát nem szabad kispórolni belőle. Fontos az is, hogy szeretettel készítsük.”
Mézeskalácssütési kulisszatitkok
Mint mondta, a mézeskalácsok díszítésében sokat segített neki az üvegfestő múlt. De arra is biztat mindenkit, hogy meg lehet tanulni a díszítést: önbizalommal, lendülettel húzzuk a vonalakat. Bátran engedjük szabadon a fantáziánkat. Úgy véli, a mézeskalácsban rengeteg lehetőség van, lehet belőle alkotni, szépen díszíteni őket.
„A tavalyig csak a családnak, a rokonoknak sütöttünk. Most valamivel többet készítettünk, ezt a vírushelyzet is alakította. Van egy aranyos menyem, ő is segít, ő süti ki, én díszítem. Én általában későn fekszem, korán kelek, van, hogy éjjel alkotok.”
Ha nagyon vékony vonalú mintákkal szeretnénk díszíteni a mézeskalácsot, érdemes dizájn-porcukrot vásárolni
Fotó: Veres Nándor
A mázzal kapcsolatban elárulta, fontos, hogy milyen porcukrot használunk. Úgy véli, ha nagyon vékony vonalú mintákkal szeretnénk díszíteni a mézeskalácsot, érdemes dizájn-porcukrot vásárolni, mivel az puhább, nem porzik, szépen lehet vele dolgozni, nem csapódik ki a tojásfehérjében. Ő citrom helyett ecetet csepegtet a mázba, hogy fényesebb legyen. Ezekre ő is rengeteg gyakorlat és kísérletezés után jött rá. Aki pedig mézeskalács-házikót is készítene, annak azt ajánlja, papírból készítsen sablont, ez alapján vágja ki a ház részeit, a négy falat, a tetőt nyers tésztából. Megsütjük, előbb kidíszítjük, majd a cukor-tojásfehérje masszával ragasztjuk össze.
A vastagabb mézeskalácsot tíz percnél tovább nem szabad sütni, a vékonyat öt percig.
„Jó, ha a karácsony előtti hetekben megsütjük, hogy puhuljon. Viszont az az alapmasszájú mézeskalács, amelyikbe vajat teszünk, azonnal poronyó. Fontos tehát a jó recept, és az, hogy szívvel-lélekkel dolgozzunk vele.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!