Vízben álló barakkok a cigánysoron

Esőzéskor a barakkok megtelnek vízzel

A roma vezető Szőcs László szomszéd kísértében látogatta meg szerkesztőségünket, mint fogalmazott: mert megsajnálta a rettentő körülmények között élő cigányokat, ugyanis ahányszor esik az eső, lakhelyüket mindig elönti a víz. Nyáron még csak kiszáradnak valahogy a barakkok, de jön az ősz, a tél, és akkor mi lesz? – tette fel a kérdést Szőcs.

Ráduly Ferencz, a Tavasz utcai cigányok bulibasája elpanaszolta, senki nem törődik velük, a városvezetést már többször kérték, hogy segítsen, de eddig mindhiába. Zivatar idején a közeli patak nem bírja elvezetni az esővizet, a területnek nincs lefolyása, így sártengerré változik. Az ott álló 12 házat, barakkot rendszeresen elárasztja a víz. A lakóépületekben 7-8 gyermekes családok zsúfolódnak össze, több családtag a földön alszik, így ha éjszaka jön a zápor, sokszor arra ébrednek, hogy vízben fekszenek. Ezen a nyáron már vagy fél tucatszor elöntötte a víz a derítőállomás melletti roma közösséget, és ha nem sikerül változtatni helyzetükön, bele se mernek gondolni, mi lesz az ősszel és a télen – fejtegette Ráduly.

Hozzáfűzte, a barakkokat annak idején, amikor felállították, a földre helyezték és most lassanként süllyed, ezt elkerülendő betonlapra, vagy legalább blokktéglára kellett volna állítani a rögtönzött lakóépületeket. A területet fel kellene tölteni sóderrel, és az utat sem ártana leaszfaltozni, vagy legalább kaviccsal beszórni. Több iskolás gyermek van a kolónián, és amikor esik az eső, nyakig sárosak lesznek, mire az iskolabuszig érnének, így fel sem engedik őket a járműre – magyarázta a bulibasa.

Senkinek nem kötelező a derítő mellett lakni, véli az elöljáró

Szőke Domokos alpolgármester az üggyel kapcsolatban úgy gondolja, hogy az önkormányzat azt a hibát követte el, hogy fenntart egy létesítményt – lakhatást biztosítva bizonyos személyeknek – az ülepítő mellett, ez ad okot az Amnesty Internationalnak és a bukaresti Romani Criss nevű szervezetnek a támadásokhoz. Az elöljáró úgy véli, ha az önkormányzat nem tartaná fenn a létesítményt, akkor a jogvédő szervezetek támadása is megszűnne, ugyanis az előbb említett szervezeteknek a más helyen lakó cigányokkal nincsen gondjuk.

„Az esetből azt a következtetést vonom le, hogy mindenki oldja meg a saját problémáját, és az önkormányzat ebben az ügyben nem kell segítsen, mert esetleg megint egy törvénytelenséget követnénk el. Abban a pillanatban, hogy az önkormányzat kivonul a támogatásból, már nem vagyunk vádolhatóak azzal, hogy olyan létesítményt tartunk fent, ami közegészségügyileg nem megfelelő” – magyarázta az alpolgármester.

Kifejtette: „az Amnesty International azt nehezményezi, hogy ezek a családok jogtalanul vannak kiköltöztetve, és joguk lenne még egy új lakáshoz, viszont az önkormányzat nem biztosít még egy lakást, mert vannak emberek, akiknek egy lakást sem tudott biztosítani, hát akkor mért járna kettő? Úgy látjuk, egyedül egy probléma van az ügyben, történetesen, hogy az önkormányzatnak ott vannak a barakkjai, és így azzal vádolható, hogy fenntart egy törvénytelen telepet, pedig senkinek nem kötelező ott laknia. Egyelőre úgy tűnik, az önkormányzat nem akarja a lakóépületeket elvinni onnan, de egyéb támogatástól én óvakodok, mert minden arról szól, hogy mi ott fenntartjuk a telepet.”

Az elöljáró hozzáfűzte, ha megszűnnének a támadások, akkor másképpen tudnák kezelni az ügyet, viszont ha sokat feszítik a húrt, megtörténhet, az lesz a következő lépés, hogy a barakkokat az önkormányzat elviszi, eldobja a szeméttelepre, s akkor megszűnik mindenféle feladat.

Az Amnesty Internationalnak is jelezték: „a helyi problémákat nem lehet úgy kezelni, hogy fentről jönnek és dirigálnak. Ezeket már rég meg tudtuk volna oldani, de folyamatosan támadnak, számon kérnek, és ilyen helyzetben úgy látjuk, jobb, ha nem csinálunk semmit, mert akkor legalább nem tévedünk. Amíg tart ez az áldatlan állapot, hogy minket vádolnak azzal, hogy ott fenntartunk egy törvénytelen telepet, addig nem áll az önkormányzat módjában, hogy közpénzt költsön el ott. Az akkori önkormányzat próbált még egy lakáslehetőséget biztosítani bizonyos személyeknek, megtette azt a lépést, hogy minimális lakhatóságot próbált biztosítani egyeseknek, de ezzel csak támadási felületet teremtett. Ezzel szemben más személyeket kiraknak az utcára az adóhátralék miatt, és nincs lehetőség még egy lakást biztosítani. Vannak, akik nem becsülik meg, hogy kapnak egy lakást, és kérik a következőt. Ez nem fenntartható. Ha az állandó támadások megszűnnek, akkor rendeződhet az ügy” – szögezte le Szőke Domokos.