
Fotó: Tuchiluș Alex
Az európai uniós elnökség célkitűzéseiről és az új intézményi ciklusról is értekeztek Tusványoson szerdán, a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak szerint a jelenlegi helyzettel ellentétben egyetértésre és szemléletváltásra lenne szükség az új periódusban.
2024. július 24., 20:552024. július 24., 20:55
Az európai uniós elnöki pozícióról elsőként Bóka Jánost, az Európai Uniós Ügyek miniszterét kérdezte Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. A miniszter elmondása szerint a magyar elnökség speciális abból a szempontból, hogy átmeneti intézményi elnökség, hiszen egy ciklus lezárul és egy újabb kezdődik.
„Az új intézményi ciklus legelején van lehetőségünk arra, hogy az Európai Unió következő hét évének a politikai irányaihoz tegyünk jelzéseket, hogy hol kell irányt váltani, hol kell lassítani, hol kell gyorsítani. Az elmúlt öt évben az Európai Unió tevékenységén láttuk, hogy például a versenyképesség területén, a kohézió vagy a mezőgazdasági politika területén, a védelmi együttműködés területén, vagy a demográfiai kihívások kezelésében az Európai Unió gyakran hiányos, elhibázott válaszokat adott.
A magyar elnökség politikai felelőssége az, hogy ennek a változásnak a szükségességét képviselje, a változás iránti igényt megjelenítse, és ilyen módon próbáljon stratégiai párbeszédet kezdeményezni a tagállamokkal” – fejtette ki a miniszter.
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint mondta, az elnökség politikai felelősséggel, ezzel együtt pedig bizonyos konfliktusokkal is jár – mint minden változás. Akkor járnak el felelősségteljesen, ha az őszinte közvetítő szerep mellett ezeket a fajta konfliktusokat felvállalják, és meglátása szerint a magyar elnökség ezt a feladatát eddig jól végezte, mondta.
Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felvázolta, hogy az európai parlamenti választásokat követő első periódus az intézményi elhelyezkedés időszaka, a az év végéig elhúzódó folyamat pedig a formáról szól és kevesebb szó esik a tartalomról.
„Mi lenne a tartalom? Én azt gondolom, hogy a tartalmat elmondták a választópolgárok, akik nagy arányban – és itt Erdélyben is az erdélyi magyarok – a változásra szavaztak. Azt szeretnék, hogy az Európai Unió változzon, hiszen számos olyan kérdéskör van, amiben hibás döntések voltak az elmúlt öt esztendőben” – mondta a képviselő. Felszólalásában kifejtette,
„Az európai uniós intézményekben ma nincs véleményszabadság. Van egy vélemény, a baloldali ideológia által mondott mantra, ami elfogadott, ha azt mondják, rendben van, azt mindenki szereti. Más véleményt kizárnak, sőt a béke is szitokszó sajnos az Európai Unióban, és az egyetlen alaptétel, ami elhangozhat, az Ukrajna feltétel nélküli támogatása” – fejtette ki Vincze.
Fotó: Tuchiluș Alex
Hogy van-e törekvés a békekötésre, fegyverszünetre, még nem született hiteles válasz, és majd szeptembertől kerülnek sorra, elmondása szerint a magyar elnökség a maga mozgásterében, amelyik időben és a kontextust tekintve behatárolt, sikeres tud lenni.
A panelbeszélgetés meghívottjai közül Keresztes László Lóránt, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője az Európai Unióban rendkívül súlyosnak ítélte a szervezeti jellegű problémákat, illetve az unió politikai együttműködésében is problémákat lát.
– fogalmazott. Az országgyűlési képviselő rámutatott az elvándorlás, a migráció és a természeti kincsek védelmének fontosságára is felszólalásában.
Fotó: Tuchiluș Alex
„Az európai integráció akkor sikeres, hogyha a közös együttműködés sikeresebb, mint ahogy külön-külön eljárhatnánk. (…) Alapvető szemléletváltásra van szükség” – mondta Bóka János.
A felszólalók sorában ült Valentin Stan történész, politikai elemző is, aki nemcsak fontosnak, hanem egyedülállónak is nevezte Magyarország szerepét a nemzetközi helyzetben.
Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.
„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.
Lezárul szerdán az iskolába való iratkozás első szakasza, és bár a legtöbb magyar szülő magyar osztályt választ gyerekének, vannak, akik elbizonytalanodnak ilyenkor. Az anyanyelven való tanulás azonban erős alapot ad a többi nyelv elsajátításához is.
Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.
Nicușor Dan államfő kedd este közölte, hogy informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal, és arról biztosított, hogy a konzultációk végén Nyugat-barát kormánya lesz az országnak.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bizalmatlansági indítvány, amelynek keddi parlamenti elfogadása a Bolojan-kormány bukásához vezetett.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) fenntartja korábbi döntését, miszerint nem lép koalícióra ismét a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – közölte az alakulat.
Közbeszerzési szakaszba ért az a félmillió eurós beruházás, amely Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban a közmű-üzemeltetés és a hivatali ügyintézés digitalizálását célozza, hogy gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye a szolgáltatásokat.
A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi az 1500 lejes szakmai pótlék kiutalását a pedagógusoknak és a tanügyi kisegítő személyzetnek a jelenlegi tanévre.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Cătălin Predoiu a Bolojan-kormány keddi megbuktatása után kijelentette: a párt most döntés előtt áll.
szóljon hozzá!