
Fotó: Tuchiluș Alex
Az európai uniós elnökség célkitűzéseiről és az új intézményi ciklusról is értekeztek Tusványoson szerdán, a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak szerint a jelenlegi helyzettel ellentétben egyetértésre és szemléletváltásra lenne szükség az új periódusban.
2024. július 24., 20:552024. július 24., 20:55
Az európai uniós elnöki pozícióról elsőként Bóka Jánost, az Európai Uniós Ügyek miniszterét kérdezte Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. A miniszter elmondása szerint a magyar elnökség speciális abból a szempontból, hogy átmeneti intézményi elnökség, hiszen egy ciklus lezárul és egy újabb kezdődik.
„Az új intézményi ciklus legelején van lehetőségünk arra, hogy az Európai Unió következő hét évének a politikai irányaihoz tegyünk jelzéseket, hogy hol kell irányt váltani, hol kell lassítani, hol kell gyorsítani. Az elmúlt öt évben az Európai Unió tevékenységén láttuk, hogy például a versenyképesség területén, a kohézió vagy a mezőgazdasági politika területén, a védelmi együttműködés területén, vagy a demográfiai kihívások kezelésében az Európai Unió gyakran hiányos, elhibázott válaszokat adott.
A magyar elnökség politikai felelőssége az, hogy ennek a változásnak a szükségességét képviselje, a változás iránti igényt megjelenítse, és ilyen módon próbáljon stratégiai párbeszédet kezdeményezni a tagállamokkal” – fejtette ki a miniszter.
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint mondta, az elnökség politikai felelősséggel, ezzel együtt pedig bizonyos konfliktusokkal is jár – mint minden változás. Akkor járnak el felelősségteljesen, ha az őszinte közvetítő szerep mellett ezeket a fajta konfliktusokat felvállalják, és meglátása szerint a magyar elnökség ezt a feladatát eddig jól végezte, mondta.
Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felvázolta, hogy az európai parlamenti választásokat követő első periódus az intézményi elhelyezkedés időszaka, a az év végéig elhúzódó folyamat pedig a formáról szól és kevesebb szó esik a tartalomról.
„Mi lenne a tartalom? Én azt gondolom, hogy a tartalmat elmondták a választópolgárok, akik nagy arányban – és itt Erdélyben is az erdélyi magyarok – a változásra szavaztak. Azt szeretnék, hogy az Európai Unió változzon, hiszen számos olyan kérdéskör van, amiben hibás döntések voltak az elmúlt öt esztendőben” – mondta a képviselő. Felszólalásában kifejtette,
„Az európai uniós intézményekben ma nincs véleményszabadság. Van egy vélemény, a baloldali ideológia által mondott mantra, ami elfogadott, ha azt mondják, rendben van, azt mindenki szereti. Más véleményt kizárnak, sőt a béke is szitokszó sajnos az Európai Unióban, és az egyetlen alaptétel, ami elhangozhat, az Ukrajna feltétel nélküli támogatása” – fejtette ki Vincze.
Fotó: Tuchiluș Alex
Hogy van-e törekvés a békekötésre, fegyverszünetre, még nem született hiteles válasz, és majd szeptembertől kerülnek sorra, elmondása szerint a magyar elnökség a maga mozgásterében, amelyik időben és a kontextust tekintve behatárolt, sikeres tud lenni.
A panelbeszélgetés meghívottjai közül Keresztes László Lóránt, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője az Európai Unióban rendkívül súlyosnak ítélte a szervezeti jellegű problémákat, illetve az unió politikai együttműködésében is problémákat lát.
– fogalmazott. Az országgyűlési képviselő rámutatott az elvándorlás, a migráció és a természeti kincsek védelmének fontosságára is felszólalásában.
Fotó: Tuchiluș Alex
„Az európai integráció akkor sikeres, hogyha a közös együttműködés sikeresebb, mint ahogy külön-külön eljárhatnánk. (…) Alapvető szemléletváltásra van szükség” – mondta Bóka János.
A felszólalók sorában ült Valentin Stan történész, politikai elemző is, aki nemcsak fontosnak, hanem egyedülállónak is nevezte Magyarország szerepét a nemzetközi helyzetben.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
szóljon hozzá!