Fotó: Tuchiluș Alex
Az európai uniós elnökség célkitűzéseiről és az új intézményi ciklusról is értekeztek Tusványoson szerdán, a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak szerint a jelenlegi helyzettel ellentétben egyetértésre és szemléletváltásra lenne szükség az új periódusban.
2024. július 24., 20:552024. július 24., 20:55
Az európai uniós elnöki pozícióról elsőként Bóka Jánost, az Európai Uniós Ügyek miniszterét kérdezte Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. A miniszter elmondása szerint a magyar elnökség speciális abból a szempontból, hogy átmeneti intézményi elnökség, hiszen egy ciklus lezárul és egy újabb kezdődik.
„Az új intézményi ciklus legelején van lehetőségünk arra, hogy az Európai Unió következő hét évének a politikai irányaihoz tegyünk jelzéseket, hogy hol kell irányt váltani, hol kell lassítani, hol kell gyorsítani. Az elmúlt öt évben az Európai Unió tevékenységén láttuk, hogy például a versenyképesség területén, a kohézió vagy a mezőgazdasági politika területén, a védelmi együttműködés területén, vagy a demográfiai kihívások kezelésében az Európai Unió gyakran hiányos, elhibázott válaszokat adott.
A magyar elnökség politikai felelőssége az, hogy ennek a változásnak a szükségességét képviselje, a változás iránti igényt megjelenítse, és ilyen módon próbáljon stratégiai párbeszédet kezdeményezni a tagállamokkal” – fejtette ki a miniszter.
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint mondta, az elnökség politikai felelősséggel, ezzel együtt pedig bizonyos konfliktusokkal is jár – mint minden változás. Akkor járnak el felelősségteljesen, ha az őszinte közvetítő szerep mellett ezeket a fajta konfliktusokat felvállalják, és meglátása szerint a magyar elnökség ezt a feladatát eddig jól végezte, mondta.
Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felvázolta, hogy az európai parlamenti választásokat követő első periódus az intézményi elhelyezkedés időszaka, a az év végéig elhúzódó folyamat pedig a formáról szól és kevesebb szó esik a tartalomról.
„Mi lenne a tartalom? Én azt gondolom, hogy a tartalmat elmondták a választópolgárok, akik nagy arányban – és itt Erdélyben is az erdélyi magyarok – a változásra szavaztak. Azt szeretnék, hogy az Európai Unió változzon, hiszen számos olyan kérdéskör van, amiben hibás döntések voltak az elmúlt öt esztendőben” – mondta a képviselő. Felszólalásában kifejtette,
„Az európai uniós intézményekben ma nincs véleményszabadság. Van egy vélemény, a baloldali ideológia által mondott mantra, ami elfogadott, ha azt mondják, rendben van, azt mindenki szereti. Más véleményt kizárnak, sőt a béke is szitokszó sajnos az Európai Unióban, és az egyetlen alaptétel, ami elhangozhat, az Ukrajna feltétel nélküli támogatása” – fejtette ki Vincze.
Fotó: Tuchiluș Alex
Hogy van-e törekvés a békekötésre, fegyverszünetre, még nem született hiteles válasz, és majd szeptembertől kerülnek sorra, elmondása szerint a magyar elnökség a maga mozgásterében, amelyik időben és a kontextust tekintve behatárolt, sikeres tud lenni.
A panelbeszélgetés meghívottjai közül Keresztes László Lóránt, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője az Európai Unióban rendkívül súlyosnak ítélte a szervezeti jellegű problémákat, illetve az unió politikai együttműködésében is problémákat lát.
– fogalmazott. Az országgyűlési képviselő rámutatott az elvándorlás, a migráció és a természeti kincsek védelmének fontosságára is felszólalásában.
Fotó: Tuchiluș Alex
„Az európai integráció akkor sikeres, hogyha a közös együttműködés sikeresebb, mint ahogy külön-külön eljárhatnánk. (…) Alapvető szemléletváltásra van szükség” – mondta Bóka János.
A felszólalók sorában ült Valentin Stan történész, politikai elemző is, aki nemcsak fontosnak, hanem egyedülállónak is nevezte Magyarország szerepét a nemzetközi helyzetben.
A Központi Választási Iroda (BEC) vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás napján tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására vagy elutasítására közvetlen vagy közvetett módon buzdító tartalmak online terjesztése.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Nagy a szavazókedv Székelyföld két megyéjében: Hargita és Kovászna megyében 11 óráig többen mentek el szavazni, mint két héttel ezelőtt délig. Maros megyében egyelőre nincs „meglepetés”.
Ismét közösen szavazott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel Mogoșoaia-n.
Nicușor Dan független elnökjelölt vasárnap reggel kijelentette, hogy a jólétet hozó változásra szavazott, nem a befektetőket elriasztó változásra.
Az államelnök-választáson ma nemcsak a jelöltekre kell figyelni, hanem arra is, hogyan hajtjuk össze a szavazólapot. A friss tinta ugyanis könnyen megpecsételheti máshol is a lapot, így a szavazat érvénytelenné válhat.
Még az időjárás is kegyes a délelőtti szavazókhoz: felhőkkel „megszakított” napsütéses időt jósolnak egészen délig, így aki nem szeretne esőben menni szavazni, annak mindenképp érdemes délelőtt letudnia állampolgári kötelességét.
Összesen 76 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés az éjszaka folyamán, ezeknek több mint a fele a kampánycsend megsértésére vonatkozott – számolt be vasárnap reggeli sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője.
Eljutottunk az elnökválasztás mindent eldöntő második fordulójához. Óránként frissülő, élő hírfolyamban követjük a részvételi adatokat.
szóljon hozzá!