
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A végleges, településszintű eredmények alapján úgy becsülik, hogy 2021. december elsején 1,1 millió magyar élt Románia területén – közli a Népszámlálás.ro, a romániai magyarok összeírását elősegítő, tájékoztató és támogató kampány honlapja.
2023. július 10., 21:062023. július 10., 21:06
2023. július 10., 23:062023. július 10., 23:06
A hivatalos eredmények szerint az ország lakossága 19 053 815 fő, de ebből csak 16 568 889 személy töltötte ki teljes mértékben a népszámlálási kérdőívet, vagyis csak ennyien nyilatkoztak etnikumukról – olvasható a honlapon. Mint közlik, az Országos Statisztikai Intézet korábbi kommünékéi alapján arra lehet következtetni, hogy a mintegy 2,5 millió, ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is.
További 1 millió esetet pedig adminisztratív regiszterekből emeltek át a népszámlálási adatbázisba: az érintettek egyáltalán nem válaszoltak önállóan, illetve a számlálóbiztosok sem érték el őket. „Úgy véljük, hogy azok száma, akik szándékosan nem vallották meg az etnikumukat, nem volt számottevő a tavalyi népszámláláson sem” – írják.
Az etnikumról nyilatkozó személyek közül 14 801 442 román, 1 002 151 magyar, 569 477 roma, 45 835 ukrán, 22 907 német nemzetiséget jelölt meg a cenzus során. Fontos, hogy az etnikumok arányát hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak erről. Ennek megfelelően
A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77%.
A végleges, településszintű adatok segítségével készíthető olyan számítás, amely alapján megbecsülhető, hogy a nem nyilatkozók között mekkora lehet az egy-egy etnikai csoporthoz tartozók száma.
„A mi esetünkben abból a feltételezésből indulunk ki, hogy egy településen (közigazgatási egységen) belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók. Például, ha egy településen a románok és magyarok aránya 50–50 százalék, és 10 ezer fő esetében nincs etnikai adat, akkor az valószínűsíthető, hogy közöttük 5–5 ezer »megszámolatlan« román és magyar van” – írják a Népszámlálás.ron. Ennek megfelelően jelenleg csupán hozzávetőleges becslés készíthető arra vonatkozóan, hogy az etnikai jellemzők nélküli populáció hogyan oszlik meg nemzetiségek szerint. A települési eredmények alapján az feltételezhető, hogy
Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 1,1 milliós a romániai magyar közösség. A végleges eredmények szerint
Ezek: Négyfalu és Maroshévíz municípiumok, Szilágysomlyó és Nagysármás városok, illetve Tatrang, Mezőtelegd, Felsőszentmihály, Aranyosegerbegy, Fehéregyháza, Vinga, Mikeháza, Héjjasfalva, Keresztvár, Felőr, Bályok, Apanagyfalu, Batiz, Kaca, Hidvég, Körösgyéres, Szamosdob, Szásznádas, Marosugra, Alsófüld, Magyarforró községek. Továbbá kérdéses Kóródszentmárton helyzete, itt a jelenleg közölt adatok nem teszik lehetővé az etnikai arányok pontos kiszámítását.
A Népszámlálás.ro honlapot üzemeltetők által készített táblázat szerint Hargita megyében 2011 óta 257 707 főről 232 157 főre csökkent a magyarok száma. Érdekes azonban, hogy arányok szintjén némileg pozitív irányba dőlt el a mérleg nyelve:
Maros (35,6 százalék, 165 014 fő) és Kovászna (71,8 százalék, 133 444) megyében azonban romlottak az értékek a 2011-es népszámláláshoz képest.
A legutóbbi adatok szerint Marosvásárhelyen 40 604-en (41,8 százalék), Sepsiszentgyörgyön 34 678-en (78,1 százalék), Székelyudvarhelyen 27 351-en (95,7 százalék), Csíkszeredában 24 873-an (81,5 százalék), Gyergyószentmiklóson pedig 11 832-an (87,6 százalék) vallották magukat magyarnak. Feltűnő az is, hogy arányaiban a legtöbben Baróton vallották magukat magyarnak, vagyis a válaszadók 95,8 százaléka (6 736 fő).
A 2021-es népszámlálás hivatalos eredményei ezen a linken érhetők el.
Sokkoló adatok láttak napvilágot a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján: idén négy nőt ölt meg a saját társa vagy rokona a megyében, miközben a családon belüli erőszak regisztrált áldozatainak száma eléri a 387-et.
Hétfőtől már a tömegközelekedés részét képezik azok a gázüzemű buszok, amelyeket pénteken mutatott be a csíkszeredai városvezetés.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Az Egészségügyi Felügyelet hétfőn közzétette a bukaresti fogászati klinikánál végzett ellenőrzésének eredményeit, ahol november 13-án mélyaltatásos fogászati kezelés közben meghalt egy 2 éves kislány.
A legfőbb ügyészség hétfőn bejelentette, hogy értesítette a belügyminisztériumot, miután hiányosságokat tárt fel a Teleorman megyében volt férje által megölt fiatal nő ügyét vizsgáló rendőrök és ügyész munkájában.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ismét kezdeményezi a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet benyújtását Románia parlamentjébe, a feladattal Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt, a párt elnökét bízta meg.
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Ugyan nem számottevően alacsony hőmérséklettel, mégis az egész országban Bodzafordulón volt a leghidegebb hétfőre virradóan, Csíkszereda pedig szorosan a nyomában volt a maga reggeli mínuszával.
Nicușor Dan kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíját a fizetésükhöz viszonyítva csökkenteni kell, de ehhez nem szükséges az alkotmány módosítása.
Nicușor Dan államelnök szerint a Bolojan-kormány által hozott intézkedések összességében sikeresek voltak, de „ha megnézzük, hogy ezek milyen hatással voltak az állampolgárokra, talán másképp is lehetett volna cselekedni.”
szóljon hozzá!