
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A végleges, településszintű eredmények alapján úgy becsülik, hogy 2021. december elsején 1,1 millió magyar élt Románia területén – közli a Népszámlálás.ro, a romániai magyarok összeírását elősegítő, tájékoztató és támogató kampány honlapja.
2023. július 10., 21:062023. július 10., 21:06
2023. július 10., 23:062023. július 10., 23:06
A hivatalos eredmények szerint az ország lakossága 19 053 815 fő, de ebből csak 16 568 889 személy töltötte ki teljes mértékben a népszámlálási kérdőívet, vagyis csak ennyien nyilatkoztak etnikumukról – olvasható a honlapon. Mint közlik, az Országos Statisztikai Intézet korábbi kommünékéi alapján arra lehet következtetni, hogy a mintegy 2,5 millió, ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is.
További 1 millió esetet pedig adminisztratív regiszterekből emeltek át a népszámlálási adatbázisba: az érintettek egyáltalán nem válaszoltak önállóan, illetve a számlálóbiztosok sem érték el őket. „Úgy véljük, hogy azok száma, akik szándékosan nem vallották meg az etnikumukat, nem volt számottevő a tavalyi népszámláláson sem” – írják.
Az etnikumról nyilatkozó személyek közül 14 801 442 román, 1 002 151 magyar, 569 477 roma, 45 835 ukrán, 22 907 német nemzetiséget jelölt meg a cenzus során. Fontos, hogy az etnikumok arányát hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak erről. Ennek megfelelően
A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77%.
A végleges, településszintű adatok segítségével készíthető olyan számítás, amely alapján megbecsülhető, hogy a nem nyilatkozók között mekkora lehet az egy-egy etnikai csoporthoz tartozók száma.
„A mi esetünkben abból a feltételezésből indulunk ki, hogy egy településen (közigazgatási egységen) belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók. Például, ha egy településen a románok és magyarok aránya 50–50 százalék, és 10 ezer fő esetében nincs etnikai adat, akkor az valószínűsíthető, hogy közöttük 5–5 ezer »megszámolatlan« román és magyar van” – írják a Népszámlálás.ron. Ennek megfelelően jelenleg csupán hozzávetőleges becslés készíthető arra vonatkozóan, hogy az etnikai jellemzők nélküli populáció hogyan oszlik meg nemzetiségek szerint. A települési eredmények alapján az feltételezhető, hogy
Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 1,1 milliós a romániai magyar közösség. A végleges eredmények szerint
Ezek: Négyfalu és Maroshévíz municípiumok, Szilágysomlyó és Nagysármás városok, illetve Tatrang, Mezőtelegd, Felsőszentmihály, Aranyosegerbegy, Fehéregyháza, Vinga, Mikeháza, Héjjasfalva, Keresztvár, Felőr, Bályok, Apanagyfalu, Batiz, Kaca, Hidvég, Körösgyéres, Szamosdob, Szásznádas, Marosugra, Alsófüld, Magyarforró községek. Továbbá kérdéses Kóródszentmárton helyzete, itt a jelenleg közölt adatok nem teszik lehetővé az etnikai arányok pontos kiszámítását.
A Népszámlálás.ro honlapot üzemeltetők által készített táblázat szerint Hargita megyében 2011 óta 257 707 főről 232 157 főre csökkent a magyarok száma. Érdekes azonban, hogy arányok szintjén némileg pozitív irányba dőlt el a mérleg nyelve:
Maros (35,6 százalék, 165 014 fő) és Kovászna (71,8 százalék, 133 444) megyében azonban romlottak az értékek a 2011-es népszámláláshoz képest.
A legutóbbi adatok szerint Marosvásárhelyen 40 604-en (41,8 százalék), Sepsiszentgyörgyön 34 678-en (78,1 százalék), Székelyudvarhelyen 27 351-en (95,7 százalék), Csíkszeredában 24 873-an (81,5 százalék), Gyergyószentmiklóson pedig 11 832-an (87,6 százalék) vallották magukat magyarnak. Feltűnő az is, hogy arányaiban a legtöbben Baróton vallották magukat magyarnak, vagyis a válaszadók 95,8 százaléka (6 736 fő).
A 2021-es népszámlálás hivatalos eredményei ezen a linken érhetők el.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
szóljon hozzá!