Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A végleges, településszintű eredmények alapján úgy becsülik, hogy 2021. december elsején 1,1 millió magyar élt Románia területén – közli a Népszámlálás.ro, a romániai magyarok összeírását elősegítő, tájékoztató és támogató kampány honlapja.
2023. július 10., 21:062023. július 10., 21:06
2023. július 10., 23:062023. július 10., 23:06
A hivatalos eredmények szerint az ország lakossága 19 053 815 fő, de ebből csak 16 568 889 személy töltötte ki teljes mértékben a népszámlálási kérdőívet, vagyis csak ennyien nyilatkoztak etnikumukról – olvasható a honlapon. Mint közlik, az Országos Statisztikai Intézet korábbi kommünékéi alapján arra lehet következtetni, hogy a mintegy 2,5 millió, ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is.
További 1 millió esetet pedig adminisztratív regiszterekből emeltek át a népszámlálási adatbázisba: az érintettek egyáltalán nem válaszoltak önállóan, illetve a számlálóbiztosok sem érték el őket. „Úgy véljük, hogy azok száma, akik szándékosan nem vallották meg az etnikumukat, nem volt számottevő a tavalyi népszámláláson sem” – írják.
Az etnikumról nyilatkozó személyek közül 14 801 442 román, 1 002 151 magyar, 569 477 roma, 45 835 ukrán, 22 907 német nemzetiséget jelölt meg a cenzus során. Fontos, hogy az etnikumok arányát hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak erről. Ennek megfelelően
A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77%.
A végleges, településszintű adatok segítségével készíthető olyan számítás, amely alapján megbecsülhető, hogy a nem nyilatkozók között mekkora lehet az egy-egy etnikai csoporthoz tartozók száma.
„A mi esetünkben abból a feltételezésből indulunk ki, hogy egy településen (közigazgatási egységen) belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók. Például, ha egy településen a románok és magyarok aránya 50–50 százalék, és 10 ezer fő esetében nincs etnikai adat, akkor az valószínűsíthető, hogy közöttük 5–5 ezer »megszámolatlan« román és magyar van” – írják a Népszámlálás.ron. Ennek megfelelően jelenleg csupán hozzávetőleges becslés készíthető arra vonatkozóan, hogy az etnikai jellemzők nélküli populáció hogyan oszlik meg nemzetiségek szerint. A települési eredmények alapján az feltételezhető, hogy
Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 1,1 milliós a romániai magyar közösség. A végleges eredmények szerint
Ezek: Négyfalu és Maroshévíz municípiumok, Szilágysomlyó és Nagysármás városok, illetve Tatrang, Mezőtelegd, Felsőszentmihály, Aranyosegerbegy, Fehéregyháza, Vinga, Mikeháza, Héjjasfalva, Keresztvár, Felőr, Bályok, Apanagyfalu, Batiz, Kaca, Hidvég, Körösgyéres, Szamosdob, Szásznádas, Marosugra, Alsófüld, Magyarforró községek. Továbbá kérdéses Kóródszentmárton helyzete, itt a jelenleg közölt adatok nem teszik lehetővé az etnikai arányok pontos kiszámítását.
A Népszámlálás.ro honlapot üzemeltetők által készített táblázat szerint Hargita megyében 2011 óta 257 707 főről 232 157 főre csökkent a magyarok száma. Érdekes azonban, hogy arányok szintjén némileg pozitív irányba dőlt el a mérleg nyelve:
Maros (35,6 százalék, 165 014 fő) és Kovászna (71,8 százalék, 133 444) megyében azonban romlottak az értékek a 2011-es népszámláláshoz képest.
A legutóbbi adatok szerint Marosvásárhelyen 40 604-en (41,8 százalék), Sepsiszentgyörgyön 34 678-en (78,1 százalék), Székelyudvarhelyen 27 351-en (95,7 százalék), Csíkszeredában 24 873-an (81,5 százalék), Gyergyószentmiklóson pedig 11 832-an (87,6 százalék) vallották magukat magyarnak. Feltűnő az is, hogy arányaiban a legtöbben Baróton vallották magukat magyarnak, vagyis a válaszadók 95,8 százaléka (6 736 fő).
A 2021-es népszámlálás hivatalos eredményei ezen a linken érhetők el.
Marosvásárhelyen 1948-ban államosították a római katolikus gimnázium épületét, megszüntetve ezzel az iskolát. Húsz évvel ezelőtt újraindult a római katolikus felekezeti oktatás, erre emlékeztek kedden a Keresztelő Szent János-templomban.
Egyszerűsített feltételek teljesítésével kaphatnak élelmiszer-biztonsági engedélyt a jövőben azok az őstermelők, akik feldolgozott formában értékesítenék zöldségeiket, gyümölcseiket. Az ilyen kistermelők számára új kategóriát hoz létre a szakhatóság.
Igazgató nélkül maradt a székelyudvarhelyi Hargita Business Center (HBC), miután „főnökét”, Szakács-Paál Istvánt polgármesterré választották. Szerdán kiderült, hogy fél évig Berkeczi Zsolt vezeti az intézményt.
Nagy kiterjedésű avartűzhöz riasztották a Maros megyei tűzoltókat szerda délután. A lángok egy, az Apold község melletti erdőben csaptak fel.
Felfüggeszthetik a Kovászna és Hargita megyei környezetvédelmi ügynökségek által kibocsátott medvekilövési engedélyeket, miután egy környezetvédelemmel foglalkozó brassói civilszervezet törvényszéken támadta meg ezeket. Döntés november 13-án várható.
Áramkimaradás teszi nehézzé az életet Csíkszereda nagy részén szerda délután. Bíró Árpádot, a DEER áramszolgáltató igazgatóját kérdeztük az okokról.
Székelyudvarhelyen is bemutatják a Hun utódok című, hun-mongol-magyar rokonságot és történelmi múltat feltáró dokumentumfilmet, amely körüljárja a közös eredet kérdését, illetve arra is választ kaphatunk, mi köti össze a székelyeket a mongolokkal.
Az egészségügyi miniszter szerdán közölte, hogy elkészült azoknak a gyógyszereknek a listája, amelyek befolyásolhatják az autóvezetési képességet.
További három évre igényelhető nagycsaládos kártyát hirdetett meg Csíkszereda önkormányzata. A kártyát számos intézményben lehet használni, melyeket egy egységes matrica fog jelölni.
Az úgynevezett Respiratorikus Szinciciális Vírus (RSV) veszélyeire figyelmeztetett szerdai közleményében a Román Pneumológiai Társaság.
szóljon hozzá!