
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A végleges, településszintű eredmények alapján úgy becsülik, hogy 2021. december elsején 1,1 millió magyar élt Románia területén – közli a Népszámlálás.ro, a romániai magyarok összeírását elősegítő, tájékoztató és támogató kampány honlapja.
2023. július 10., 21:062023. július 10., 21:06
2023. július 10., 23:062023. július 10., 23:06
A hivatalos eredmények szerint az ország lakossága 19 053 815 fő, de ebből csak 16 568 889 személy töltötte ki teljes mértékben a népszámlálási kérdőívet, vagyis csak ennyien nyilatkoztak etnikumukról – olvasható a honlapon. Mint közlik, az Országos Statisztikai Intézet korábbi kommünékéi alapján arra lehet következtetni, hogy a mintegy 2,5 millió, ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is.
További 1 millió esetet pedig adminisztratív regiszterekből emeltek át a népszámlálási adatbázisba: az érintettek egyáltalán nem válaszoltak önállóan, illetve a számlálóbiztosok sem érték el őket. „Úgy véljük, hogy azok száma, akik szándékosan nem vallották meg az etnikumukat, nem volt számottevő a tavalyi népszámláláson sem” – írják.
Az etnikumról nyilatkozó személyek közül 14 801 442 román, 1 002 151 magyar, 569 477 roma, 45 835 ukrán, 22 907 német nemzetiséget jelölt meg a cenzus során. Fontos, hogy az etnikumok arányát hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak erről. Ennek megfelelően
A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77%.
A végleges, településszintű adatok segítségével készíthető olyan számítás, amely alapján megbecsülhető, hogy a nem nyilatkozók között mekkora lehet az egy-egy etnikai csoporthoz tartozók száma.
„A mi esetünkben abból a feltételezésből indulunk ki, hogy egy településen (közigazgatási egységen) belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók. Például, ha egy településen a románok és magyarok aránya 50–50 százalék, és 10 ezer fő esetében nincs etnikai adat, akkor az valószínűsíthető, hogy közöttük 5–5 ezer »megszámolatlan« román és magyar van” – írják a Népszámlálás.ron. Ennek megfelelően jelenleg csupán hozzávetőleges becslés készíthető arra vonatkozóan, hogy az etnikai jellemzők nélküli populáció hogyan oszlik meg nemzetiségek szerint. A települési eredmények alapján az feltételezhető, hogy
Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 1,1 milliós a romániai magyar közösség. A végleges eredmények szerint
Ezek: Négyfalu és Maroshévíz municípiumok, Szilágysomlyó és Nagysármás városok, illetve Tatrang, Mezőtelegd, Felsőszentmihály, Aranyosegerbegy, Fehéregyháza, Vinga, Mikeháza, Héjjasfalva, Keresztvár, Felőr, Bályok, Apanagyfalu, Batiz, Kaca, Hidvég, Körösgyéres, Szamosdob, Szásznádas, Marosugra, Alsófüld, Magyarforró községek. Továbbá kérdéses Kóródszentmárton helyzete, itt a jelenleg közölt adatok nem teszik lehetővé az etnikai arányok pontos kiszámítását.
A Népszámlálás.ro honlapot üzemeltetők által készített táblázat szerint Hargita megyében 2011 óta 257 707 főről 232 157 főre csökkent a magyarok száma. Érdekes azonban, hogy arányok szintjén némileg pozitív irányba dőlt el a mérleg nyelve:
Maros (35,6 százalék, 165 014 fő) és Kovászna (71,8 százalék, 133 444) megyében azonban romlottak az értékek a 2011-es népszámláláshoz képest.
A legutóbbi adatok szerint Marosvásárhelyen 40 604-en (41,8 százalék), Sepsiszentgyörgyön 34 678-en (78,1 százalék), Székelyudvarhelyen 27 351-en (95,7 százalék), Csíkszeredában 24 873-an (81,5 százalék), Gyergyószentmiklóson pedig 11 832-an (87,6 százalék) vallották magukat magyarnak. Feltűnő az is, hogy arányaiban a legtöbben Baróton vallották magukat magyarnak, vagyis a válaszadók 95,8 százaléka (6 736 fő).
A 2021-es népszámlálás hivatalos eredményei ezen a linken érhetők el.
Az új év első napjai meghozták a rég várt havazást Romániában, Székelyföld legnagyobb részét is hótakaró borított be szombat reggelre. A legjelentősebb hóréteg Gyergyó- és Marosszéken rakódott le.
A következő napokra érvényes, csapadékra, havazásra, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A kedvezőtlen időjárás miatt megszakadt az áramszolgáltatás Szováta és Korond környékén szombat reggel. Több mint 7 ezer háztartás maradt villany nélkül.
A következő három napban az ország teljes hegyvidékén jelentős havazás várható, amely nyomán jelentősen megnövekszik a hóréteg és nő a lavinák kialakulásának veszélye – közölte pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Szerdán, az óév utolsó napján 267 sofőr jogosítványát és 161 gépjármű forgalmi engedélyét vonták be a rendőrök.
Nagyméretű lavina következett be pénteken a Fogarasi-havasokban a Bîlea-tó környékén, a természeti jelenséget kiváltó két síelőnek sikerült épségben megmenekülni – tájékoztattak a Szeben megyei Salvamont képviselői.
Csapadékra és szélre, hegyvidéken pedig hóviharra, újabb hóréteg kialakulására vonatkozó figyelmeztetéseket bocsájtott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az első- és másodfokú riasztások szombat estig érvényesek.
Megkésve ugyan, de több Hargita megyei sípályát is megnyitottak, és szombattól újabb helyeken lehet majd szánkózni, siklani. Érdemes kihasználni a szabadnapokat és legalább egy nagy sétát tenni a szép havas tájakon.
A Kovászna megyei Bodzafordulón volt a leghidegebb péntekre virradóan, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint mínusz 14,4 fokig esett vissza a hőmérséklet.
Az előző héthez képest egyértelműen nőtt az influenzás megbetegedések száma Hargita megye tisztifőorvosa szerint, aki azt is elmondta, ezt miért nem tükrözi a légúti megbetegedések számát összegző heti feljegyzés.
szóljon hozzá!