
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A végleges, településszintű eredmények alapján úgy becsülik, hogy 2021. december elsején 1,1 millió magyar élt Románia területén – közli a Népszámlálás.ro, a romániai magyarok összeírását elősegítő, tájékoztató és támogató kampány honlapja.
2023. július 10., 21:062023. július 10., 21:06
2023. július 10., 23:062023. július 10., 23:06
A hivatalos eredmények szerint az ország lakossága 19 053 815 fő, de ebből csak 16 568 889 személy töltötte ki teljes mértékben a népszámlálási kérdőívet, vagyis csak ennyien nyilatkoztak etnikumukról – olvasható a honlapon. Mint közlik, az Országos Statisztikai Intézet korábbi kommünékéi alapján arra lehet következtetni, hogy a mintegy 2,5 millió, ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is.
További 1 millió esetet pedig adminisztratív regiszterekből emeltek át a népszámlálási adatbázisba: az érintettek egyáltalán nem válaszoltak önállóan, illetve a számlálóbiztosok sem érték el őket. „Úgy véljük, hogy azok száma, akik szándékosan nem vallották meg az etnikumukat, nem volt számottevő a tavalyi népszámláláson sem” – írják.
Az etnikumról nyilatkozó személyek közül 14 801 442 román, 1 002 151 magyar, 569 477 roma, 45 835 ukrán, 22 907 német nemzetiséget jelölt meg a cenzus során. Fontos, hogy az etnikumok arányát hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak erről. Ennek megfelelően
A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77%.
A végleges, településszintű adatok segítségével készíthető olyan számítás, amely alapján megbecsülhető, hogy a nem nyilatkozók között mekkora lehet az egy-egy etnikai csoporthoz tartozók száma.
„A mi esetünkben abból a feltételezésből indulunk ki, hogy egy településen (közigazgatási egységen) belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók. Például, ha egy településen a románok és magyarok aránya 50–50 százalék, és 10 ezer fő esetében nincs etnikai adat, akkor az valószínűsíthető, hogy közöttük 5–5 ezer »megszámolatlan« román és magyar van” – írják a Népszámlálás.ron. Ennek megfelelően jelenleg csupán hozzávetőleges becslés készíthető arra vonatkozóan, hogy az etnikai jellemzők nélküli populáció hogyan oszlik meg nemzetiségek szerint. A települési eredmények alapján az feltételezhető, hogy
Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 1,1 milliós a romániai magyar közösség. A végleges eredmények szerint
Ezek: Négyfalu és Maroshévíz municípiumok, Szilágysomlyó és Nagysármás városok, illetve Tatrang, Mezőtelegd, Felsőszentmihály, Aranyosegerbegy, Fehéregyháza, Vinga, Mikeháza, Héjjasfalva, Keresztvár, Felőr, Bályok, Apanagyfalu, Batiz, Kaca, Hidvég, Körösgyéres, Szamosdob, Szásznádas, Marosugra, Alsófüld, Magyarforró községek. Továbbá kérdéses Kóródszentmárton helyzete, itt a jelenleg közölt adatok nem teszik lehetővé az etnikai arányok pontos kiszámítását.
A Népszámlálás.ro honlapot üzemeltetők által készített táblázat szerint Hargita megyében 2011 óta 257 707 főről 232 157 főre csökkent a magyarok száma. Érdekes azonban, hogy arányok szintjén némileg pozitív irányba dőlt el a mérleg nyelve:
Maros (35,6 százalék, 165 014 fő) és Kovászna (71,8 százalék, 133 444) megyében azonban romlottak az értékek a 2011-es népszámláláshoz képest.
A legutóbbi adatok szerint Marosvásárhelyen 40 604-en (41,8 százalék), Sepsiszentgyörgyön 34 678-en (78,1 százalék), Székelyudvarhelyen 27 351-en (95,7 százalék), Csíkszeredában 24 873-an (81,5 százalék), Gyergyószentmiklóson pedig 11 832-an (87,6 százalék) vallották magukat magyarnak. Feltűnő az is, hogy arányaiban a legtöbben Baróton vallották magukat magyarnak, vagyis a válaszadók 95,8 százaléka (6 736 fő).
A 2021-es népszámlálás hivatalos eredményei ezen a linken érhetők el.
Több mint 700 Hargita megyei termelőt tartanak nyilván az ökológiai gazdálkodás rendszerében, többségük tanúsított ökológiai takarmányt állít elő nagy kiterjedésű, jó minőségű legelőkön.
Csinódon már javában készülődnek a Gyümölcsoltó Boldogasszony-napi búcsúra. Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzos szerint a hagyományok alapján nem a kommunista időkben felfuttatott március 8-a, hanem ez a magyar nők igazi ünnepe.
Az áprilisi nyugdíjakat még húsvét előtt megkapják a jogosultak, a nyugdíjasoknak szánt egyszeri támogatás kifizetése azonban késhet – jelentette ki kedden Florin Manole munkaügyi miniszter.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerint ezután a rendszer demográfiai adatainak figyelembe vételével döntenek majd az évente meghirdetett rezidensorvosi helyek számáról.
Közzétette az Országos Meteorológiai Szolgálat a március 23. és április 5. közötti időszakra vonatkozó kéthetes időjárás-előrejelzését. Esőre most péntekig nem nagyon lehet számítani.
A magas energia- és szállítási költségek miatt az év végéig tovább nőhet több alapvető élelmiszer ára Romániában. A előrejelzések szerint főként a nagy energiaigényű termékek drágulnak, miközben az infláció lassulására csak mérsékelt esély látszik.
Bukarestben és nyolc megyében több mint 30 helyszínen tartanak házkutatásokat a rendőrök és ügyészek; több céget is azzal gyanúsítanak, hogy fiktív számlázással a valós ár tízszeresére növelték bizonyos fertőtlenítőszerek és orvosi maszkok árát.
Tűzcsap kicserélésére készül a szolgáltató, így több utcában szünetel az ivóvíz-szolgáltatás kedd reggel kilenc és délután egy óra között – tájékoztat Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy írásbeli vizsgájával folytatódik kedden a próbaérettségi.
szóljon hozzá!