Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:03

Leváltotta az adóhatóság vezetőségét a kormányfő

07:51

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát

21:31

16 ezer lejt kértek el 20 méter ereszcsatorna felszereléséért

21:08

Az autópálya nyomvonala ellen tiltakoznak a kézdimartonfalvi gazdák

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megrázó felvételt tettek közzé a két halálos áldozatot követelő ütközésről

Felbontaná a minisztérium azon orvosok szerződését, akik munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak

Ha kiderül, hogy valaki most feltölti ivóvízzel a medencéjét...

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Használjuk ki a napsütést, péntektől leszakad az ég

Tíz vádlott fellebbezett Borbolyék perének elsőfokú ítélete után

Mars helyett inkább tényeket

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán

Simion Marosvásárhelyen: az RMDSZ azt hazudta a magyaroknak, hogy félniük kell a románoktól

Hitellel kénytelenek kiegészíteni a csíkszeredai megyeháza felújításának költségvetését

Várható volt: az iskolák újranyitása óta leggyorsabban a diákok körében terjed a koronavírus

Az iskoláskorúak körében gyorsabban terjed a vírus

Fotó: Haáz Vince

Napra pontosan egy éve a mindennapjaink része a koronavírus-járvány és a pandémia következményei, ugyanis 2020. február 26-án igazolták az első fertőzést az országban. Az elemzések szerint egyelőre nem is szabadulunk meg a kórtól: a tanítás újrakezdése óta emelkedett a fertőzések gyakorisága, főként a félévkezdést követő második héttől, és a lakosság körében ez leginkább a 0–19 éves korosztályt érinti.

Széchely István

2021. február 26., 22:022021. február 26., 22:02

Elemzést készített az elmúlt időszak járványügyi adataiból az Országos Közegészségügyi Intézet, amelyből kiderül, hogy

a tanítás újrakezdését követő második héten megnőtt a koronavírus-fertőzések gyakorisága, és ez leginkább városi környezetben tapasztalható.

A fertőzés fokozottabb terjedése leginkább a 0–19 éves korosztály, tehát az iskoláskorúak körében volt jellemző, de valamivel kisebb mértékben a 30–39 éves korosztály körében is, az ennél idősebbek körében viszont csökkent. A 0–19 éves korosztály esetében a járvány általános lefolyásához képest gyorsabban növekszik az új esetek gyakorisága.

A megbetegedéshez köthető halálesetek száma nem követte az új fertőzések gyakoriságának a növekedését

– állapította meg az intézet.

Az ország 18 megyéjében, illetve Bukarestben emelkedett erőteljesebben az új fertőzések gyakorisága a 0–19 éves korosztály esetében – áll a február 8–21. közti időszak járványügyi adataira alapozó elemzésben. Az intézet az említett megyék közé sorolta – az esetszámok és a fertőzési ráta alapján kissé érthetetlen módon – Hargita megyét is, ugyanis a megye hetek óta a legalacsonyabb fertőzési rátájú megyék közé tartozik – február 21-én a második „legzöldebb” megye volt az országban –, illetve az akkori adatok szerint hat diák volt igazolt koronavírus-fertőzött, a tanügyi személyzet közül pedig összesen kilencen. Ez egyébként azóta se nőtt jelentősen: amint azt csütörtökön Demeter Levente főtanfelügyelő lapunknak elmondta,

tíz Hargita megyei koronavírusos diákról tudnak.

Az Országos Közegészségügyi Intézet szerint egyébként a 0–19 éves korosztály körében tapasztalt esetszám-növekedésnek a közvetlen hatása nem lesz jelentős az egészségügyi rendszerre, de elképzelhető, hogy a közvetett hatása tapasztalható lesz. Erre az a magyarázat, hogy a fertőzött fiatalok 97 százaléka lakhelyén kerül elkülönítésre, és ott továbbadhatja a fertőzést idősebb hozzátartozóinak, akik kórházi kezelésre szorulhatnak a megbetegedés miatt.

Szomorú mérleg: egy év alatt 795 732 igazolt megbetegedést és 20 233 haláleset okozott a koronavírus Romániában

Fotó: Beliczay László

Az intézet három lehetséges forgatókönyvet is vázol az elemzésben. E szerint 1 százalékos állandó növekedés mellett március 20-ra elérné a 3300-as átlagot a napi új esetszám, ami 2 százalékos állandó növekedés esetén 4600, 4 százalékos növekedés következtében pedig 8900-ra nőne. Megállapítják ugyanakkor azt is, hogy február 17-től tartós növekedést mértek az utolsó hét napban igazolt új fertőzések esetében, és a járvány terjedésének az országos dinamikája elkezdett közelíteni a fentebb vázolt második forgatókönyvhöz.

Ezzel kapcsolatban azonban azt is megjegyzik, hogy az említett forgatókönyvek nem járványevolúciós modellek, hanem munkahipotézisek. Kitérnek ugyanakkor arra is, hogy

a megfigyelt esetszám-növekedés nem a vírus brit variánsának tulajdonítható, hiszen várható volt, hogy az iskolák újranyitásával nőni fog a mobilitás, a társas érintkezések gyakorisága.

Ehhez még hozzájött az is, hogy egyes helyeken újra kinyithatott számos gazdasági egység, illetve az is, hogy sokan már belefáradtak a járványba, és nem törődnek az egyéni óvintézkedések betartásával.