
A csapadék szokásos átlagmennyiségének alig a harmadát regisztrálták múlt hónapban Hargita megyében, és augusztusban is folytatódik az aszály, a legelőket a kiégés veszélye fenyegeti, de az állatok itatásával is gondok lesznek, ha nem hull csapadék.
2013. augusztus 08., 17:242013. augusztus 08., 17:24
2013. augusztus 08., 17:532013. augusztus 08., 17:53
Mindössze egy rövid ideig volt ideális mértékű a talaj nedvességtartalma Hargita megyében, az esős júniust ugyanis egy nagyon csapadékszegény hónap követte, júliusban ugyanis a sokévi átlagmennyiségnek, a négyzetméterenkénti 89 liternyi esőnek alig a harmadát, átlagban 27 liternyi csapadékot mértek a megyében – tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjétől.
Gyergyószéken esett a legkevesebb eső, ott még a négyzetméterenkénti 20 litert sem érte el az egy hónap alatt a csapadék mennyisége, Udvarhelyszéken ugyan valamivel meghaladta a 27 litert, de a nyári esők elszigeteltsége és jellemzően egyenlőtlen eloszlása miatt mindenütt vannak még az átlagnál is csapadékszegényebb mezőgazdasági területek. „Nagyon rossz volt a helyzet a múlt hónapban és ez folytatódik augusztusban is” – fogalmazott Török Jenő. A szárazság leginkább a sarjút károsította, de szenved az aszálytól a silókukorica és a cukorrépa is, a legelők pedig kezdtek kiégni, és egyes helyeken rövidesen az állatok itatásával is gondok adódnak, ha nem lesz eső – tájékoztatott Török Jenő, hozzáfűzve, hogy a kiszáradt talajt is nehezebb lesz előkészíteni a következő évre. Jelenleg négyzetméterenként mintegy 80–90 liternyi fokozatosan lehulló csapadékmennyiségre lenne szükség, hogy a talaj nedvességtartalma helyreálljon, erre viszont egyelőre nem sok esély van, ugyanis a sokéves tapasztalatok azt mutatják, hogy augusztus, szeptember és október sem bővelkedik csapadékban.
A gabonafélék a szokásosnál korábban beértek, és viszonylag jó, a tavalyinál mintegy 25 százalékkal jobb lett az idei búzatermés, az ára viszont leesett kilónként 60–70 banira, ugyanis a környező országokban is jó lett a termés. A krumplitermés is jobb lesz a tavalyinál, de még így is csak közepes, mondta el a szakember, elmagyarázva, hogy júniusban komolyan kellett küzdjenek a gazdák a burgonyavész ellen, és akik nem permeteztek, elvesztették a termés negyedét vagy akár harmadát is. Erre jött a júliusi szárazság, ami a közép- és késői érésű burgonyának egyáltalán nem kedvez, emiatt csak közepes lesz a termés idén a megye fő terményének számító pityókából – fejtette ki Török Jenő.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!