Az önkormányzatokra bíznák a fűtésszubvenció sorsát

A kormány által nemrég kidolgozott sürgősségi rendelet szerint az önkormányzatok továbbra is megszabhatnak a termelési árnál alacsonyabb lakossági árat a hőenergia esetében, azonban a különbözetet teljes mértékben saját forrásból kell majd fizessék a távhőszolgáltatónak. Ellenkező esetben a kormány különböző pénzalapokat von meg az adott településtől.

Amennyiben a polgármesteri hivatalok ezeket a kiadásokat nem foglalják bele a költségvetésükbe vagy nem fizetik ki a távhőszolgáltatónak, a közpénzügyi igazgatóság felfüggeszti a jövedelmi adókból befolyt összegek visszaosztását az adott településre – áll a sürgősségi rendelet-tervezetben, amely a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követő hónapban lép hatályba. A szabályozás azt is kimondja, hogy a kormány többé nem határoz majd meg referenciaárat a lakossági fűtés esetében, ennek értékéről az önkormányzatok dönthetnek majd.

A hőenergia előállítási és lakossági ára közti különbséget az állami és az önkormányzat által biztosított szubvenciók teszik ki. Udvarhely esetében gigakalóriánként ez összesen 138 lejt jelent, amelyből 93,53 lej a megszűnő állami szubvenció értéke és 44,47 lejt tesz ki az önkormányzat által fedezett költség. A hőenergia termelési ára 378 lej, a lakossági ár viszont – a szubvencióknak köszönhetően – 240 lej, és ahhoz, hogy a következő fűtésszezonban ne kelljen növelni a fűtés lakossági árát, az önkormányzat az eddiginél háromszor nagyobb kiadást kell magára vállaljon.

Ráduly Mihály, az Urbana Rt. igazgatója szerint azonban van egy köztes lehetőség is. Úgy véli, az állami szubvenció ugyan megszűnik, de az erre fordított pénzalapokat a fűtéspótlékban részesülő réteg növelésére fordítja majd a kormány, azáltal, hogy 850 lejre emelik a jogosultsági kritériumokban a jövedelem felső határát.

„Az elképzelés az volt, hogy ezt a pénzt nem szabad ilyen formában adni, de a pénz maga mennyiségileg marad és más név alatt juttatják el a rászorultakhoz” – mondta Ráduly Mihály. Ennek vélhetően az az oka, hogy jelenleg a lakosság egy része ugyanarra a célra két forrásból (állami hőszubvenció és fűtéspótlék) is kap pénzt.

Az állami szubvenció megszűnése nem feltétlenül vonja maga után a fűtés lakossági árának drágulását, azt ugyan még nem tudni, hogy az udvarhelyi önkormányzat hogyan fog dönteni, de például a bukaresti önkormányzat teljesen átvállalja a kieső állami szubvenció értékének fedezését – mondja a fővárosi szolgáltató igazgatójával folytatott beszélgetése alapján Ráduly Mihály. Az, hogy az székelyudvarhelyi önkormányzat mekkora lakossági fűtésárat határoz majd meg, és hogy milyen mértékben tudja átvállalni a megszűnő állami szubvenció értékét, csak a jövőben derül majd ki, a sürgősségi kormányrendelet hatályba lépését követően. Az ügyben Bunta Levente polgármestert is megpróbáltuk elérni, de ez többszöri próbálkozás után sem sikerült.

A 2011–2012-es fűtésszezonra vonatkozó árakkal kapcsolatban még nem folytatott megbeszélést a városvezetés és a távhőszolgáltató, de az új szabályozás életbe lépését követően az önkormányzat mindenképpen kell valamilyen döntést hozzon a hőenergia lakossági árát illetően, különben nem lehet alkalmazni a sürgősségi kormányrendeletet – mondta Ráduly Mihály.