
Fotó: székelyhon
Hargita megyében a múlt év folyamán 1169 olyan tűzesetet regisztrált a csíkszeredai székhelyű Olt Sürgősségi Esetek Felügyelősége (ISU Olt), melyek oltásában helyi önkéntes alakulatok is részt vettek. Ezek közül 106 esetben kizárólag önkéntes alakulatok érkeztek a helyszínre, 84 alkalommal pedig a hivatásos tűzoltóknak segítettek.
2012. március 15., 18:202012. március 15., 18:20
Megyei szinten ritka az a település, ahol nincsenek önkéntes tűzoltók, akiket sürgősségi esetekben értesíteni lehet. Hargita megyében 67 önkéntes tűzoltó-egyesületet tartanak számon, melyek közül 36 első osztályú, 22 harmadik és 9 negyedik besorolású, további 9 pedig magánszolgáltatóként működik. Az Olt Sürgősségi Esetek Felügyelősége (ISU Olt) 2012-ben is meghirdeti Légy te is önkéntes! című toborzókampányát, melynek keretében településenként az önkormányzatok segítségével szerveznek előadásokat, bemutatókat. Ehhez járulunk hozzá, bemutatva a megye jelentősebb múlttal rendelkező önkéntes tűzoltó-egyesületeit.
Sok településen már az 1870-es évektől léteztek tűzoltócsapatok. Ezt bizonyítják a – helyenként még ma is látható – kapura szegelt kis táblajelzések is. Attól függően, hogy kinek mivel kellett szaladnia, ha meghallotta a tűzriasztást, vedret, kapát, ásót, illetve fejszét kellett ragadnia, azzal rohanni segíteni. Idővel a falvak, községek és városok lakói szervezetten, csoportban léptek fel a sürgősségi eseteknél, ekkor jelentek meg a kezdetleges tűzoltóeszközök is: lovakkal húzható, kézzel hajtható szivattyúk. Ezek 1970-től már a legtöbb településen megvoltak.
Szentegyháza
A Szentegyházi Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság kisebb-nagyobb megszakításokkal az 1900-as évek elejétől működik a kisvárosban. 1921-ben a 27 alapító tag együttműködésével alakították meg, első felszereléseik kezdetlegesek voltak, a „legmodernebb” akkor egy kézzel hajtható szivattyús autó volt, melynek működtetéséhez négy emberre volt szükség. A második világháború idején csökkentett létszámmal működtek, ami az 50–60-as évekre 30-ra duzzadt. 1969-ben került először tulajdonukba egy ZIS típusú tűzoltóautó, majd 1987-ben a megyei tanács közbenjárásával egy egy APCT R8135-ös típus, melynek kapacitása 2800 liter volt. A forradalom után is önkéntes alakulatként voltak számon tartva, mely 1998-ban a szentegyházi polgármesteri hivatal kezdeményezésére civil egyesületté vált, ez jelenleg 32 tagot számlál, közülük 5 ember van alkalmazva. 2005-ben egy testvérkapcsolatnak köszönhetően a németországi Muhldorfból egy Volkswagen típusú motoros szivattyúval és áramfejlesztővel ellátott, avartűzre és gyors beavatkozásokra alkalmazható autót kapott, 2008-ban pedig egy 2000 literes Mercedes típusút, műszaki mentéshez szükséges felszerelésekkel. A Szentegyházi Önkéntes Tűzoltó-egyesület a helyi tanács 2005/71-es számú határozatával lett újraalakítva, mely 2011-ben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját.
Csíkszentdomokos
1921-re datálják a csíkszentdomokosi tűzoltók egyesületének megalakulását, amikor csupán egy 4 kerekes, valamint négy 2 kerekes, kézzel hajtható tűzifecskendővel rendelkeztek. 1987-ben harmadik helyen végeztek a katonai tűzoltók által megszervezett versenyen, ahol egy Praga tűzoltóautót nyertek. Legutóbb, 2004-ben jelentősen gyarapodott felszerelésük, amikor adományként egy Mercedes típusú autót kaptak Németországból, majd két motoros szivattyút is beszereztek.
Székelykeresztúr
1871-ben alakult, tíz önkéntes alapításával a székelykeresztúri önkormányzat önkéntes tűzoltó-egyesülete. 1974-ig a szolgálat egy Popeda típusú autóval dolgozott, ezt követően 1974-től 2004-ig egy ATI-SR-114-essel. 2005-ben egy magyarországi adománynak köszönhetően jutottak hozzá egy 6000 literes kapacitású, Raba (APCA) típusú oltóautóhoz és egy műszaki mentéshez szükséges felszereléssel is rendelkező Csepel márkájúhoz. Ugyancsak ebben az évben egy Mercedes márkájú, vízzel és habbal (2400 liter vizet, 500 liter habot bír el) működőt is sikerült beszerezniük. 2010-ben kibővítették székhelyüket is, tavaly ünnepelték fennállásuk 140. évfordulóját.
Korond
1893-ból való az első írásos emlék arról, hogy önkéntesek vederrel és lapáttal oltottak tüzet a faluban. A korondi egyesület önkéntesei három kétkerekű szivattyúsautóval kezdték, majd 1915-ben Budapestről vásároltak egy Walster Ferenc-féle kocsit, ekkor a csapat 15–25 személyből állt. 1964-ben a helyi néptanács két ELTIM típusú, percenkénti 400 és 800 literes kapacitású szivattyúval látta el a 25 tagú alakulatot, 1966-ban adományként kaptak egy 2000 literes ZIL tartályautót. 1972-ben Korond a megyei tanácstól a 4000 literes tartálykocsi mellett megfelelő öltözettel, védőfelszereléssel, egyenruhával is ellátta a csapatot. 1988-ban 2 ELTIM szivattyúval gazdagodtak. 1997-ben Németországból egy 2800-as kapacitású, MARGIUS típusú autót, műszaki mentős felszerelést pedig Kiskunfélegyházáról kaptak. A 2005/48-as helyi tanácshatározatnak köszönhetően újraalakult az önkéntes tűzoltók egyesülete, majd 2006-ban a helyi tanács és a lakosság hozzájárulásával egy STAIER autót is vásároltak. Önkormányzati pénzből 2008–2009-ben 2 szivattyút és egyéb tartozékokat is beszereztek. Jelenleg négy embert alkalmaztak tűzoltóként Korondon és további 96 önkéntesként vesz részt az oltásokban.
Oroszhegy
1941 után, miután Oroszhegyet egy tűzvész tette a földdel egyenlővé, itt is megalakult az önkéntes fiatalokból álló tűzoltó-egyesület. Akkoriban a faluban tartott közgyűléseken döntötték el, hogy miként jutalmazzák őket bátorságukért. 1975-ben az oroszhegyiek beszerezték első ELTIM motorszivattyújukat. Szentkirály 1976-ban és 1985-ben is egy-egy ELTIM-mel lett gazdagabb. Jelenleg egy Magirus-Deutz, Bucegi és egy Steyer-Daimler autóval oltanak. A 2009/36-os tanácsi határozattal az önkéntes tűzoltóság az oroszhegyi polgármesteri hivatal engedélyével működik, egy alkalmazottal és további 63 önkéntessel.
Kivételes önkéntesség
Szabó László Géza a legidősebb önkéntes Szentegyházán, 1948-ban született. 1966-tól rendszeresen részt vett tüzek oltásában, majd 1969-től beállt önkéntesnek. 40 évig volt önkéntes a kisvárosban: ezalatt volt alkalma ellátni a parancsnokhelyettesi teendőktől kezdve a sofőr feladatát is. Jelenleg nyugdíjas, de gyakran ő közvetít diszpécserkén a tűzoltók és a károsultak között.
A 80 éves Antal Mihály Remete legidősebb önkéntes tűzoltója. 1956-tól az életmentés mellett részt vett a remetei önkéntes tűzoltóság megszervezésében is, jelenleg Csutak parancsnokaként dolgozik.
A szentmártoni Szabó Zsolt 1992. február 21-én született, két éve tevékenykedik önkéntes tűzoltóként, ő a legfiatalabb önkéntes Hargita megyében.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
Egy lángoló mezőgazdasági épülethez riasztották szerdán reggel a tűzoltókat Gyergyóremetére: egy nagyméretű istálló gyulladt ki egy farmon. Szerencsére sem emberi sérülés nem történt, sem állatokban nem esett kár.
A lakosság kisebb arányban volt jó adófizető, a cégeknél viszont jelentős adósságcsökkenés történt 2025-ben Gyergyószentmiklóson. A 2026-os évre vonatkozó helyi adók és illetékek befizetése január 15-től lehetséges a városban.
Turisztikai Desztináció Menedzsment alapításával tenné ismertebbé, vonzóbbá a városi és gyilkostói vendéglátóhelyeket, valamint a turisztikai kínálatot Gyergyószentmiklós. Az új évtől bevezetett idegenforgalmi illeték teremti meg ehhez az alapot.
Teljesen lezárták a forgalmat a 12C jelzésű országút Gyergyószentmiklós és Gyilkostó közötti szakaszán szombat reggel, miután az erős havazás miatt az úttestre dőlt egy fa.
Császármetszéssel segítették a világra az év első újszülöttjét a gyergyószentmiklósi kórházban. A kisfiú és édesanyja is egészségesek.
Ma, amikor a különféle alkalmazások akár percnyi pontossággal jelzik előre az esőt, vagy azt, hogy mikor süt ki a nap, a népi időjóslás több ezer éves következtetései már nem létfontosságúak, de egy könyv segít abban, hogy mégse menjenek feledésbe.
Idén is a főtéren, a központi parkban rendezik meg Gyergyószentmiklóson a szabadtéri szilveszteri ünnepséget. A szervezők közös óévbúcsúztatóra és újévköszöntésre várják a helyieket és az ide látogatókat koncerttel és éjféli tűzijátékkal.
szóljon hozzá!