
A hegyimentők képzett szakemberek, akik elsősegélyt tudnak nyújtani. Képünk illusztráció
Fotó: Hargita Megye Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat
Későn nyitottak meg a sípályák, a turisták a koronavírus-járvány miatt csak a hazai, a leginkább közeli pályákra szorultak, emiatt türelmetlenek, figyelmetlenek. Mindez növeli a pályákon történő balesetek számát.
2021. január 21., 16:012021. január 21., 16:01
Hargita megyében a szokásosnál később, mindössze az év első hetében nyitott meg a legtöbb sípálya, amelyeket azonnal ellepték a téli sportok szerelmesei. Idén ugyanakkor a megszokottnál sokkal többen keresik fel ezeket a helyeket, hiszen a koronavírus-járvány miatt nincs lehetőség a nyugat-európai, illetve az utóbbi években igencsak felkapott bulgáriai síparadicsomokban kikapcsolódni.
Mint Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetője a Székelyhonnak elmondta, elsősorban azért gyakoribban a balesetek, mert a sízők csak hosszas sorban állás után jutnak fel a pálya tetejére, így legtöbben türelmetlenek, figyelmetlenek lesznek. De az is előidézi a balesetet, ha a sízőnek nincs elegendő tapasztalata, és olyan pályát választ, ami nem a tudásának megfelelő, illetve ha nincs megfelelő védőöltözete.
„Hargita megyében szinte napi vannak balesetek a sípályákon, hétvégén az esetek megsokszorozódnak. Gyakoriak a zúzódások, ficamok, de kéz- és lábtörések is. Azokon a pályákon, amelyek üzemeltetőivel szerződéses viszonyban vagyunk és a helyszínen van a csapatunk, gyorsan tudunk segíteni a bajba jutottakon. Ha a 112-es segélyhívószámon értesítenek bennünket, hogy baleset történt egy sípályán, akkor még egy órába is beletelhet, hogy a helyszínre jussunk és segíteni tudjunk.
Tudni kell, hogy a mentőautók hiába érnek a helyszínre, sokszor nincs megfelelő felszerelésük, hogy a pálya tetejéről vagy közepéről lehozzák a sérültet” – magyarázta Fekete Örs.
A közszolgálat vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a sípályák zsúfoltsága miatt egyre többen indulnak el túrázni, és egyre többen vannak, akik indulás előtt a hegyimentőkkel egyeztetnek, tanácsot kérnek, így tájékozottan indulnak neki a hófödte hegyeknek. Ez nagyon fontos, hiszen a hegyekben kétszer akkor hóréteg is lehet, mint a megszokott helyeken, akár sípályákon, percek alatt leszállhat a köd, ellehetetlenítve a tájékozódást, és a szél miatt sokkal hidegebb a hőérzetünk is.
Maros megyében is egyre többen ismerik meg és kedvelik a hótalpas vagy túrasível való téli túrázást. Mint Kovács Róbert, a Maros Megyei Hegyimentő Közszolgálat vezetője a Székelyhonnak elmondta, sokan akarnak kiszabadulni a tömegből, kerülik a zsúfolt sípályákat, és veszik meg az egyáltalán nem olcsó felszereléseket, hogy kipróbálják ezt a kikapcsolódási lehetőséget.
– részletezte. A kétnyelvű táblákról azt is megtudhatja az érdeklődő, hogy kitől és milyen telefonszámon kaphat naprakész információkat a lavinaveszélyről, de ő maga is elvégezhet egy kis tesztet, hogy felmérje azt, hogy a hegy, amelyre készül, mennyire veszélyes. Mi több, a táblák mellett két színes lap is jelzi, naprakészen, hogy mekkora a lavinaveszély a Kelemen-havasokban 1400 méter alatt és felett. Ugyanis, mint Kovács Róberttől megtudtuk, az országos hegyimentők együttműködnek a meteorológusokkal, akik naprakész adatokat szolgáltatnak nekik a hómennyiségről, olvadásról, lavinaveszélyről.
Ami a baleseteket illeti, a szovátai sípályán már az első napokban több alkalommal kellett elsősegélyt nyújtsanak a hegyimentők. Bár alapvetően mindenki segíteni akar, néha a gyors és meggondolatlan elmozdítás, talpra állítás többet árthat, mint amennyit segít.
Több mint 5400 mentőakcióban vettek részt a hegyimentők tavaly
Országos viszonylatban több mint 5400 mentőakcióban vettek részt a hegyimentők 2020-ban és 6200 személyt mentettek meg – tájékoztatott csütörtökön a Romániai Hegyimentők Országos Szövetségének (ANSMR) elnöke. Sabin Cornoiu az Agerpres tudósítása szerint rámutatott, múlt évben 400-600 hegyimentő állt készenlétben a turisták nagy tömegeit vonzó hegyvidéki térségekben, a sípályáknál és a hegyvidéki turistaútvonalakon kialakított mintegy 140 Salvamont-bázison, hogy szükség esetén közbelépjen. Erre 5420 esetben volt szükség, és 6182 személyt mentettek meg, részesítettek elsősegélyben vagy helyeztek biztonságba. A mentőakciók közül 3743 a téli szezonban – 2716 esetben a sípályákon –, 1677 pedig nyáron történt. 2231 beavatkozás nyomán az érintetteket a mentőszolgálatnak vagy a rohammentő-szolgálatnak adták át, 69 esetben a SMURD-helikopter segítségével történt a mentés, 55 esetet pedig az igazságügyi orvostani intézet vett át – számolt még be Sabin Cornoiu.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Lavina következett be pénteken Beszterce-Naszód megyében, az Óradnát (Rodna) Radnaborberekkel (Valea Vinului) összekötő, a Radnai-havasok Nemzeti Parkba vezető községi út közelében – tájékoztattak a helyi hatóságok.
Nem tudja még érdemben tárgyalni a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azoknak a fellebbezéseknek a tárgyalását, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai és marosvásárhelyi képviselői petíciót kezdeményeztek annak érdekében, hogy a két megyeszékhely önkormányzata csökkentse a helyi adókat és illetékeket.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
szóljon hozzá!