
A hegyimentők képzett szakemberek, akik elsősegélyt tudnak nyújtani. Képünk illusztráció
Fotó: Hargita Megye Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat
Későn nyitottak meg a sípályák, a turisták a koronavírus-járvány miatt csak a hazai, a leginkább közeli pályákra szorultak, emiatt türelmetlenek, figyelmetlenek. Mindez növeli a pályákon történő balesetek számát.
2021. január 21., 16:012021. január 21., 16:01
Hargita megyében a szokásosnál később, mindössze az év első hetében nyitott meg a legtöbb sípálya, amelyeket azonnal ellepték a téli sportok szerelmesei. Idén ugyanakkor a megszokottnál sokkal többen keresik fel ezeket a helyeket, hiszen a koronavírus-járvány miatt nincs lehetőség a nyugat-európai, illetve az utóbbi években igencsak felkapott bulgáriai síparadicsomokban kikapcsolódni.
Mint Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetője a Székelyhonnak elmondta, elsősorban azért gyakoribban a balesetek, mert a sízők csak hosszas sorban állás után jutnak fel a pálya tetejére, így legtöbben türelmetlenek, figyelmetlenek lesznek. De az is előidézi a balesetet, ha a sízőnek nincs elegendő tapasztalata, és olyan pályát választ, ami nem a tudásának megfelelő, illetve ha nincs megfelelő védőöltözete.
„Hargita megyében szinte napi vannak balesetek a sípályákon, hétvégén az esetek megsokszorozódnak. Gyakoriak a zúzódások, ficamok, de kéz- és lábtörések is. Azokon a pályákon, amelyek üzemeltetőivel szerződéses viszonyban vagyunk és a helyszínen van a csapatunk, gyorsan tudunk segíteni a bajba jutottakon. Ha a 112-es segélyhívószámon értesítenek bennünket, hogy baleset történt egy sípályán, akkor még egy órába is beletelhet, hogy a helyszínre jussunk és segíteni tudjunk.
Tudni kell, hogy a mentőautók hiába érnek a helyszínre, sokszor nincs megfelelő felszerelésük, hogy a pálya tetejéről vagy közepéről lehozzák a sérültet” – magyarázta Fekete Örs.
A közszolgálat vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a sípályák zsúfoltsága miatt egyre többen indulnak el túrázni, és egyre többen vannak, akik indulás előtt a hegyimentőkkel egyeztetnek, tanácsot kérnek, így tájékozottan indulnak neki a hófödte hegyeknek. Ez nagyon fontos, hiszen a hegyekben kétszer akkor hóréteg is lehet, mint a megszokott helyeken, akár sípályákon, percek alatt leszállhat a köd, ellehetetlenítve a tájékozódást, és a szél miatt sokkal hidegebb a hőérzetünk is.
Maros megyében is egyre többen ismerik meg és kedvelik a hótalpas vagy túrasível való téli túrázást. Mint Kovács Róbert, a Maros Megyei Hegyimentő Közszolgálat vezetője a Székelyhonnak elmondta, sokan akarnak kiszabadulni a tömegből, kerülik a zsúfolt sípályákat, és veszik meg az egyáltalán nem olcsó felszereléseket, hogy kipróbálják ezt a kikapcsolódási lehetőséget.
– részletezte. A kétnyelvű táblákról azt is megtudhatja az érdeklődő, hogy kitől és milyen telefonszámon kaphat naprakész információkat a lavinaveszélyről, de ő maga is elvégezhet egy kis tesztet, hogy felmérje azt, hogy a hegy, amelyre készül, mennyire veszélyes. Mi több, a táblák mellett két színes lap is jelzi, naprakészen, hogy mekkora a lavinaveszély a Kelemen-havasokban 1400 méter alatt és felett. Ugyanis, mint Kovács Róberttől megtudtuk, az országos hegyimentők együttműködnek a meteorológusokkal, akik naprakész adatokat szolgáltatnak nekik a hómennyiségről, olvadásról, lavinaveszélyről.
Ami a baleseteket illeti, a szovátai sípályán már az első napokban több alkalommal kellett elsősegélyt nyújtsanak a hegyimentők. Bár alapvetően mindenki segíteni akar, néha a gyors és meggondolatlan elmozdítás, talpra állítás többet árthat, mint amennyit segít.
Több mint 5400 mentőakcióban vettek részt a hegyimentők tavaly
Országos viszonylatban több mint 5400 mentőakcióban vettek részt a hegyimentők 2020-ban és 6200 személyt mentettek meg – tájékoztatott csütörtökön a Romániai Hegyimentők Országos Szövetségének (ANSMR) elnöke. Sabin Cornoiu az Agerpres tudósítása szerint rámutatott, múlt évben 400-600 hegyimentő állt készenlétben a turisták nagy tömegeit vonzó hegyvidéki térségekben, a sípályáknál és a hegyvidéki turistaútvonalakon kialakított mintegy 140 Salvamont-bázison, hogy szükség esetén közbelépjen. Erre 5420 esetben volt szükség, és 6182 személyt mentettek meg, részesítettek elsősegélyben vagy helyeztek biztonságba. A mentőakciók közül 3743 a téli szezonban – 2716 esetben a sípályákon –, 1677 pedig nyáron történt. 2231 beavatkozás nyomán az érintetteket a mentőszolgálatnak vagy a rohammentő-szolgálatnak adták át, 69 esetben a SMURD-helikopter segítségével történt a mentés, 55 esetet pedig az igazságügyi orvostani intézet vett át – számolt még be Sabin Cornoiu.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
szóljon hozzá!