
A hegyimentők képzett szakemberek, akik elsősegélyt tudnak nyújtani. Képünk illusztráció
Fotó: Hargita Megye Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat
Későn nyitottak meg a sípályák, a turisták a koronavírus-járvány miatt csak a hazai, a leginkább közeli pályákra szorultak, emiatt türelmetlenek, figyelmetlenek. Mindez növeli a pályákon történő balesetek számát.
2021. január 21., 16:012021. január 21., 16:01
Hargita megyében a szokásosnál később, mindössze az év első hetében nyitott meg a legtöbb sípálya, amelyeket azonnal ellepték a téli sportok szerelmesei. Idén ugyanakkor a megszokottnál sokkal többen keresik fel ezeket a helyeket, hiszen a koronavírus-járvány miatt nincs lehetőség a nyugat-európai, illetve az utóbbi években igencsak felkapott bulgáriai síparadicsomokban kikapcsolódni.
Mint Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetője a Székelyhonnak elmondta, elsősorban azért gyakoribban a balesetek, mert a sízők csak hosszas sorban állás után jutnak fel a pálya tetejére, így legtöbben türelmetlenek, figyelmetlenek lesznek. De az is előidézi a balesetet, ha a sízőnek nincs elegendő tapasztalata, és olyan pályát választ, ami nem a tudásának megfelelő, illetve ha nincs megfelelő védőöltözete.
„Hargita megyében szinte napi vannak balesetek a sípályákon, hétvégén az esetek megsokszorozódnak. Gyakoriak a zúzódások, ficamok, de kéz- és lábtörések is. Azokon a pályákon, amelyek üzemeltetőivel szerződéses viszonyban vagyunk és a helyszínen van a csapatunk, gyorsan tudunk segíteni a bajba jutottakon. Ha a 112-es segélyhívószámon értesítenek bennünket, hogy baleset történt egy sípályán, akkor még egy órába is beletelhet, hogy a helyszínre jussunk és segíteni tudjunk.
Tudni kell, hogy a mentőautók hiába érnek a helyszínre, sokszor nincs megfelelő felszerelésük, hogy a pálya tetejéről vagy közepéről lehozzák a sérültet” – magyarázta Fekete Örs.
A közszolgálat vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a sípályák zsúfoltsága miatt egyre többen indulnak el túrázni, és egyre többen vannak, akik indulás előtt a hegyimentőkkel egyeztetnek, tanácsot kérnek, így tájékozottan indulnak neki a hófödte hegyeknek. Ez nagyon fontos, hiszen a hegyekben kétszer akkor hóréteg is lehet, mint a megszokott helyeken, akár sípályákon, percek alatt leszállhat a köd, ellehetetlenítve a tájékozódást, és a szél miatt sokkal hidegebb a hőérzetünk is.
Maros megyében is egyre többen ismerik meg és kedvelik a hótalpas vagy túrasível való téli túrázást. Mint Kovács Róbert, a Maros Megyei Hegyimentő Közszolgálat vezetője a Székelyhonnak elmondta, sokan akarnak kiszabadulni a tömegből, kerülik a zsúfolt sípályákat, és veszik meg az egyáltalán nem olcsó felszereléseket, hogy kipróbálják ezt a kikapcsolódási lehetőséget.
– részletezte. A kétnyelvű táblákról azt is megtudhatja az érdeklődő, hogy kitől és milyen telefonszámon kaphat naprakész információkat a lavinaveszélyről, de ő maga is elvégezhet egy kis tesztet, hogy felmérje azt, hogy a hegy, amelyre készül, mennyire veszélyes. Mi több, a táblák mellett két színes lap is jelzi, naprakészen, hogy mekkora a lavinaveszély a Kelemen-havasokban 1400 méter alatt és felett. Ugyanis, mint Kovács Róberttől megtudtuk, az országos hegyimentők együttműködnek a meteorológusokkal, akik naprakész adatokat szolgáltatnak nekik a hómennyiségről, olvadásról, lavinaveszélyről.
Ami a baleseteket illeti, a szovátai sípályán már az első napokban több alkalommal kellett elsősegélyt nyújtsanak a hegyimentők. Bár alapvetően mindenki segíteni akar, néha a gyors és meggondolatlan elmozdítás, talpra állítás többet árthat, mint amennyit segít.
Több mint 5400 mentőakcióban vettek részt a hegyimentők tavaly
Országos viszonylatban több mint 5400 mentőakcióban vettek részt a hegyimentők 2020-ban és 6200 személyt mentettek meg – tájékoztatott csütörtökön a Romániai Hegyimentők Országos Szövetségének (ANSMR) elnöke. Sabin Cornoiu az Agerpres tudósítása szerint rámutatott, múlt évben 400-600 hegyimentő állt készenlétben a turisták nagy tömegeit vonzó hegyvidéki térségekben, a sípályáknál és a hegyvidéki turistaútvonalakon kialakított mintegy 140 Salvamont-bázison, hogy szükség esetén közbelépjen. Erre 5420 esetben volt szükség, és 6182 személyt mentettek meg, részesítettek elsősegélyben vagy helyeztek biztonságba. A mentőakciók közül 3743 a téli szezonban – 2716 esetben a sípályákon –, 1677 pedig nyáron történt. 2231 beavatkozás nyomán az érintetteket a mentőszolgálatnak vagy a rohammentő-szolgálatnak adták át, 69 esetben a SMURD-helikopter segítségével történt a mentés, 55 esetet pedig az igazságügyi orvostani intézet vett át – számolt még be Sabin Cornoiu.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!