
A hegyimentők képzett szakemberek, akik elsősegélyt tudnak nyújtani. Képünk illusztráció
Fotó: Hargita Megye Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat
Későn nyitottak meg a sípályák, a turisták a koronavírus-járvány miatt csak a hazai, a leginkább közeli pályákra szorultak, emiatt türelmetlenek, figyelmetlenek. Mindez növeli a pályákon történő balesetek számát.
2021. január 21., 16:012021. január 21., 16:01
Hargita megyében a szokásosnál később, mindössze az év első hetében nyitott meg a legtöbb sípálya, amelyeket azonnal ellepték a téli sportok szerelmesei. Idén ugyanakkor a megszokottnál sokkal többen keresik fel ezeket a helyeket, hiszen a koronavírus-járvány miatt nincs lehetőség a nyugat-európai, illetve az utóbbi években igencsak felkapott bulgáriai síparadicsomokban kikapcsolódni.
Mint Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetője a Székelyhonnak elmondta, elsősorban azért gyakoribban a balesetek, mert a sízők csak hosszas sorban állás után jutnak fel a pálya tetejére, így legtöbben türelmetlenek, figyelmetlenek lesznek. De az is előidézi a balesetet, ha a sízőnek nincs elegendő tapasztalata, és olyan pályát választ, ami nem a tudásának megfelelő, illetve ha nincs megfelelő védőöltözete.
„Hargita megyében szinte napi vannak balesetek a sípályákon, hétvégén az esetek megsokszorozódnak. Gyakoriak a zúzódások, ficamok, de kéz- és lábtörések is. Azokon a pályákon, amelyek üzemeltetőivel szerződéses viszonyban vagyunk és a helyszínen van a csapatunk, gyorsan tudunk segíteni a bajba jutottakon. Ha a 112-es segélyhívószámon értesítenek bennünket, hogy baleset történt egy sípályán, akkor még egy órába is beletelhet, hogy a helyszínre jussunk és segíteni tudjunk.
Tudni kell, hogy a mentőautók hiába érnek a helyszínre, sokszor nincs megfelelő felszerelésük, hogy a pálya tetejéről vagy közepéről lehozzák a sérültet” – magyarázta Fekete Örs.
A közszolgálat vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a sípályák zsúfoltsága miatt egyre többen indulnak el túrázni, és egyre többen vannak, akik indulás előtt a hegyimentőkkel egyeztetnek, tanácsot kérnek, így tájékozottan indulnak neki a hófödte hegyeknek. Ez nagyon fontos, hiszen a hegyekben kétszer akkor hóréteg is lehet, mint a megszokott helyeken, akár sípályákon, percek alatt leszállhat a köd, ellehetetlenítve a tájékozódást, és a szél miatt sokkal hidegebb a hőérzetünk is.
Maros megyében is egyre többen ismerik meg és kedvelik a hótalpas vagy túrasível való téli túrázást. Mint Kovács Róbert, a Maros Megyei Hegyimentő Közszolgálat vezetője a Székelyhonnak elmondta, sokan akarnak kiszabadulni a tömegből, kerülik a zsúfolt sípályákat, és veszik meg az egyáltalán nem olcsó felszereléseket, hogy kipróbálják ezt a kikapcsolódási lehetőséget.
– részletezte. A kétnyelvű táblákról azt is megtudhatja az érdeklődő, hogy kitől és milyen telefonszámon kaphat naprakész információkat a lavinaveszélyről, de ő maga is elvégezhet egy kis tesztet, hogy felmérje azt, hogy a hegy, amelyre készül, mennyire veszélyes. Mi több, a táblák mellett két színes lap is jelzi, naprakészen, hogy mekkora a lavinaveszély a Kelemen-havasokban 1400 méter alatt és felett. Ugyanis, mint Kovács Róberttől megtudtuk, az országos hegyimentők együttműködnek a meteorológusokkal, akik naprakész adatokat szolgáltatnak nekik a hómennyiségről, olvadásról, lavinaveszélyről.
Ami a baleseteket illeti, a szovátai sípályán már az első napokban több alkalommal kellett elsősegélyt nyújtsanak a hegyimentők. Bár alapvetően mindenki segíteni akar, néha a gyors és meggondolatlan elmozdítás, talpra állítás többet árthat, mint amennyit segít.
Több mint 5400 mentőakcióban vettek részt a hegyimentők tavaly
Országos viszonylatban több mint 5400 mentőakcióban vettek részt a hegyimentők 2020-ban és 6200 személyt mentettek meg – tájékoztatott csütörtökön a Romániai Hegyimentők Országos Szövetségének (ANSMR) elnöke. Sabin Cornoiu az Agerpres tudósítása szerint rámutatott, múlt évben 400-600 hegyimentő állt készenlétben a turisták nagy tömegeit vonzó hegyvidéki térségekben, a sípályáknál és a hegyvidéki turistaútvonalakon kialakított mintegy 140 Salvamont-bázison, hogy szükség esetén közbelépjen. Erre 5420 esetben volt szükség, és 6182 személyt mentettek meg, részesítettek elsősegélyben vagy helyeztek biztonságba. A mentőakciók közül 3743 a téli szezonban – 2716 esetben a sípályákon –, 1677 pedig nyáron történt. 2231 beavatkozás nyomán az érintetteket a mentőszolgálatnak vagy a rohammentő-szolgálatnak adták át, 69 esetben a SMURD-helikopter segítségével történt a mentés, 55 esetet pedig az igazságügyi orvostani intézet vett át – számolt még be Sabin Cornoiu.
A hálózatüzemeltető megkezdte a gáz elzárását azokban a háztartásokban, amelyek nem rendelkeznek gázérzékelővel, és felszólításra sem pótolták azt. Más okok is vannak, amelyek gázelzáráshoz vezethetnek. A fogyasztók megrohamozták a szakcégeket.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
szóljon hozzá!