Hirdetés
Hirdetés

Túlértékelték anyagi lehetőségeiket azok, akik itthon maradtak

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Románia 42 fő közigazgatási egysége közül Maros megye a 10. helyen áll a fizetések nagyságát tekintve. Továbbá nem szerepelünk a legfontosabb gazdasági fejlesztési pólusok között, viszont térségünkben három fontos központ is található.

Gáspár Botond

2017. május 08., 18:312017. május 08., 18:31

Románia 2007-es európai uniós csatlakozása után a lakosság növekvő hányada döntött úgy, hogy a megnyíló nyugati munkaerőpiacokon próbál elhelyezkedni.

Akik itthon maradtak, abban reménykedtek, hogy fizetéseik hamarosan a nyugatiakhoz fognak közelíteni,

Hirdetés

és sokan túlértékelték anyagi lehetőségeiket.

Az országos statisztikai adatok alapján készített tanulmányában a KeysFin rámutatott, hogy 2007-től 2016-ig majdnem megduplázódott a romániai nettó átlagfizetés: 1042 lejről 2047 lejre emelkedett. Csakhogy ehhez hozzá kell számítani az inflációt is, így pedig az életszínvonalban nem is olyan jelentős a növekedés. Emellett az egy főre eső bruttó hazai össztermék növekedése Romániában a negyedik legnagyobb – Lengyelország, Málta és Írország mögött –, de így is jelentősen elmarad az EU-tagországoktól.

Átlagban a legnagyobb fizetéseket a pénzügyi közvetítők és a biztosítók alkalmazottai vihetik haza (4000 lejt), esetükben volt a legnagyobb a növekedés az elmúlt tíz évben, majd következik az IT&telecom (ahol az átlagbérek a 2008-as 2119 lejről 2015-re 3822 lejre emelkedtek), a bányászat (2287 lejről 3454 lejre) és a közműszolgáltatás (2389 lejről 3077 lejre).

A jegyzék „másik oldalán” a mezőgazdaságban, az építkezésben, a HORECA-hálózatban, a kereskedelemben és az egészségügyben dolgozók szerepelnek, ahol az átlagbérek még nem haladták meg a 350 eurót. A legnagyobb fizetéseket (átlagban 2645 lejt) a Bukarest-Ilfov térségben adták, a legalacsonyabbakat Moldvában (1562 lejt).

Az előrejelzések azt mutatják, hogy a közeljövőben nem számíthatunk jelentős növekedésre.

Az alkalmazottak száma 2020-ra 5,6 millióra nőhet (a 2017-es 4,95 millióról), közülük 4,6 millióan a magánszektorban, a többiek az államiban fognak dolgozni, a nettó átlagbér pedig 2020-ra 130 euróval (590 lejjel) nőhet, az idei 2274 lejről 2864 lejre. A béremelkedésre a fő gazdasági fejlesztési pólusok térségében (Bukarest, Kolozsvár, Nagyszeben, Temesvár, Brassó és Konstanca) van kilátás: a következő három évben is Bukarest-Ilfovban lehet majd a legtöbbet keresni, ahol a nettó átlagfizetés elérheti a 880 eurót (3969 lejt), a legkevesebbet pedig Olténiában, mintegy 542 eurót (2442 lejt).

Az IT Depot cég által a B2B platform segítségével végzett piackutatásból az derült ki, hogy Maros megyében 2015-ben a bruttó átlagbér 2105 lej volt, míg 2016-ban 2168 lej, ez a 3 százalékos növekedés pedig az országban a legnagyobbak közé tartozik, de az elmúlt 12 hónapban 22 százalékkal csökkent a munkakeresők aránya.

A news.ro felmérése szerint 2016 decemberében a nettó átlagjövedelem (az ünnepi és az év végi bónuszokkal együtt) csak a fővárosban (3219 lej, azaz 713 euró), valamint Ilfov (2743 lej, 607 euró), Kolozs (2605 lej, 577 euró), Temes (2512 lej, 556 euró), Szeben (2375 lej, 526 euró) és Brassó (2284 lej, 506 euró) megyékben haladta meg az 500 eurót, a legnagyobb fizetésnövekedést pedig az elmúlt évben Bákó (25%), Tulcea (21%), Krassó-Szörény (19,5%) és Kovászna (19%) megyék teljesítették.

„Nagy lemaradással” következik Konstanca megye (2184 lej, vagyis 483 euró), Iaşi (2183 lej, 483 euró), Argeş (2160 lej, 478 euró), Maros (2156 lej, 477 euró) és Galac (2154 lej, 477 euró).

A legkevesebbet Teleorman (1628 lej), Beszterce-Naszód (1653 lej), Hargita (1671 lej) és Suceava (1672 lej) megyékben keresnek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés