
Fotó: Gecse Noémi
Románia 42 fő közigazgatási egysége közül Maros megye a 10. helyen áll a fizetések nagyságát tekintve. Továbbá nem szerepelünk a legfontosabb gazdasági fejlesztési pólusok között, viszont térségünkben három fontos központ is található.
2017. május 08., 18:312017. május 08., 18:31
Románia 2007-es európai uniós csatlakozása után a lakosság növekvő hányada döntött úgy, hogy a megnyíló nyugati munkaerőpiacokon próbál elhelyezkedni.
és sokan túlértékelték anyagi lehetőségeiket.
Az országos statisztikai adatok alapján készített tanulmányában a KeysFin rámutatott, hogy 2007-től 2016-ig majdnem megduplázódott a romániai nettó átlagfizetés: 1042 lejről 2047 lejre emelkedett. Csakhogy ehhez hozzá kell számítani az inflációt is, így pedig az életszínvonalban nem is olyan jelentős a növekedés. Emellett az egy főre eső bruttó hazai össztermék növekedése Romániában a negyedik legnagyobb – Lengyelország, Málta és Írország mögött –, de így is jelentősen elmarad az EU-tagországoktól.
Átlagban a legnagyobb fizetéseket a pénzügyi közvetítők és a biztosítók alkalmazottai vihetik haza (4000 lejt), esetükben volt a legnagyobb a növekedés az elmúlt tíz évben, majd következik az IT&telecom (ahol az átlagbérek a 2008-as 2119 lejről 2015-re 3822 lejre emelkedtek), a bányászat (2287 lejről 3454 lejre) és a közműszolgáltatás (2389 lejről 3077 lejre).
A jegyzék „másik oldalán” a mezőgazdaságban, az építkezésben, a HORECA-hálózatban, a kereskedelemben és az egészségügyben dolgozók szerepelnek, ahol az átlagbérek még nem haladták meg a 350 eurót. A legnagyobb fizetéseket (átlagban 2645 lejt) a Bukarest-Ilfov térségben adták, a legalacsonyabbakat Moldvában (1562 lejt).
Az alkalmazottak száma 2020-ra 5,6 millióra nőhet (a 2017-es 4,95 millióról), közülük 4,6 millióan a magánszektorban, a többiek az államiban fognak dolgozni, a nettó átlagbér pedig 2020-ra 130 euróval (590 lejjel) nőhet, az idei 2274 lejről 2864 lejre. A béremelkedésre a fő gazdasági fejlesztési pólusok térségében (Bukarest, Kolozsvár, Nagyszeben, Temesvár, Brassó és Konstanca) van kilátás: a következő három évben is Bukarest-Ilfovban lehet majd a legtöbbet keresni, ahol a nettó átlagfizetés elérheti a 880 eurót (3969 lejt), a legkevesebbet pedig Olténiában, mintegy 542 eurót (2442 lejt).
Az IT Depot cég által a B2B platform segítségével végzett piackutatásból az derült ki, hogy Maros megyében 2015-ben a bruttó átlagbér 2105 lej volt, míg 2016-ban 2168 lej, ez a 3 százalékos növekedés pedig az országban a legnagyobbak közé tartozik, de az elmúlt 12 hónapban 22 százalékkal csökkent a munkakeresők aránya.
A news.ro felmérése szerint 2016 decemberében a nettó átlagjövedelem (az ünnepi és az év végi bónuszokkal együtt) csak a fővárosban (3219 lej, azaz 713 euró), valamint Ilfov (2743 lej, 607 euró), Kolozs (2605 lej, 577 euró), Temes (2512 lej, 556 euró), Szeben (2375 lej, 526 euró) és Brassó (2284 lej, 506 euró) megyékben haladta meg az 500 eurót, a legnagyobb fizetésnövekedést pedig az elmúlt évben Bákó (25%), Tulcea (21%), Krassó-Szörény (19,5%) és Kovászna (19%) megyék teljesítették.
„Nagy lemaradással” következik Konstanca megye (2184 lej, vagyis 483 euró), Iaşi (2183 lej, 483 euró), Argeş (2160 lej, 478 euró), Maros (2156 lej, 477 euró) és Galac (2154 lej, 477 euró).
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
Sűrű hétvégéjük volt a Hargita megyei közlekedésrendészet munkatársainak: átfogó ellenőrzések zajlottak a megye területén, melyek alkalmával több mint 90 bírságot szabtak ki a sofőrökre. A büntetések összértéke meghaladja az 52 ezer lejt.
szóljon hozzá!