
Fotó: Pinti Attila
Elszaporodtak az ezüst kárászok a Szent Anna-tóban, a több mint egy évtizedes problémát azonban még mindig nem sikerült megoldani. Talán majd most – vagy ki tudja. Egyelőre az egymásra mutogatásnál tartanak.
2024. június 05., 13:402024. június 05., 13:40
2024. június 05., 13:522024. június 05., 13:52
Egy évtizedes környezetvédelmi problémáról tartottak sajtótájékoztatót szerdán Csíkszeredában: az egyik invazív halfaj, a kárász elszaporodása miatt felmerülő aggályokról a Szent Anna-tóban.
Mint azt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a Szent Anna-tó és környéke turisztikai szempontból fontos az egész megyének, ezért is javasolták a vízügynek és a környezetvédelmi hatóságnak a társulást, hogy valahogy orvosolják ezt a régi gondot.
– és a szerdai sajtótájékoztatón felvázolt probléma valóban még mindig megoldásra vár.
Zöld az új kék. Rendkívül rossz állapotban van a Szent Anna-tó élővilága, mióta elszaporodtak a kárászok
Fotó: Pinti Attila
A szakértők – Mihály István és Dósa Elek Levente – ismertették a sajtóval a helyzet részleteit. Mint kiderült, 2010-ben még nem állt fenn a szóban forgó probléma, azonban közel tíz év leforgása alatt a Szent Anna-tó vize kék színből zöldre váltott, ennek oka pedig az ezüstkárászok elszaporodása.
Felmerült a kérdés, hogy hogyan kerültek oda a kárászok. A válasz egyszerűen az – hangzott el –, hogy
Egyébként ennek a halfajnak az őshazája Kelet-Ázsia és Szibéria, mára azonban Európa vadvizeiben is elterjedt.
Fotó: Pinti Attila
A szakértők kihangsúlyozták, hogy az ezüstkárászok táplálékát elsősorban az úgynevezett zooplanktonok képezik, ez pedig azoknak a populációjának a csökkenéséhez vezetett. Ennek következményeként az algák rohamosan elszaporodtak, amelynek hatása már szabad szemmel is jól látható:
Annak érdekében, hogy a tó élővilágának egyensúlya visszaálljon, intézkedésekre van szükség, ehhez viszont elengedhetetlen az illetékes szakemberek közötti együttműködés. Mint kiemelték, a társulás eddig félreértések miatt nem tudott megvalósulni, de abban reménykednek, hogy a jövőben orvosolják az ügyet.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás