
Fotó: Pinti Attila
Elszaporodtak az ezüst kárászok a Szent Anna-tóban, a több mint egy évtizedes problémát azonban még mindig nem sikerült megoldani. Talán majd most – vagy ki tudja. Egyelőre az egymásra mutogatásnál tartanak.
2024. június 05., 13:402024. június 05., 13:40
2024. június 05., 13:522024. június 05., 13:52
Egy évtizedes környezetvédelmi problémáról tartottak sajtótájékoztatót szerdán Csíkszeredában: az egyik invazív halfaj, a kárász elszaporodása miatt felmerülő aggályokról a Szent Anna-tóban.
Mint azt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a Szent Anna-tó és környéke turisztikai szempontból fontos az egész megyének, ezért is javasolták a vízügynek és a környezetvédelmi hatóságnak a társulást, hogy valahogy orvosolják ezt a régi gondot.
– és a szerdai sajtótájékoztatón felvázolt probléma valóban még mindig megoldásra vár.
Zöld az új kék. Rendkívül rossz állapotban van a Szent Anna-tó élővilága, mióta elszaporodtak a kárászok
Fotó: Pinti Attila
A szakértők – Mihály István és Dósa Elek Levente – ismertették a sajtóval a helyzet részleteit. Mint kiderült, 2010-ben még nem állt fenn a szóban forgó probléma, azonban közel tíz év leforgása alatt a Szent Anna-tó vize kék színből zöldre váltott, ennek oka pedig az ezüstkárászok elszaporodása.
Felmerült a kérdés, hogy hogyan kerültek oda a kárászok. A válasz egyszerűen az – hangzott el –, hogy
Egyébként ennek a halfajnak az őshazája Kelet-Ázsia és Szibéria, mára azonban Európa vadvizeiben is elterjedt.
Fotó: Pinti Attila
A szakértők kihangsúlyozták, hogy az ezüstkárászok táplálékát elsősorban az úgynevezett zooplanktonok képezik, ez pedig azoknak a populációjának a csökkenéséhez vezetett. Ennek következményeként az algák rohamosan elszaporodtak, amelynek hatása már szabad szemmel is jól látható:
Annak érdekében, hogy a tó élővilágának egyensúlya visszaálljon, intézkedésekre van szükség, ehhez viszont elengedhetetlen az illetékes szakemberek közötti együttműködés. Mint kiemelték, a társulás eddig félreértések miatt nem tudott megvalósulni, de abban reménykednek, hogy a jövőben orvosolják az ügyet.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás