
Fotó: Pinti Attila
Elszaporodtak az ezüst kárászok a Szent Anna-tóban, a több mint egy évtizedes problémát azonban még mindig nem sikerült megoldani. Talán majd most – vagy ki tudja. Egyelőre az egymásra mutogatásnál tartanak.
2024. június 05., 13:402024. június 05., 13:40
2024. június 05., 13:522024. június 05., 13:52
Egy évtizedes környezetvédelmi problémáról tartottak sajtótájékoztatót szerdán Csíkszeredában: az egyik invazív halfaj, a kárász elszaporodása miatt felmerülő aggályokról a Szent Anna-tóban.
Mint azt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a Szent Anna-tó és környéke turisztikai szempontból fontos az egész megyének, ezért is javasolták a vízügynek és a környezetvédelmi hatóságnak a társulást, hogy valahogy orvosolják ezt a régi gondot.
– és a szerdai sajtótájékoztatón felvázolt probléma valóban még mindig megoldásra vár.
Zöld az új kék. Rendkívül rossz állapotban van a Szent Anna-tó élővilága, mióta elszaporodtak a kárászok
Fotó: Pinti Attila
A szakértők – Mihály István és Dósa Elek Levente – ismertették a sajtóval a helyzet részleteit. Mint kiderült, 2010-ben még nem állt fenn a szóban forgó probléma, azonban közel tíz év leforgása alatt a Szent Anna-tó vize kék színből zöldre váltott, ennek oka pedig az ezüstkárászok elszaporodása.
Felmerült a kérdés, hogy hogyan kerültek oda a kárászok. A válasz egyszerűen az – hangzott el –, hogy
Egyébként ennek a halfajnak az őshazája Kelet-Ázsia és Szibéria, mára azonban Európa vadvizeiben is elterjedt.
Fotó: Pinti Attila
A szakértők kihangsúlyozták, hogy az ezüstkárászok táplálékát elsősorban az úgynevezett zooplanktonok képezik, ez pedig azoknak a populációjának a csökkenéséhez vezetett. Ennek következményeként az algák rohamosan elszaporodtak, amelynek hatása már szabad szemmel is jól látható:
Annak érdekében, hogy a tó élővilágának egyensúlya visszaálljon, intézkedésekre van szükség, ehhez viszont elengedhetetlen az illetékes szakemberek közötti együttműködés. Mint kiemelték, a társulás eddig félreértések miatt nem tudott megvalósulni, de abban reménykednek, hogy a jövőben orvosolják az ügyet.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
1 hozzászólás