
Nem véletlen, hogy időnként megváltozik a tó vízfelületének a színe. Közbelépést igényel
Fotó: Pinti Attila
Súlyos természetvédelmi és turisztikai probléma áll fenn a Szent Anna-tó esetében. A tó minőségének a drasztikus romlásáról szakember beszélt Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésén.
2020. június 23., 22:022020. június 23., 22:02
2020. június 23., 22:032020. június 23., 22:03
Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség Hargita megyei kirendeltségének munkatársa, Demeter László arról számolt be a megyei tanácsülésen, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatóival és egy tusnádfürdői biológus közreműködésével részletesen kutatták a tó vizének rohamos romlását.
– mutatott rá problémára. A biológus szerint ennek az oka a tó algaösszetételének a gyökeres megváltozása: bizonyos egysejtű algák nagy mértékben elszaporodtak a tóban.
A probléma forrását egy invazív halfaj, az ezüstkárász nagy mértékű elszaporodása jelenti, amely közel tíz éve jelent meg a tó élővilágában.
– magyarázta a szakember. Kiemelte, a kelet-ázsiai faj halgazdálkodás útján került be Európába, az ellenállóképessége miatt pedig mesterséges szaporítására nem volt szükség, így gyorsan elterjedt a folyó- és állóvizekben: „A tóban való felbukkanása, a szakértők szerint, a horgászok általi betelepítéshez köthető. Horgász szemmel nézve, ahol nincsenek halak, az egy holtvíz. Az ő jótékony szándékuk vezethetett most ide”. A szakember arra is rámutatott, hogy
Ezen felül egy kellemetlen habzás is megfigyelhető a tó felszínén. „A gyakorlati megoldás a halfaj mihamarabbi eltávolítása lenne, amellyel egyidőben a tó élővilágának nyomon követése is következne, hogy lássuk, milyen hatással bír a halfaj eltűnése” – részletezte a megoldásokat a biológus. Mint mondta,
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke hozzáfűzte, hogy a tó megőrzésében Kovászna megye is érdekelt, így remélhetőleg közös erővel tudnak majd lépni az ügyben, ugyanakkor a későbbiekben ki szeretnék építeni a villanyhálózatot is a tó körüli üdülőtelepig.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
2 hozzászólás