Fotó: Pinti Attila
Elszaporodtak az ezüst kárászok a Szent Anna-tóban, a több mint egy évtizedes problémát azonban még mindig nem sikerült megoldani. Talán majd most – vagy ki tudja. Egyelőre az egymásra mutogatásnál tartanak.
2024. június 05., 13:402024. június 05., 13:40
2024. június 05., 13:522024. június 05., 13:52
Egy évtizedes környezetvédelmi problémáról tartottak sajtótájékoztatót szerdán Csíkszeredában: az egyik invazív halfaj, a kárász elszaporodása miatt felmerülő aggályokról a Szent Anna-tóban.
Mint azt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a Szent Anna-tó és környéke turisztikai szempontból fontos az egész megyének, ezért is javasolták a vízügynek és a környezetvédelmi hatóságnak a társulást, hogy valahogy orvosolják ezt a régi gondot.
– és a szerdai sajtótájékoztatón felvázolt probléma valóban még mindig megoldásra vár.
Zöld az új kék. Rendkívül rossz állapotban van a Szent Anna-tó élővilága, mióta elszaporodtak a kárászok
Fotó: Pinti Attila
A szakértők – Mihály István és Dósa Elek Levente – ismertették a sajtóval a helyzet részleteit. Mint kiderült, 2010-ben még nem állt fenn a szóban forgó probléma, azonban közel tíz év leforgása alatt a Szent Anna-tó vize kék színből zöldre váltott, ennek oka pedig az ezüstkárászok elszaporodása.
Felmerült a kérdés, hogy hogyan kerültek oda a kárászok. A válasz egyszerűen az – hangzott el –, hogy
Egyébként ennek a halfajnak az őshazája Kelet-Ázsia és Szibéria, mára azonban Európa vadvizeiben is elterjedt.
Fotó: Pinti Attila
A szakértők kihangsúlyozták, hogy az ezüstkárászok táplálékát elsősorban az úgynevezett zooplanktonok képezik, ez pedig azoknak a populációjának a csökkenéséhez vezetett. Ennek következményeként az algák rohamosan elszaporodtak, amelynek hatása már szabad szemmel is jól látható:
Annak érdekében, hogy a tó élővilágának egyensúlya visszaálljon, intézkedésekre van szükség, ehhez viszont elengedhetetlen az illetékes szakemberek közötti együttműködés. Mint kiemelték, a társulás eddig félreértések miatt nem tudott megvalósulni, de abban reménykednek, hogy a jövőben orvosolják az ügyet.
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
1 hozzászólás