Tankönyvmizériáról, anyanyelvi szakképzésről, egyetemi oktatásról tanácskoztak a Sapientián

– mutatott rá a főtanfelügyelő.

Az utóbbi három-négy év statisztikai adatai jó irányba mutatnak, megmaradnak az iskolák, az osztályok, amennyire lehet, úgy ahogy most vannak – mondta Görbe Péter. „A jövőre nézve fontos az, hogy jól megfontoljuk, mit érdemes működtetni, milyen iskolát, milyen osztályokat. Arra kell törekedni, hogy megfelelő képzettségű pedagógusok tanítsanak, és az is kérdés, hogy próbáljunk inkább községközpontokra, városokra összpontosítani, jól felszerelt iskolákat létesíteni, működtetni, ahol jól felkészült pedagógusok tanítanak” – fogalmazott a Hargita megyei főtanfelügyelő. Görbe Péter arra is kitért, hogy

Általában a gazdasági szféra szükségleteire kell tekintettel lenni, ugyanakkor a végzősöknek lehetőséget adni, hogy itthon érvényesüljenek, megvalósíthassák álmaikat anélkül, hogy külföldön vállalnának munkát. 

Anyanyelvi szakképzés

A középiskolai képzésről, azon belül a szakképzésről is beszéltek, feltérképezve mindazokat a hiányosságot, amelyet valamiképpen orvosolni kell, felsorakoztatva azokat a pozitív tényezőket, amelyek segítik a haladást. 

Az anyanyelvi tanulásról szólva Pletl Rita, a Sapientia egyetem professzora annak az empirikus kutatásnak az eredményeit ismertette, amelynek témája a szakképzésben tanulók és az anyanyelvhasználat volt. Felsorolta, melyek azok a negatívumok az anyanyelvi szakképzésen belül, amelyek akadályozzák a tanítást és tanulást, és melyek azok a pozitívumok, amelyekre lehet alapozni.

– ismertette a kutatást, amelynek eredményeként bebizonyították, hogy a hatékony oktatás alappillére a megfelelő nyelvi tudás. Ugyanakkor pályaválasztást is alakító tényező, hiszen, ahogy a kutatásokból kiderül, a szakirány és a tannyelv választása szorosan összefügg, A tanulóknak mintegy 75/83 százaléka inkább szakot cserélt, csakhogy anyanyelvén tanulhasson. 

A Mosó Masát is le kell fordítani

A közoktatás helyzetképéhez ugyanakkor hozzátartozik a tankönyvek hiánya is. Erről Köllő Zsófia, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, illetve Fóris-Ferenczi Rita és Kádár Edit, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem két docense osztotta meg azokat az akár kulisszatitkoknak is nevezhető információkat, amelyek a magyar nyelvű tankönyvkiadást nehezítik.

– mutatott rá Dávid László, hangsúlyozva, hogy nem létezik egyetem előtti és egyetemi oktatás külön-külön, csak együtt. és ezt az együttgondolkodást próbálják segíteni, tető alá hozni.

MOGYE-ügy

Külön panelben szervezték meg a konferencián a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről szóló beszélgetést. Nagy Előd rektorhelyettes, valamint Szabó Béla és Ábrám Zoltán egyetemi tanárok keresték a választ arra a kérdésre, hogyan lehet a mai állapotokból kilépni, eredményt felmutatni, ami a magyar tannyelvű orvos- és gyógyszerészképzést illeti. Szabó Béla részletesen ismertette azokat a jelentősebb eseményeket, amelyek az egyetem hangulatát befolyásolták, azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar oktatás elsorvasztását, a magyar kar kiszorítását célozták. Kitért a 2011-es tanügyi törvényre, a hétpontos megegyezésre és annak semmibevételére az oktatási minisztérium által, továbbá a miniszter akkori, majd mostani magyarázataira, ígérgetéseire.

A hogyan tovább kérdésre két megoldás jöhet szóba – mondta a professzor. Az egyik a politikai nyomásgyakorlás, a másik a különválás, egy önálló orvosi egyetem létesítése. Bár kívülről ez nem látszik – mutatott rá Nagy Előd –, az utóbbi két évben nem voltak híján a politikai jellegű tárgyalásoknak. Sajnos eddig eredménytelen volt, de összefogás tapasztalható e téren.

ahogy a konferencián résztvevő Tőkés László, európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, vissza kell követelni az egyetemet, nem szabad lemondani róla. Az egész romániai magyar közösség jövője függ ettől – erősítette meg Tőkés.