
Fotó: Haáz Vince
Hogyan tovább erdélyi magyar oktatás? címmel rendkívüli konferenciát szervezett pénteken Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A rendezvényen erdélyi egyetemi oktatók, tanfelügyelők, a tankönyvkiadás szakértői osztották meg tapasztalataikat és a jövővel kapcsolatos meglátásaikat.
2019. május 11., 12:032019. május 11., 12:03
2019. május 11., 12:162019. május 11., 12:16
Mint az egyetem koronkai épületében tartott konferencián elhangzott, a közoktatás jövője attól függ, hogy lesz-e elégséges gyerek, akik megtöltik az iskolapadokat. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő úgy fogalmazott, hogy a számok elsősorban arról szólnak, hogy lesz vagy sem elégséges számú gyerek, diák.
– mutatott rá a főtanfelügyelő.
Az utóbbi három-négy év statisztikai adatai jó irányba mutatnak, megmaradnak az iskolák, az osztályok, amennyire lehet, úgy ahogy most vannak – mondta Görbe Péter. „A jövőre nézve fontos az, hogy jól megfontoljuk, mit érdemes működtetni, milyen iskolát, milyen osztályokat. Arra kell törekedni, hogy megfelelő képzettségű pedagógusok tanítsanak, és az is kérdés, hogy próbáljunk inkább községközpontokra, városokra összpontosítani, jól felszerelt iskolákat létesíteni, működtetni, ahol jól felkészült pedagógusok tanítanak” – fogalmazott a Hargita megyei főtanfelügyelő. Görbe Péter arra is kitért, hogy
Általában a gazdasági szféra szükségleteire kell tekintettel lenni, ugyanakkor a végzősöknek lehetőséget adni, hogy itthon érvényesüljenek, megvalósíthassák álmaikat anélkül, hogy külföldön vállalnának munkát.
A középiskolai képzésről, azon belül a szakképzésről is beszéltek, feltérképezve mindazokat a hiányosságot, amelyet valamiképpen orvosolni kell, felsorakoztatva azokat a pozitív tényezőket, amelyek segítik a haladást.
Az anyanyelvi tanulásról szólva Pletl Rita, a Sapientia egyetem professzora annak az empirikus kutatásnak az eredményeit ismertette, amelynek témája a szakképzésben tanulók és az anyanyelvhasználat volt. Felsorolta, melyek azok a negatívumok az anyanyelvi szakképzésen belül, amelyek akadályozzák a tanítást és tanulást, és melyek azok a pozitívumok, amelyekre lehet alapozni.
– ismertette a kutatást, amelynek eredményeként bebizonyították, hogy a hatékony oktatás alappillére a megfelelő nyelvi tudás. Ugyanakkor pályaválasztást is alakító tényező, hiszen, ahogy a kutatásokból kiderül, a szakirány és a tannyelv választása szorosan összefügg, A tanulóknak mintegy 75/83 százaléka inkább szakot cserélt, csakhogy anyanyelvén tanulhasson.
A közoktatás helyzetképéhez ugyanakkor hozzátartozik a tankönyvek hiánya is. Erről Köllő Zsófia, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, illetve Fóris-Ferenczi Rita és Kádár Edit, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem két docense osztotta meg azokat az akár kulisszatitkoknak is nevezhető információkat, amelyek a magyar nyelvű tankönyvkiadást nehezítik.
Fotó: Haáz Vince
Szó esett a fordításokról, arról, hogy amennyiben a román nyelvű tankönyv helytelenül van megírva, a fordítónak akkor sem áll jogában javítást eszközölni azon. Egy mondókát, szójátékot nehéz román nyelvre lefordítani, nem mindig érthető a más nyelvet beszélő számára, hogy mit jelent egy-egy versike szokatlan kifejezése. Az erőltetett fordítás számos abszurd helyzetet eredményez, de az is megtörtént, hogy egy teljes fejezetet kellett újraírni, mert nem tartották megfelelőnek.
Az erdélyi magyar felsőfokú oktatás sajátosságait Markó Bálint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja és Dávid László, a Sapientia EMTE rektora ismertette.
– mutatott rá Dávid László, hangsúlyozva, hogy nem létezik egyetem előtti és egyetemi oktatás külön-külön, csak együtt. és ezt az együttgondolkodást próbálják segíteni, tető alá hozni.
Külön panelben szervezték meg a konferencián a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről szóló beszélgetést. Nagy Előd rektorhelyettes, valamint Szabó Béla és Ábrám Zoltán egyetemi tanárok keresték a választ arra a kérdésre, hogyan lehet a mai állapotokból kilépni, eredményt felmutatni, ami a magyar tannyelvű orvos- és gyógyszerészképzést illeti. Szabó Béla részletesen ismertette azokat a jelentősebb eseményeket, amelyek az egyetem hangulatát befolyásolták, azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar oktatás elsorvasztását, a magyar kar kiszorítását célozták. Kitért a 2011-es tanügyi törvényre, a hétpontos megegyezésre és annak semmibevételére az oktatási minisztérium által, továbbá a miniszter akkori, majd mostani magyarázataira, ígérgetéseire.
A hogyan tovább kérdésre két megoldás jöhet szóba – mondta a professzor. Az egyik a politikai nyomásgyakorlás, a másik a különválás, egy önálló orvosi egyetem létesítése. Bár kívülről ez nem látszik – mutatott rá Nagy Előd –, az utóbbi két évben nem voltak híján a politikai jellegű tárgyalásoknak. Sajnos eddig eredménytelen volt, de összefogás tapasztalható e téren.
Fotó: Haáz Vince
ahogy a konferencián résztvevő Tőkés László, európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, vissza kell követelni az egyetemet, nem szabad lemondani róla. Az egész romániai magyar közösség jövője függ ettől – erősítette meg Tőkés.
Az Európai Unióban 0,2 százalékponttal emelkedett, az euróövezetben pedig nem változott a háztartások megtakarítási rátája 2026 első negyedévében az előző három hónaphoz képest – közölte hétfőn az Eurostat.
Bekérették hétfőn a külügyminisztériumba Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövetet, válaszként Románia légterének július 24-26. közötti ismételt megsértésére.
Idős férfi vesztette életét hétfőn Nyárádtőn, miután elektromos triciklijével egy hirtelen manővert hajtott végre, és elütötte őt egy szemből érkező haszongépjármű – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség hétfőn bejelentette, hogy kedden általános sztrájk kezdődik az egészségügyben.
Mindössze négy óra alatt 239 közlekedési szabálysértést állapítottak meg a Hargita megyei közlekedési rendőrök a 15-ös országúton tartott fokozott ellenőrzés során. A szabálytalanságok döntő többségét a gyorshajtás tette ki.
Alig néhány óra leforgása alatt három olyan sofőrt is kiszűrtek a Hargita megyei rendőrök, akik súlyosan veszélyeztették a közlekedés biztonságát.
A korábbi, eredménytelen közbeszerzések után új feltételekkel próbálják a fuvarozókat jelentkezésre bírni a Hargita megyei vidéki buszjáratok működtetésére. A szerződések idejét két évre csökkentették, és megszüntették az útvonalak csoportosítását.
A román hadsereg három, az ország légterébe engedély nélkül behatoló drónt semmisített meg az elmúlt napokban, mindegyiket F–16-os vadászgépekről indított rakétákkal.
Közzétették hétfőn a tanárok véglegesítő vizsgájának óvások elbírálása utáni végleges eredményeit.
szóljon hozzá!