
Fotó: Haáz Vince
Hogyan tovább erdélyi magyar oktatás? címmel rendkívüli konferenciát szervezett pénteken Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A rendezvényen erdélyi egyetemi oktatók, tanfelügyelők, a tankönyvkiadás szakértői osztották meg tapasztalataikat és a jövővel kapcsolatos meglátásaikat.
2019. május 11., 12:032019. május 11., 12:03
2019. május 11., 12:162019. május 11., 12:16
Mint az egyetem koronkai épületében tartott konferencián elhangzott, a közoktatás jövője attól függ, hogy lesz-e elégséges gyerek, akik megtöltik az iskolapadokat. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő úgy fogalmazott, hogy a számok elsősorban arról szólnak, hogy lesz vagy sem elégséges számú gyerek, diák.
– mutatott rá a főtanfelügyelő.
Az utóbbi három-négy év statisztikai adatai jó irányba mutatnak, megmaradnak az iskolák, az osztályok, amennyire lehet, úgy ahogy most vannak – mondta Görbe Péter. „A jövőre nézve fontos az, hogy jól megfontoljuk, mit érdemes működtetni, milyen iskolát, milyen osztályokat. Arra kell törekedni, hogy megfelelő képzettségű pedagógusok tanítsanak, és az is kérdés, hogy próbáljunk inkább községközpontokra, városokra összpontosítani, jól felszerelt iskolákat létesíteni, működtetni, ahol jól felkészült pedagógusok tanítanak” – fogalmazott a Hargita megyei főtanfelügyelő. Görbe Péter arra is kitért, hogy
Általában a gazdasági szféra szükségleteire kell tekintettel lenni, ugyanakkor a végzősöknek lehetőséget adni, hogy itthon érvényesüljenek, megvalósíthassák álmaikat anélkül, hogy külföldön vállalnának munkát.
A középiskolai képzésről, azon belül a szakképzésről is beszéltek, feltérképezve mindazokat a hiányosságot, amelyet valamiképpen orvosolni kell, felsorakoztatva azokat a pozitív tényezőket, amelyek segítik a haladást.
Az anyanyelvi tanulásról szólva Pletl Rita, a Sapientia egyetem professzora annak az empirikus kutatásnak az eredményeit ismertette, amelynek témája a szakképzésben tanulók és az anyanyelvhasználat volt. Felsorolta, melyek azok a negatívumok az anyanyelvi szakképzésen belül, amelyek akadályozzák a tanítást és tanulást, és melyek azok a pozitívumok, amelyekre lehet alapozni.
– ismertette a kutatást, amelynek eredményeként bebizonyították, hogy a hatékony oktatás alappillére a megfelelő nyelvi tudás. Ugyanakkor pályaválasztást is alakító tényező, hiszen, ahogy a kutatásokból kiderül, a szakirány és a tannyelv választása szorosan összefügg, A tanulóknak mintegy 75/83 százaléka inkább szakot cserélt, csakhogy anyanyelvén tanulhasson.
A közoktatás helyzetképéhez ugyanakkor hozzátartozik a tankönyvek hiánya is. Erről Köllő Zsófia, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, illetve Fóris-Ferenczi Rita és Kádár Edit, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem két docense osztotta meg azokat az akár kulisszatitkoknak is nevezhető információkat, amelyek a magyar nyelvű tankönyvkiadást nehezítik.
Fotó: Haáz Vince
Szó esett a fordításokról, arról, hogy amennyiben a román nyelvű tankönyv helytelenül van megírva, a fordítónak akkor sem áll jogában javítást eszközölni azon. Egy mondókát, szójátékot nehéz román nyelvre lefordítani, nem mindig érthető a más nyelvet beszélő számára, hogy mit jelent egy-egy versike szokatlan kifejezése. Az erőltetett fordítás számos abszurd helyzetet eredményez, de az is megtörtént, hogy egy teljes fejezetet kellett újraírni, mert nem tartották megfelelőnek.
Az erdélyi magyar felsőfokú oktatás sajátosságait Markó Bálint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja és Dávid László, a Sapientia EMTE rektora ismertette.
– mutatott rá Dávid László, hangsúlyozva, hogy nem létezik egyetem előtti és egyetemi oktatás külön-külön, csak együtt. és ezt az együttgondolkodást próbálják segíteni, tető alá hozni.
Külön panelben szervezték meg a konferencián a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről szóló beszélgetést. Nagy Előd rektorhelyettes, valamint Szabó Béla és Ábrám Zoltán egyetemi tanárok keresték a választ arra a kérdésre, hogyan lehet a mai állapotokból kilépni, eredményt felmutatni, ami a magyar tannyelvű orvos- és gyógyszerészképzést illeti. Szabó Béla részletesen ismertette azokat a jelentősebb eseményeket, amelyek az egyetem hangulatát befolyásolták, azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar oktatás elsorvasztását, a magyar kar kiszorítását célozták. Kitért a 2011-es tanügyi törvényre, a hétpontos megegyezésre és annak semmibevételére az oktatási minisztérium által, továbbá a miniszter akkori, majd mostani magyarázataira, ígérgetéseire.
A hogyan tovább kérdésre két megoldás jöhet szóba – mondta a professzor. Az egyik a politikai nyomásgyakorlás, a másik a különválás, egy önálló orvosi egyetem létesítése. Bár kívülről ez nem látszik – mutatott rá Nagy Előd –, az utóbbi két évben nem voltak híján a politikai jellegű tárgyalásoknak. Sajnos eddig eredménytelen volt, de összefogás tapasztalható e téren.
Fotó: Haáz Vince
ahogy a konferencián résztvevő Tőkés László, európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, vissza kell követelni az egyetemet, nem szabad lemondani róla. Az egész romániai magyar közösség jövője függ ettől – erősítette meg Tőkés.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!