
Archív
Fotó: Kristó Róbert
Két napig igényelhetik még a Hargita megyei gazdák a gyapjúértékesítésre nyújtott állami de minimis támogatást. Noha a nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdák részéről van érdeklődés a gyapjú felvásárlási árával nagyjából azonos értékű juttatás iránt, bevételük még így is csak arra elegendő, hogy fedezze a birkanyírás költségeit.
2017. augusztus 24., 13:432017. augusztus 24., 13:43
2017. augusztus 24., 13:472017. augusztus 24., 13:47
Pénteken jár le a határideje a gyapjúértékesítést segítő állami támogatás igénylésének. A juttatás értéke egy lej kilogrammonként, ezt abban az esetben kapja meg az igénylő, ha engedéllyel rendelkező, számlaképes felvásárlónak vagy kereskedőnek adja el a gyapjút. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság munkatársainak számításai szerint a megyében 850, ötven egyednél nagyobb állatállománnyal rendelkező juhtartó gazda lehet érdekelt a támogatásigénylésben, közülük 420-an már benyújtották a kérést az igazgatósághoz – tájékoztatott Török Jenő, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte viszont, hogy
Az udvarhelyszéki érdekeltek a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) székelyudvarhelyi kirendeltségének épületében, a mezőgazdasági igazgatóság munkatársánál, Molnár Józsefnél adhatják le kéréseiket. Török Jenő szerint a dosszié összeállítása egyszerű, hiszen a kérés mellé csak egy nyilatkozatot kell mellékelni a program feltételeinek az elfogadásáról, egy másolatot a személyazonossági igazolványról, igazolást a bankszámlaszámról, valamint egy állatorvosi igazolást a gazda juhainak a számáról. Az igazgatóság adatai szerint
Nem ez a helyzet Székelyudvarhely városában, ugyanis a település juhtartó gazdái kis állatállománnyal rendelkeznek, többségüknek ötvennél kevesebb állata van – tudtuk meg Csíki Endrétől. Az Udvarhelyi Juhtartó Gazdák Egyesületének az elnöke – aki egyébként a városháza mezőgazdasági osztályának a tanácsadója – arról tájékoztatta lapunkat, noha a hivatal is kapott átiratot arra vonatkozóan, hogy segítsék a gazdákat a kérések kitöltésében, ám erre nem volt szükség, ugyanis senki nem igényelte a támogatást.
– fogalmazott a szakember.
Fotó: Pinti Attila
Udvarhelyszéken a Homoród-menti gazdáknak vannak a legnagyobb juhnyájai, egészen más is az arány ott a támogatásigénylések tekintetében. A Homoród-menti Juhtartó Gazdák Egyesületébe tartozó állattenyésztők nyolcvan százaléka már igényelte a gyapjúértékesítést ösztönző juttatást – mondta el Nagy Elemér, az egyesület elnöke, hozzáfűzve, hogy ők azok, akik ötvennél több birkával rendelkeznek. Nagy, aki maga is juhtartó gazda, azt közölte, hogy
„Aprópénz, hiszen még csak ott tartunk, hogy a támogatás és a gyapjú ára épphogy fedezi a birkanyírás költségeit” – magyarázta. A nyírás állatonként 4–5 lejbe kerül, és ilyenkor átlagban 2–3 kilogrammnyi gyapjútól szabadítják meg a birkát. Ha sok állata van a tenyésztőnek, akkor egy keveset még tud alkudni a birkanyírás árából, egy lejnél drágábban azonban csak a berkegyapjút lehet értékesíteni, a gyengébb minőségű gyapjúért csak 50 banit adnak a felvásárlók. Az egyesület vezetője szerint a tíz-húsz egyedes állománnyal rendelkező gazdáknak ezért nem éri meg igényelni a támogatást.
Növelnék a keresletet
A mezőgazdasági minisztérium a gyapjúértékesítést ösztönző támogatással a keresletet és a gyapjúfelhasználás iránti érdeklődést is serkentené. Török Jenő elmondta, a programmal kapcsolatos minisztériumi felkészítőn többféle, gyapjúból készült szigetelőanyag-típust is bemutattak, amellyel bevonhatók az épületek. Ha sikerül visszavezetni az alapanyag építőipari felhasználását, tűzbiztonsági szempontból is egy veszélytelen, természetes anyaggal lehetne kiváltani a hőszigetelésre használt, ám gyúlékony polisztirén termékeket – magyarázta az igazgató.
Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.
A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.
87 éves korában elhunyt Pál Antal Sándor erdélyi magyar történész, levéltáros, az MTA külső tagja.
Akut alkoholmérgezést állapítottak meg a romani Petru Poni Szakközépiskola három kilencedik osztályos tanulójánál – közölte a Neamț megyei mentőszolgálat.
szóljon hozzá!