Archív
Fotó: Kristó Róbert
Két napig igényelhetik még a Hargita megyei gazdák a gyapjúértékesítésre nyújtott állami de minimis támogatást. Noha a nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdák részéről van érdeklődés a gyapjú felvásárlási árával nagyjából azonos értékű juttatás iránt, bevételük még így is csak arra elegendő, hogy fedezze a birkanyírás költségeit.
2017. augusztus 24., 13:432017. augusztus 24., 13:43
2017. augusztus 24., 13:472017. augusztus 24., 13:47
Pénteken jár le a határideje a gyapjúértékesítést segítő állami támogatás igénylésének. A juttatás értéke egy lej kilogrammonként, ezt abban az esetben kapja meg az igénylő, ha engedéllyel rendelkező, számlaképes felvásárlónak vagy kereskedőnek adja el a gyapjút. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság munkatársainak számításai szerint a megyében 850, ötven egyednél nagyobb állatállománnyal rendelkező juhtartó gazda lehet érdekelt a támogatásigénylésben, közülük 420-an már benyújtották a kérést az igazgatósághoz – tájékoztatott Török Jenő, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte viszont, hogy
Az udvarhelyszéki érdekeltek a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) székelyudvarhelyi kirendeltségének épületében, a mezőgazdasági igazgatóság munkatársánál, Molnár Józsefnél adhatják le kéréseiket. Török Jenő szerint a dosszié összeállítása egyszerű, hiszen a kérés mellé csak egy nyilatkozatot kell mellékelni a program feltételeinek az elfogadásáról, egy másolatot a személyazonossági igazolványról, igazolást a bankszámlaszámról, valamint egy állatorvosi igazolást a gazda juhainak a számáról. Az igazgatóság adatai szerint
Nem ez a helyzet Székelyudvarhely városában, ugyanis a település juhtartó gazdái kis állatállománnyal rendelkeznek, többségüknek ötvennél kevesebb állata van – tudtuk meg Csíki Endrétől. Az Udvarhelyi Juhtartó Gazdák Egyesületének az elnöke – aki egyébként a városháza mezőgazdasági osztályának a tanácsadója – arról tájékoztatta lapunkat, noha a hivatal is kapott átiratot arra vonatkozóan, hogy segítsék a gazdákat a kérések kitöltésében, ám erre nem volt szükség, ugyanis senki nem igényelte a támogatást.
– fogalmazott a szakember.
Fotó: Pinti Attila
Udvarhelyszéken a Homoród-menti gazdáknak vannak a legnagyobb juhnyájai, egészen más is az arány ott a támogatásigénylések tekintetében. A Homoród-menti Juhtartó Gazdák Egyesületébe tartozó állattenyésztők nyolcvan százaléka már igényelte a gyapjúértékesítést ösztönző juttatást – mondta el Nagy Elemér, az egyesület elnöke, hozzáfűzve, hogy ők azok, akik ötvennél több birkával rendelkeznek. Nagy, aki maga is juhtartó gazda, azt közölte, hogy
„Aprópénz, hiszen még csak ott tartunk, hogy a támogatás és a gyapjú ára épphogy fedezi a birkanyírás költségeit” – magyarázta. A nyírás állatonként 4–5 lejbe kerül, és ilyenkor átlagban 2–3 kilogrammnyi gyapjútól szabadítják meg a birkát. Ha sok állata van a tenyésztőnek, akkor egy keveset még tud alkudni a birkanyírás árából, egy lejnél drágábban azonban csak a berkegyapjút lehet értékesíteni, a gyengébb minőségű gyapjúért csak 50 banit adnak a felvásárlók. Az egyesület vezetője szerint a tíz-húsz egyedes állománnyal rendelkező gazdáknak ezért nem éri meg igényelni a támogatást.
Növelnék a keresletet
A mezőgazdasági minisztérium a gyapjúértékesítést ösztönző támogatással a keresletet és a gyapjúfelhasználás iránti érdeklődést is serkentené. Török Jenő elmondta, a programmal kapcsolatos minisztériumi felkészítőn többféle, gyapjúból készült szigetelőanyag-típust is bemutattak, amellyel bevonhatók az épületek. Ha sikerül visszavezetni az alapanyag építőipari felhasználását, tűzbiztonsági szempontból is egy veszélytelen, természetes anyaggal lehetne kiváltani a hőszigetelésre használt, ám gyúlékony polisztirén termékeket – magyarázta az igazgató.
Ismét medve jelenlétére figyelmeztették a csíkszeredaiakat. Vasárnap este, 11 óra 8 perckor Ro-Alert üzenetben hívták fel a figyelmet arra a hatóságok, hogy medvét láttak a csíksomlyói Köves utca 18. szám alatt.
Az utóbbi évek gyakorlatával ellentétben idén egyszerre négy sepsiszentgyörgyi személyiségnek ítélték oda a Pro Urbe-díjat, amelyeket a városnapok zárónapján, vasárnap adták át a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében.
Anyaországi vendégek is felkeresték a hétvégén, első alkalommal megszervezett mezőzáhi bazsarózsa fesztivált, amelynek a helyi Ugron-kastély udvara adott otthont. Bár a sztyeppei bazsarózsák nagyrésze már elvirágzott, látnivalóban nem volt hiány.
A nagy népszerűségnek örvendő Pénzmágus-vetélkedő záróakkordja, az április 26–28. között lezajlott nagydöntő vasárnap délután ért véget. Dobogós helyen a székelyudvarhelyi Dream Flow és 5letElek, továbbá a csíkszeredai Kupecek csapat végzett.
Ezerháromszáz táncost hívtak meg április 29-ére, hétfőre a marosvásárhelyi Színház térre, ahol a tánc világnapja alkalmából szerveznek nagyszabású ünnepélyt. A marosvásárhelyi várban pedig a Navarra Dance táncosait lehet megcsodálni.
Sötétedés után nem ajánlott a marosvásárhelyi Somostetőn szaladni, a futópályát használni, mert újra medvét láttak a népszerű szabadidőközpont területén – figyelmeztet a marosvásárhelyi városháza.
A Richter-skálán 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap reggel 6:43-kor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ő már csak Hazug Pista néven ismert. Pedig dehogy hazudott. Meséivel, történeteivel mindig meghódította azon hallgatóit, akik nem siettek tovább. Gyergyóalfalu szoborállítással is segíti halhatatlansága megőrzését.
Bár a reggeli fagy mértéke nem számottevő, az Országos Meteorológiai Igazgatóság vasárnap hajnali értékeket mutató hőtérképén így is kiemelkedik a csíki- és gyergyói medence.
Bár most nem az éjszaka közepén, de szombaton késő este érkezett a Ro-Alert egy újabb medve jelenlétéről a csíkszeredaiak telefonjára. A vészjelzésben ezúttal a Pacsirta sétányon feltűnt medvére figyelmeztették a csíkszeredaiakat.
szóljon hozzá!