Fotó: László Ildikó
Tizenhat évesen az 1956-os forradalomban harcolt, pénteken rendkívüli történelemórán mutatta be az eseményeket a Corvin-közi pesti srác, Varga János. Történetüket Kolozsváron és Székelykeresztúron is sok diákkal ismertette meg.
2024. október 26., 17:062024. október 26., 17:06
Rendkívüli történelemórán vehettek részt a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjai pénteken, hiszen az 1956-os forradalomról a Corvin-közben harcoló pesti srác, Varga János tartott előadást, aki akkor 16 évesen került a forradalmárok közé, és többedmagával harcolt a szabadságért. Varga Jánost Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője kérdezte az '56-os eseményekről és az azt követő évekről. Jani bácsi részletbe menően mesélt az október 23-i eseményekről, arról, hogy ő hogyan élte meg a szabadságharcot és milyen következményekkel járt mozgalmuk.
Történetét október 23-ával kezdte. Először külső megfigyelője volt az eseményeknek, de munka után csatlakozott a tömeghez, így vonultak az Országházhoz, ahol Nagy Imre segítségét kérték és követelték. A zúgolódó tömeg hatására lekapcsolták a vörös csillagot, amely a kommunizmust szimbolizálta. Ezt követően
Jani társaival Sztálin szobrához ment, és azt tervezték, ledöntik a diktatúra és egyben sok szenvedés jelképét.
Fotó: László Ildikó
„Nem úgy volt, ahogy elképzeltük, hogy a több méteres bronz szobrot csak úgy elmozdítjuk. Három-négy teherautót rákötöttünk, de mind leszakadtak a drótkötelek” – részletezte. Akkor úgy tervezték, felrobbantják a szobrot, de várakozás közben hírt kaptak, miszerint a rádiónál társaikat gyilkolják az ávósok, ezért főleg fiatalok teherautóra pattantak és a rádióhoz igyekeztek.
Ezek után egész éjszaka fegyvereket próbáltak szerezni társaiknak, akik a harcokban részt vettek.
Fotó: László Ildikó
Október 25-én az Országház előtt nagyon sokan vesztették életüket.
– emlékezett vissza Jani bácsi. Ők többen lebuktak a sortűz elől és addig várakoztak, amíg teljesen elcsendesültek a fegyverek. Később órákon keresztül szedték össze a sebesülteket a térről, majd a halottakat is.
Fotó: László Ildikó
Másnaptól már nagyon komoly lőállásokat kellett kialakítaniuk, hogy megfékezzék a szovjet katonákat. „Az volt a mi feladatunk, hogy megakadályozzuk, hogy az Üllői úton bemerészkedő szovjet alakulatok bejussanak a Vajdahunyad utcán a Corvin-közre és a Főparancsnoksághoz. A csatározás és az, hogy ne engedjük be a katonákat, eltartott a 28-ai tűzszünetig” – mesélte Jani bácsi.
November 4-én lövedékszilánkok megsebesítették a fejét, és kórházban kapott ellátást, azonban onnan is menekülniük kellett. „Bekiabáltak a kórházi kötözőhelyre, hogy aki tud mozogni, tűnjön el, mert jönnek a ruszkik és belelőnek még a betegekbe is a kórházban” – részletezte.
Visszatért a Corvin-közre, ott lőszereket adagolt társainak, akik egy páncéltörő ágyút kezeltek.
– mesélte Jani bácsi. Később társaikkal elrejtették fegyvereiket, elvonultak a Szabadság hegyre, majd idővel civilbe öltöztek és hazaszállingóztak.
A végzetes csoportkép, amely alapján azonosították a Vajdahunyad utcai szabadságharcosokat
Fotó: László Ildikó
Napokig tartottak még tüntetések, munkássztrájkok, néma, csendes tüntetések, ezeket nagy sortüzekkel tudták elfojtani a kommunisták, és csak fél évvel később kezdődött az igazi megtorlás.
Jani bácsit fiatalkorú elkövetőként tizenhárom év börtönre ítélték, három bajtársa, Sticker Katalin, Tóth József és Káta-Sörös József halálbüntetést kapott. Wittner Mária egészen 1971-ig börtönben volt – ismertette Huth Gergely.
Fotó: László Ildikó
„A levert forradalom után miért lett sokkal jobb az élet? Azért, mert a kommunisták rájöttek, hogy nem lehet ennyire sanyargatni az embereket, hogy jóformán alig volt kaja. Nagyon lényeges változás volt.
– mondta útravalóul a történelemóra lezárásaként Varga János.
A Travelminit.ro szálláskereső oldal pénteken közölt adatai szerint a Prahova völgyi üdülőhelyek a legnépszerűbb turistacélpontok közé tartoznak a hétfőn kezdődő egyhetes őszi szünidő idején.
Enyhe, a Richter-skálán 3-as erősségű földrengés volt pénteken 13:03-kor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A korondi születésű Lőrincz Márton 1936-ban magyar színekben lett olimpiai bajnok, szabadfogású birkózásban. Buenos Airesben halt meg, és temették el. 2024-ben, 55 évvel a halála után viszont újra hazatért.
A Gyergyói Hoki Klubnak és a gyergyószentmiklósi jégkorong utánpótlásnak idén folyósított megyei támogatások kapcsán tartottak sajtótájékoztatót pénteken, de ennél többről is szó esett.
Hivatalossá vált Etéd község címere, amelyen egyebek mellett a környékbeli dombokat és az élet fáját is megjelenítik – tudtuk meg Szilveszter Attilától, a pénteken leköszönt helyi polgármestertől.
Különleges esemény helyszínéül szolgált a háromszéki Kézdiszentlélek községhez tartozó, az írott forrásokban először 1332-ben szereplő Kézdikővár: emlékjellel jelölték meg azt a részt, ahol egykoron, a kora-középkorban a település elhelyezkedett.
Több házkutatást is tartottak csütörtök reggel különböző személyek lakásán és irodájában a hatóságiak, akik egy adócsalással kapcsolatos bűnügyben vizsgálódtak. Az akció során több tulajdont is lefoglaltak és jelentős összegű bírságot szabtak ki.
Dinamikusan fejlődő, élhető Marosvásárhelyért fog dolgozni a továbbiakban is – mondta a második mandátumát kezdő Soós Zoltán polgármestere pénteken a hivatali eskütételt követően. A 23 önkormányzati képviselő több mint fele első mandátumát kezdi.
Őrizetbe vettek egy fiatal férfit a rendőrök csütörtök délután, aki a megalapozott gyanú szerint közel tízezer lejt lopott el egy gyergyószentmiklósi házból múlt vasárnap.
A téli ünnepek idejére növeli a magyar fővárosba tartó repülőjáratok számát a Wizz Air. December második felétől ugyanakkor Londonba is gyakrabban indulnak gépek.
szóljon hozzá!