
Fotó: László Ildikó
Tizenhat évesen az 1956-os forradalomban harcolt, pénteken rendkívüli történelemórán mutatta be az eseményeket a Corvin-közi pesti srác, Varga János. Történetüket Kolozsváron és Székelykeresztúron is sok diákkal ismertette meg.
2024. október 26., 17:062024. október 26., 17:06
Rendkívüli történelemórán vehettek részt a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjai pénteken, hiszen az 1956-os forradalomról a Corvin-közben harcoló pesti srác, Varga János tartott előadást, aki akkor 16 évesen került a forradalmárok közé, és többedmagával harcolt a szabadságért. Varga Jánost Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője kérdezte az '56-os eseményekről és az azt követő évekről. Jani bácsi részletbe menően mesélt az október 23-i eseményekről, arról, hogy ő hogyan élte meg a szabadságharcot és milyen következményekkel járt mozgalmuk.
Történetét október 23-ával kezdte. Először külső megfigyelője volt az eseményeknek, de munka után csatlakozott a tömeghez, így vonultak az Országházhoz, ahol Nagy Imre segítségét kérték és követelték. A zúgolódó tömeg hatására lekapcsolták a vörös csillagot, amely a kommunizmust szimbolizálta. Ezt követően
Jani társaival Sztálin szobrához ment, és azt tervezték, ledöntik a diktatúra és egyben sok szenvedés jelképét.
Fotó: László Ildikó
„Nem úgy volt, ahogy elképzeltük, hogy a több méteres bronz szobrot csak úgy elmozdítjuk. Három-négy teherautót rákötöttünk, de mind leszakadtak a drótkötelek” – részletezte. Akkor úgy tervezték, felrobbantják a szobrot, de várakozás közben hírt kaptak, miszerint a rádiónál társaikat gyilkolják az ávósok, ezért főleg fiatalok teherautóra pattantak és a rádióhoz igyekeztek.
Ezek után egész éjszaka fegyvereket próbáltak szerezni társaiknak, akik a harcokban részt vettek.
Fotó: László Ildikó
Október 25-én az Országház előtt nagyon sokan vesztették életüket.
– emlékezett vissza Jani bácsi. Ők többen lebuktak a sortűz elől és addig várakoztak, amíg teljesen elcsendesültek a fegyverek. Később órákon keresztül szedték össze a sebesülteket a térről, majd a halottakat is.
Fotó: László Ildikó
Másnaptól már nagyon komoly lőállásokat kellett kialakítaniuk, hogy megfékezzék a szovjet katonákat. „Az volt a mi feladatunk, hogy megakadályozzuk, hogy az Üllői úton bemerészkedő szovjet alakulatok bejussanak a Vajdahunyad utcán a Corvin-közre és a Főparancsnoksághoz. A csatározás és az, hogy ne engedjük be a katonákat, eltartott a 28-ai tűzszünetig” – mesélte Jani bácsi.
November 4-én lövedékszilánkok megsebesítették a fejét, és kórházban kapott ellátást, azonban onnan is menekülniük kellett. „Bekiabáltak a kórházi kötözőhelyre, hogy aki tud mozogni, tűnjön el, mert jönnek a ruszkik és belelőnek még a betegekbe is a kórházban” – részletezte.
Visszatért a Corvin-közre, ott lőszereket adagolt társainak, akik egy páncéltörő ágyút kezeltek.
– mesélte Jani bácsi. Később társaikkal elrejtették fegyvereiket, elvonultak a Szabadság hegyre, majd idővel civilbe öltöztek és hazaszállingóztak.
A végzetes csoportkép, amely alapján azonosították a Vajdahunyad utcai szabadságharcosokat
Fotó: László Ildikó
Napokig tartottak még tüntetések, munkássztrájkok, néma, csendes tüntetések, ezeket nagy sortüzekkel tudták elfojtani a kommunisták, és csak fél évvel később kezdődött az igazi megtorlás.
Jani bácsit fiatalkorú elkövetőként tizenhárom év börtönre ítélték, három bajtársa, Sticker Katalin, Tóth József és Káta-Sörös József halálbüntetést kapott. Wittner Mária egészen 1971-ig börtönben volt – ismertette Huth Gergely.
Fotó: László Ildikó
„A levert forradalom után miért lett sokkal jobb az élet? Azért, mert a kommunisták rájöttek, hogy nem lehet ennyire sanyargatni az embereket, hogy jóformán alig volt kaja. Nagyon lényeges változás volt.
– mondta útravalóul a történelemóra lezárásaként Varga János.
A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalva község részét képező Csíkdelnében pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Mindenszentek, november 1-je és halottak napja, november 2-a egymást kiegészítő ünnepek. Ilyenkor szoktunk megemlékezni elhunyt szeretteinkről, gyertyát gyújtva és virággal díszítve a sírokat.
Árokba borult egy több személyt szállító kisbusz egy kanyarban vasárnap este a Iași megyei Țigănași településen. Az első információk szerint húsz ember érintett a balesetben, közülük ketten eszméletlen állapotban vannak.
Egy hároméves gyermek sérült meg vasárnap Temesváron, miután egy temetőben rádőlt egy síremlék. A kiskorút kórházba szállították.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Kovászna, Hargita, Beszterce-Naszód és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt 24 órában országszerte 487 járművezetőnek vonták be a jogosítványát, 116-nak gyorshajtás, 85-nek alkohol hatása alatti vezetés miatt – derül ki a Román Rendőrség vasárnapi közleményéből.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
Négy földrengés történt vasárnapra virradóra és vasárnap reggel Vrancea szeizmikus térségében. A legerősebb rengés a Richter-skála szerint 3,6-os magnitúdójú volt – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Több mint ezeréves egyházi hagyomány áll mindenszentek ünnepe mögött, a temetők esti kivilágítása pedig az elhunyt szeretteinkre való emlékezés és az örök világosság jelképe. De honnan erednek ezek a szokások?
Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.
szóljon hozzá!