Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:21

Túrázási kisokos: nem kell félni a medvétől, de néhány szabályt be kell tartani

21:12

Teljesen átszervezik a magyarországi közmédiát

20:36

Jelentős árcsökkenés: ismét 9 lej alalatt a benzin ára

19:53

Visszatér a közönségkedvenc: Molnár Zsombor ismét az Ágyúsokat erősíti

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Kitartóan küzdött az igazáért, és sikerült érvénytelenítenie a gyorshajtási bírságot a száguldó sofőrnek

Portája közelében támadt a medve egy gazdára

Oroszországot teszi felelőssé Nicușor Dan a konstancai kikötőben felrobbant ukrán drón miatt

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Megszüntették Barti Tihamér hatósági felügyeletét

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban

Ne legyen szigorúan védett a barnamedve – Brüsszelhez fordul Tánczos Barna

Talajmintákat vesznek a csíkszentgyörgyi mezőgazdasági területekből

Fotó: Pinti Attila

Némelyik talajtani tanulmány több mint tíz éves, annak ellenére, hogy a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igyekszik mindezeket rendszeresen frissíteni. A jogszabályok szerint ugyanis 10 évenként fel kellene térképezni a teljes megyét, ezt betartani azonban az alacsony alkalmazotti létszám és a szűkös anyagi fedezet miatt nehéz. Idén a megyei hivatal a csíkszentgyörgyi mezőgazdasági területeket „veszi górcső alá”.

Barabás Hajnal

2023. május 01., 21:232023. május 01., 21:23

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Réti Zsófia, Csíkszentgyörgy polgármestere elmondta, községükben hozzáfogtak a talajtani felméréshez, tájékoztatta erről a gazdákat is, hogy

a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) munkatársai helyenként ásásokat végeznek a mezőgazdasági területeiken.

Országos program része

Lukács Zsombor, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatója elmondta, minden megyében, ahol működik talajtani hivatal, az előírások szerint 10 évente fel kell térképezni a teljes megyét. Ez egy országos program része (románul: Programul naţional privind realizarea şi reactualizarea Sistemului naţional de monitorizare sol-teren). Csakhogy

az illetékes minisztérium nem finanszírozza úgy a programot, ahogy az ideális lenne, így a személyzet, a felszerelés, és anyagi fedezet hiánya miatt nem tudják mindig tartani a lépést.

Fotó: Gábos Albin

Van ahol már elévült a tanulmány

A Hargita megyei hivatal 1986-ban alakult, azóta elvégezték a megye mezőgazdasági területeinek teljes talajtani felmérését, van ahol többször is, azonban

akadnak községek, ahol már több mint tíz éve nem frissítették a tanulmányt.

Az igazgató elmondta, hogy az elkövetkező öt éves tervük szerint

igyekeznek azokat a községeket előnyben részesíteni, amelyek a legrégebbi felméréssel rendelkeznek.

Tavaly, a mezőgazdasági év alatt Máréfalván, Kápolnásfaluban és Szentegyházán dolgoztak, idén pedig Csíkszentgyörgy a célpont, majd Csíkkozmás fog következni. Utóbbi községben – ha sikerül ősz előtt befejezni Csíkszentgyörgyön a munkát –, akkor még ebben az évben hozzáfognak, ha nem, akkor csak jövő tavasszal.

Terepen ugyanis csak tavasztól őszig tudnak dolgozni a talajtani szakemberek.

15 ezer hektáros terület

A csíkszentgyörgyi mezőgazdasági terület talajtani tanulmánya az 1990-es években készült, és nemcsak elévült már, hanem hiányos is volt – tudtuk meg. A közel 15 ezer hektáros terület felmérését nemrég kezdték el.

Csak a mezőgazdasági területeket, azaz a szántókat, kaszálókat, és legelőket vizsgáljuk. Többek között megállapítjuk a talaj típusát és minőségét, illetve agrokémiai jellemzőit”

– sorolta Lukács Zsombor. A vizsgálat módszerét szintén jogszabályok rögzítik, így

az előírások alapján átlagban 65 hektáronként vesznek mintát a földből.

Fotó: Pinti Attila

Akár 2-3 méter mélyre is leásnak, és a különböző talajszintekből próbát vesznek, amelyeket a laboratórium kielemez. A téli időszakban a talajtani intézet munkatársai ezekből a laboreredményekből összeállítják a talajtani tanulmányt.

Megállapítják például a talaj minőségét, megnézik a főbb makróelemek mennyiségét a mintában, nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca) mennyiségét, a szerves anyagok előfordulását, továbbá megvizsgálják a pH-értékét is.

Kiszűrik az eredményekből, hogy mennyire savanyú a föld, milyen mértékben, és hol vannak gondok. Arról korábban írtunk egyébként, hogy egyre inkább elsavanyodik a termőtalaj.

korábban írtuk

Egyre inkább elsavanyodik a termőtalaj

Egyre inkább savanyodik el a termőtalaj, a minősége is folyamatosan romlik a szakemberek szerint. A mezőgazdasági területeken a talaj minőségének javításához ésszerű trágyázási tervre, ehhez pedig talajtani és agrokémiai vizsgálatokra volna szükség. Csakhogy sokszor a gazdák nem élnek ezzel a lehetőséggel.

Az igazgató kiemelte: azt tudni kell, hogy ezeket a talajtani tanulmányokat a minisztérium vásárolja meg, a megyei hivatal csak fizetség ellenében adhat ki információkat.

Állami hivatalként működünk, azonban teljesen önfenntartó módon, a bevételek képezik a költségvetésünket”

– magyarázta az igazgató. A gazdák kérhetik például, hogy saját földjükből vett mintából végezzenek agrokémiai vizsgálatokat térítés ellenében.

Számukra ez hasznos, hiszen így megtudhatják, hogy van-e szükség műtrágyára, és ha igen, akkor hol és mekkora mennyiségben.

Csíkszék Csíkszentgyörgy