Hirdetés
Hirdetés

Egyre inkább elsavanyodik a termőtalaj

A pityókának kedvez a Hargita és a Kovászna megyei talaj és klíma •  Fotó: Gábos Albin

A pityókának kedvez a Hargita és a Kovászna megyei talaj és klíma

Fotó: Gábos Albin

Egyre inkább savanyodik el a termőtalaj, a minősége is folyamatosan romlik a szakemberek szerint. A mezőgazdasági területeken a talaj minőségének javításához ésszerű trágyázási tervre, ehhez pedig talajtani és agrokémiai vizsgálatokra volna szükség. Csakhogy sokszor a gazdák nem élnek ezzel a lehetőséggel, a túlzásba vitt trágyázás, legyen az műtrágya vagy szerves trágya, pedig környezetszennyezéshez, a minőség romlásához vezet.

Barabás Hajnal

2019. augusztus 17., 17:122019. augusztus 17., 17:12

A Hargita megyei talajtípusokról, minőségükről Lukács Zsombort, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatóját kérdeztük. Tőle tudjuk, hogy

a romániai osztályozási rendszer szerint öt osztályba sorolhatók a talajtípusok, az első osztály a legjobb minőségnek, az ötödosztály a leggyengébbnek számít.

Hargita megyében, többnyire hegyvidékről lévén szó, a szántóterületeknek 80-90 százaléka ötöd- és negyedosztályba sorolható a minőség szerint, 10-20 százaléka pedig a harmad-, és másodosztályba.

Jobb minőségű szántóterületek mindössze Székelykeresztúr, Csíkkozmás, Csíkszentmárton, valamint Gyergyóalfalu környékén vannak.

„A megye a gyepterületek tekintetében viszont előkelő helyen van. Hegyvidéki övezet lévén, másod-, és harmadosztályú legelőink vannak, kaszálóink pedig harmad-, és negyedosztályúak” – tette hozzá az igazgató. Mint mondta, az ország déli részén fordított a helyzet, a szántóterületek nagy hányada első és másodosztályú, gyepterületük kevés van.

Lukács Zsombor, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatója •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Lukács Zsombor, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatója

Fotó: Gábos Albin

Szükség volna talajtani vizsgálatokra

Az intézmény a talajtípus és a talaj minőségének meghatározása mellett agrokémiai vizsgálatokat is végez. Lukács Zsombor szerint a racionális gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen volna ez a vizsgálat, hiszen

a talaj összetételének elemzése után trágyázási terveket lehet készíteni, a gazda tudná, hogy a termőföld feljavításához milyen típusú műtrágyára és mekkora mennyiségben van szükség.

„Ha túl sok műtrágyát használunk és valamilyen elemből többlet alakul ki a talajban, akkor az nem jó a termesztett növénynek, nem jó az egészségre, nem jó a talajnak sem, és ráadásul szennyezzük vele a környezetet is” – magyarázta az intézményvezető. Hozzátette, fontos lenne legalább négyévente az agrokémiai vizsgálatok elvégeztetése a mezőgazdaság szempontjából, azonban ezen a téren a megyében még „gyerekcipőben járunk”, többségében kisebb területeken gazdálkodnak, és ezek a gazdák a néhány áras területükre általában nem kérnek ilyen tanulmányt.

Délen jobb a helyzet, ott nagyobb méretű területeken gazdálkodnak, inkább készítettnek agrokémiai tanulmányokat.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

A talaj vizsgálata

A talaj vizsgálatához agrokémiai szempontból

a termőrétegből vesznek mintát 20-25 centiméter mélyre ásva, talajtani vizsgálatokhoz az anyakőzetig, akár 2-3 méter mélyre is leásnak.

A talajpróbákat a laborban kielemzik szövettani szempontból, megnézik a makróelemek, mint a nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca) mennyiségét, továbbá megvizsgálják a pH-értékét is.

Miután kielemzik a talajt, kiértékelik, leírást csatolnak hozzá a területről, a domborzatáról, a klímájáról, a hidrológiájáról, illetve az emberi tevékenység ráhatásáról.

Ezt követően megállapítják a talaj típusát és 17 mutató (például hőmérséklet, csapadék, szövettan, pH-érték) alapján besorolják egy talajminőségi osztályba. „A legjobb minőségű talajban semmiből nincs hiány, sem többlet az alapvető elemekből, és jó a szerkezete” – jegyezte meg a szakember.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Rosszul határozták meg

Talajtani tanulmányt nemcsak általános és övezeti rendezési tervekhez, valamint területek mezőgazdasági alapból való kivételéhez vagy visszaállításához, illetve egy adott terület besorolásának megváltoztatásához készítenek, hanem különböző mezőgazdasági pályázatokhoz is, hiszen plusz pontot érhet a talaj minőségének meghatározása a mezőgazdasági potenciál megállapításához, bizonyos kultúrák termesztéséhez. A téma kapcsán az intézmény igazgatója elmondta,

Hargita megye nagy részét Bukarestből az Országos Talajtani Kutatóintézetben krumplitermesztés szempontjából csökkent mezőgazdasági potenciállal rendelkezőnek állapították meg.

„Ha a Hargita megyei gazdák pályázni szeretnének, emiatt plusz pontokat veszíthetnek” – jegyezte meg Lukács Zsombor. A problémát több alkalommal is jelezték az illetékes hatóságnak, de csak annyit sikerült elérniük, hogy a Hargita megyei talajtani intézet egy tanulmánnyal felülbírálhatja ezt a besorolást, és egy adott kultúrára, akár közepes, vagy magas mezőgazdasági potenciált is megállapíthat egy-egy területre. Csakhogy egy ilyen tanulmány elkészíttetése akár 800-2000 lej közötti összegbe is kerülhet a vizsgált terület méretétől és a talaj típusától függően.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Minőségi romlás

Arra a kérdésre, hogy, mi az oka a talajminőség romlásának, hogy egyre kevesebb tápanyag jut a növényekbe, több befolyásoló tényezőt is megemlített az igazgató. Szerinte

a talaj romlásának oka lehet, hogy nem racionálisan gazdálkodnak rajta, nem tartják be a vetésforgót, túl sok műtrágyát használnak, amelynek következménye lehet, hogy elsavanyodik a talaj.

„Hargita megyében, a hegyvidéken a talaj vulkanikus kőzeten alakult ki, ezért alapból savanyú, ami azt jelenti, hogy a pH-értéke alacsony. Ez a legtöbb növénynek nem kedvez, kivételt ez alól az áfonya képez. Optimálisan a semleges talaj a jó, tehát a se nem lúgos (alkalinos), se nem savanyú” – magyarázta. A gyepterületekre is jellemző az elsavanyodás, ez káros a florisztikája és a biodiverzitása szempontjából, hiszen egyre inkább olyan invazív, akár idegenhonos növények hódítanak teret, amelyeknek kedvez a savanyú talaj.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Idézet
Régen rendszeresen meszezték a gyepterületeket az alacsony pH-érték korrigálására, de ma már ez ritka, mert költséges

– jegyezte meg. A talaj minőségének javítását ésszerű műtrágyázással, vagy még jobban a szerves trágya használatával lehet elérni.

Idézet
A szerves trágya, nemcsak a makróelemeket és a mikróelemeket pótolja, gazdagítja a talajban, hanem szerkezetileg is javítja. Csak szerves trágyából nincs akkora mennyiség, amely a elégséges lenne, ezért pótolják műtrágyával, ebben az esetben is oda kell figyelni a mennyiségre, hogy ne alakuljon ki többlet egy bizonyos elemből

– fejtette ki. Lukács Zsombor a pityókatermesztés kapcsán elmondta, hogy Hargita megyében nemcsak a föld minősége, hanem a hőmérséklet és a sok csapadék az, ami nagyon kedvező ennek a kultúrnövénynek.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Alcsíkon jó a föld

Miklósi Attila, a csíkkozmási Burgocom Ciuc Szövetkezet vezetője érdeklődésünkre elmondta, Alcsíkon,

Csíkszentmárton, Csíkkozmás környékén valóban nagyon jó minőségű területek vannak.

A pityókatermesztésre azért kifejezetten alkalmasak, mert a hűvös éjszakákat és a ködös, párás reggeleket szereti a burgonya, az Olt-folyó közelségében ez még inkább jellemző. Mint magyarázta,

a pityóka „nem szereti” a nagy melegeket, a csapadékos, hűvösebb időjárás a számára kedvező, és ugyancsak ezek miatt fejlődik itt jól a cukorrépa is.

A gazda szerint vidékükön nemsokára az étkezési kukorica is beérik a korán érő fajtákból az egyre melegedő éghajlat miatt. Érdekességként elmondta, hogy

az idei pityókatermés jónak ígérkezik, főleg azoknál a gazdáknál, akik megfelelően védekeztek a burgonyavész ellen.

Azzal ő is egyetértett, hogy a megfelelő trágyázáshoz szükséges volna agrokémiai elemzéseket végeztetni.

Hirdetés

Pityókatermesztésre alkalmas

Sămărghițan Maria Codruța, a Brassó Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal igazgatója megkeresésünkre a Kovászna megyei mezőgazdasági területekre vonatkozóan adott tájékoztatást, mivel a székelyföldi megyében a talajtani és agrokémiai vizsgálatokat a Brassó megyei intézmény végzi el. Mint megtudtuk,

Kovászna megyében elsősorban pityókatermesztésre alkalmasak a területek, azonban még termeszteni lehet búzát, árpát, rozsot, céklát és helyenként kukoricát.

Megemlítette azt is, hogy nagyon kevés a szőlős a megyében, viszont az utóbbi időben, az európai uniós pályázatoknak köszönhetően, több fekete áfonya ültetvényt is létrehoztak.

Foszforhiány sok területen

A Maros megyei mezőgazdasági területeknek több mint 30 százaléka a negyedosztályú talajjal rendelkezik, és 25 százaléka pedig a leggyengébb kategóriába sorolható.

Mindössze 1,9 százaléka a területeknek elsőosztályú, a fennmaradó 40 százalék pedig a másod és harmadosztályú

– tudtuk meg a Maros Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott adatokból. A különböző makroelemek mennyisége szerinti osztályozás alapján nitrogénben szegény talajt állapítottak meg a mezőgazdasági területek több mint 16 százalékánál. Foszforhiány még ennél is nagyobb területeken áll fenn, a termőföldek 33 százaléka érintett. A pH-értéket tekintve  a területek mindössze 5 százaléka savas.

 
Mezőgazdasági területek a székelyföldi megyékbenHargita megyébenMaros megyébenKovászna megyében
Összesen   395 ezer hektár408 ezer hektár186 ezer hektár
Szántóterület   73 ezer hektár221 ezer hektár86 ezer hektár
Legelő 153 ezer hektár106 ezer hektárnincs adat
Kaszáló  167 ezer hektár73 ezer hektárnincs adat
Szőlős  35 hektár1800 hektárnincs adat
Gyümölcsös  810 hektár5100 ezer hektárnincs adat
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 19., csütörtök

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára

Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt

A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt
2026. november 19., csütörtök

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint

Egy adóemelés 2027-ben nem lenne előnyös Románia számára, figyelembe véve, hogy a cél a gazdasági növekedés – nyilatkozta csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint
2026. november 19., csütörtök

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta

Wiz Khalifa amerikai rapper – valódi nevén Cameron Jibril Thomaz – véglegesen megúszta a Romániában kábítószer-fogyasztás miatt kiszabott börtönbüntetést, és helyette pénzbüntetést kell fizetnie a bukaresti ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében.

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke

Nicușor Dan államfő csütörtökön megérkezett Berlinbe, hogy részt vegyen a Tettrekészek Koalciójának „Együtt az ukrajnai békéért és az európai biztonságért” mottojú ülésén.

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke
2026. november 19., csütörtök

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés

Székelyföldet sem kerüli el a közelgő szélvihar: Hargita és Kovászna megyében is erős széllökésekre figyelmeztetnek a meteorológusok. A hegyvidéki területeken akár 120–140 km/órás szél is tombolhat.

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés
2026. november 19., csütörtök

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el

Eszméletlenül találtak rá egy 17 éves lányra csütörtök reggel Bukarest egyik úttestjén. A fiatalt nem sikerült megmenteni. A gyanú szerint egy kukásautó gázolta el, amelynek sofőrje azt állítja, nem vette észre az ütközést.

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én

A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én
2026. november 19., csütörtök

Megsérült két munkás, miután vezeték szakadt rájuk a hőerőműben

Két dolgozó megsérült egy munkahelyi balesetben csütörtökön az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) rovinari-i hőerőművében.

Megsérült két munkás, miután vezeték szakadt rájuk a hőerőműben
2026. november 19., csütörtök

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett
Hirdetés