Hirdetés
Hirdetés

Egyre inkább elsavanyodik a termőtalaj

A pityókának kedvez a Hargita és a Kovászna megyei talaj és klíma •  Fotó: Gábos Albin

A pityókának kedvez a Hargita és a Kovászna megyei talaj és klíma

Fotó: Gábos Albin

Egyre inkább savanyodik el a termőtalaj, a minősége is folyamatosan romlik a szakemberek szerint. A mezőgazdasági területeken a talaj minőségének javításához ésszerű trágyázási tervre, ehhez pedig talajtani és agrokémiai vizsgálatokra volna szükség. Csakhogy sokszor a gazdák nem élnek ezzel a lehetőséggel, a túlzásba vitt trágyázás, legyen az műtrágya vagy szerves trágya, pedig környezetszennyezéshez, a minőség romlásához vezet.

Barabás Hajnal

2019. augusztus 17., 17:122019. augusztus 17., 17:12

A Hargita megyei talajtípusokról, minőségükről Lukács Zsombort, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatóját kérdeztük. Tőle tudjuk, hogy

a romániai osztályozási rendszer szerint öt osztályba sorolhatók a talajtípusok, az első osztály a legjobb minőségnek, az ötödosztály a leggyengébbnek számít.

Hargita megyében, többnyire hegyvidékről lévén szó, a szántóterületeknek 80-90 százaléka ötöd- és negyedosztályba sorolható a minőség szerint, 10-20 százaléka pedig a harmad-, és másodosztályba.

Jobb minőségű szántóterületek mindössze Székelykeresztúr, Csíkkozmás, Csíkszentmárton, valamint Gyergyóalfalu környékén vannak.

„A megye a gyepterületek tekintetében viszont előkelő helyen van. Hegyvidéki övezet lévén, másod-, és harmadosztályú legelőink vannak, kaszálóink pedig harmad-, és negyedosztályúak” – tette hozzá az igazgató. Mint mondta, az ország déli részén fordított a helyzet, a szántóterületek nagy hányada első és másodosztályú, gyepterületük kevés van.

Lukács Zsombor, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatója •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Lukács Zsombor, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatója

Fotó: Gábos Albin

Szükség volna talajtani vizsgálatokra

Az intézmény a talajtípus és a talaj minőségének meghatározása mellett agrokémiai vizsgálatokat is végez. Lukács Zsombor szerint a racionális gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen volna ez a vizsgálat, hiszen

a talaj összetételének elemzése után trágyázási terveket lehet készíteni, a gazda tudná, hogy a termőföld feljavításához milyen típusú műtrágyára és mekkora mennyiségben van szükség.

„Ha túl sok műtrágyát használunk és valamilyen elemből többlet alakul ki a talajban, akkor az nem jó a termesztett növénynek, nem jó az egészségre, nem jó a talajnak sem, és ráadásul szennyezzük vele a környezetet is” – magyarázta az intézményvezető. Hozzátette, fontos lenne legalább négyévente az agrokémiai vizsgálatok elvégeztetése a mezőgazdaság szempontjából, azonban ezen a téren a megyében még „gyerekcipőben járunk”, többségében kisebb területeken gazdálkodnak, és ezek a gazdák a néhány áras területükre általában nem kérnek ilyen tanulmányt.

Délen jobb a helyzet, ott nagyobb méretű területeken gazdálkodnak, inkább készítettnek agrokémiai tanulmányokat.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

A talaj vizsgálata

A talaj vizsgálatához agrokémiai szempontból

a termőrétegből vesznek mintát 20-25 centiméter mélyre ásva, talajtani vizsgálatokhoz az anyakőzetig, akár 2-3 méter mélyre is leásnak.

A talajpróbákat a laborban kielemzik szövettani szempontból, megnézik a makróelemek, mint a nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca) mennyiségét, továbbá megvizsgálják a pH-értékét is.

Miután kielemzik a talajt, kiértékelik, leírást csatolnak hozzá a területről, a domborzatáról, a klímájáról, a hidrológiájáról, illetve az emberi tevékenység ráhatásáról.

Ezt követően megállapítják a talaj típusát és 17 mutató (például hőmérséklet, csapadék, szövettan, pH-érték) alapján besorolják egy talajminőségi osztályba. „A legjobb minőségű talajban semmiből nincs hiány, sem többlet az alapvető elemekből, és jó a szerkezete” – jegyezte meg a szakember.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Rosszul határozták meg

Talajtani tanulmányt nemcsak általános és övezeti rendezési tervekhez, valamint területek mezőgazdasági alapból való kivételéhez vagy visszaállításához, illetve egy adott terület besorolásának megváltoztatásához készítenek, hanem különböző mezőgazdasági pályázatokhoz is, hiszen plusz pontot érhet a talaj minőségének meghatározása a mezőgazdasági potenciál megállapításához, bizonyos kultúrák termesztéséhez. A téma kapcsán az intézmény igazgatója elmondta,

Hargita megye nagy részét Bukarestből az Országos Talajtani Kutatóintézetben krumplitermesztés szempontjából csökkent mezőgazdasági potenciállal rendelkezőnek állapították meg.

„Ha a Hargita megyei gazdák pályázni szeretnének, emiatt plusz pontokat veszíthetnek” – jegyezte meg Lukács Zsombor. A problémát több alkalommal is jelezték az illetékes hatóságnak, de csak annyit sikerült elérniük, hogy a Hargita megyei talajtani intézet egy tanulmánnyal felülbírálhatja ezt a besorolást, és egy adott kultúrára, akár közepes, vagy magas mezőgazdasági potenciált is megállapíthat egy-egy területre. Csakhogy egy ilyen tanulmány elkészíttetése akár 800-2000 lej közötti összegbe is kerülhet a vizsgált terület méretétől és a talaj típusától függően.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Minőségi romlás

Arra a kérdésre, hogy, mi az oka a talajminőség romlásának, hogy egyre kevesebb tápanyag jut a növényekbe, több befolyásoló tényezőt is megemlített az igazgató. Szerinte

a talaj romlásának oka lehet, hogy nem racionálisan gazdálkodnak rajta, nem tartják be a vetésforgót, túl sok műtrágyát használnak, amelynek következménye lehet, hogy elsavanyodik a talaj.

„Hargita megyében, a hegyvidéken a talaj vulkanikus kőzeten alakult ki, ezért alapból savanyú, ami azt jelenti, hogy a pH-értéke alacsony. Ez a legtöbb növénynek nem kedvez, kivételt ez alól az áfonya képez. Optimálisan a semleges talaj a jó, tehát a se nem lúgos (alkalinos), se nem savanyú” – magyarázta. A gyepterületekre is jellemző az elsavanyodás, ez káros a florisztikája és a biodiverzitása szempontjából, hiszen egyre inkább olyan invazív, akár idegenhonos növények hódítanak teret, amelyeknek kedvez a savanyú talaj.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Idézet
Régen rendszeresen meszezték a gyepterületeket az alacsony pH-érték korrigálására, de ma már ez ritka, mert költséges

– jegyezte meg. A talaj minőségének javítását ésszerű műtrágyázással, vagy még jobban a szerves trágya használatával lehet elérni.

Idézet
A szerves trágya, nemcsak a makróelemeket és a mikróelemeket pótolja, gazdagítja a talajban, hanem szerkezetileg is javítja. Csak szerves trágyából nincs akkora mennyiség, amely a elégséges lenne, ezért pótolják műtrágyával, ebben az esetben is oda kell figyelni a mennyiségre, hogy ne alakuljon ki többlet egy bizonyos elemből

– fejtette ki. Lukács Zsombor a pityókatermesztés kapcsán elmondta, hogy Hargita megyében nemcsak a föld minősége, hanem a hőmérséklet és a sok csapadék az, ami nagyon kedvező ennek a kultúrnövénynek.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Alcsíkon jó a föld

Miklósi Attila, a csíkkozmási Burgocom Ciuc Szövetkezet vezetője érdeklődésünkre elmondta, Alcsíkon,

Csíkszentmárton, Csíkkozmás környékén valóban nagyon jó minőségű területek vannak.

A pityókatermesztésre azért kifejezetten alkalmasak, mert a hűvös éjszakákat és a ködös, párás reggeleket szereti a burgonya, az Olt-folyó közelségében ez még inkább jellemző. Mint magyarázta,

a pityóka „nem szereti” a nagy melegeket, a csapadékos, hűvösebb időjárás a számára kedvező, és ugyancsak ezek miatt fejlődik itt jól a cukorrépa is.

A gazda szerint vidékükön nemsokára az étkezési kukorica is beérik a korán érő fajtákból az egyre melegedő éghajlat miatt. Érdekességként elmondta, hogy

az idei pityókatermés jónak ígérkezik, főleg azoknál a gazdáknál, akik megfelelően védekeztek a burgonyavész ellen.

Azzal ő is egyetértett, hogy a megfelelő trágyázáshoz szükséges volna agrokémiai elemzéseket végeztetni.

Hirdetés

Pityókatermesztésre alkalmas

Sămărghițan Maria Codruța, a Brassó Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal igazgatója megkeresésünkre a Kovászna megyei mezőgazdasági területekre vonatkozóan adott tájékoztatást, mivel a székelyföldi megyében a talajtani és agrokémiai vizsgálatokat a Brassó megyei intézmény végzi el. Mint megtudtuk,

Kovászna megyében elsősorban pityókatermesztésre alkalmasak a területek, azonban még termeszteni lehet búzát, árpát, rozsot, céklát és helyenként kukoricát.

Megemlítette azt is, hogy nagyon kevés a szőlős a megyében, viszont az utóbbi időben, az európai uniós pályázatoknak köszönhetően, több fekete áfonya ültetvényt is létrehoztak.

Foszforhiány sok területen

A Maros megyei mezőgazdasági területeknek több mint 30 százaléka a negyedosztályú talajjal rendelkezik, és 25 százaléka pedig a leggyengébb kategóriába sorolható.

Mindössze 1,9 százaléka a területeknek elsőosztályú, a fennmaradó 40 százalék pedig a másod és harmadosztályú

– tudtuk meg a Maros Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott adatokból. A különböző makroelemek mennyisége szerinti osztályozás alapján nitrogénben szegény talajt állapítottak meg a mezőgazdasági területek több mint 16 százalékánál. Foszforhiány még ennél is nagyobb területeken áll fenn, a termőföldek 33 százaléka érintett. A pH-értéket tekintve  a területek mindössze 5 százaléka savas.

 
Mezőgazdasági területek a székelyföldi megyékbenHargita megyébenMaros megyébenKovászna megyében
Összesen   395 ezer hektár408 ezer hektár186 ezer hektár
Szántóterület   73 ezer hektár221 ezer hektár86 ezer hektár
Legelő 153 ezer hektár106 ezer hektárnincs adat
Kaszáló  167 ezer hektár73 ezer hektárnincs adat
Szőlős  35 hektár1800 hektárnincs adat
Gyümölcsös  810 hektár5100 ezer hektárnincs adat
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 17., szerda

Ezt a kormány nem teszi ki az ablakba: az uniós átlagnál háromszor nagyobb volt a romániai infláció augusztusban

Az Európai Unióban az éves infláció augusztusban 2,4 százalékon, az euróövezetben 2 százalékon stagnált, a romániai 8,5 százalékos infláció pedig a legmagasabb volt az EU-ban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.

Ezt a kormány nem teszi ki az ablakba: az uniós átlagnál háromszor nagyobb volt a romániai infláció augusztusban
Hirdetés
2025. szeptember 17., szerda

Három különböző összeg az új tanévben a hallgatói ösztöndíjakra az állami egyetemeken

Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.

Három különböző összeg az új tanévben a hallgatói ösztöndíjakra az állami egyetemeken
2025. szeptember 17., szerda

Bolojan: 5 százalékos csökkenés helyett 10 százalékkal nőttek az első félévben a közalkalmazotti bérköltségek

Ilie Bolojan szerint Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál.

Bolojan: 5 százalékos csökkenés helyett 10 százalékkal nőttek az első félévben a közalkalmazotti bérköltségek
2025. szeptember 17., szerda

Cserbenhagyásos gázolás miatt vették őrizetbe egy volt román labdarúgó fiát

Cserbenhagyás miatt őrizetbe vették kedd este Toto Dumitrescut, Ilie Dumitrescu volt válogatott labdarúgó fiát, akit azzal gyanúsítanak, hogy autóbalesetet okozott Bukarestben, majd elmenekült a helyszínről.

Cserbenhagyásos gázolás miatt vették őrizetbe egy volt román labdarúgó fiát
Hirdetés
2025. szeptember 17., szerda

Ha kivezetik az élelmiszer-árstopot, decemberben a 15 százalékot is elérheti az infláció a mezőgazdasági miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint decemberre közel 15 százalékra nő az infláció, ha a kormány október elsejétől megszünteti az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.

Ha kivezetik az élelmiszer-árstopot, decemberben a 15 százalékot is elérheti az infláció a mezőgazdasági miniszter szerint
2025. szeptember 17., szerda

Nincs költségvetés, így a legtöbb iskolában nincs tej és kifli sem

Közel 1,9 millió iskolás nem kapja még a tízórait az iskolákban, mert a kormány nem hagyta jóvá a program költségvetését az idei tanévre. A beszállítók készen állnak, de pénz híján nem indulhat a program. Üdítő kivétel ezúttal Hargita megye.

Nincs költségvetés, így a legtöbb iskolában nincs tej és kifli sem
2025. szeptember 16., kedd

„Úgy kéne járnia, mint Charlie Kirknek” – megfenyegették George Simiont

A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.

„Úgy kéne járnia, mint Charlie Kirknek” – megfenyegették George Simiont
Hirdetés
2025. szeptember 16., kedd

Tucatnyian szálltak ki az autókból és egymásnak estek a főúton – szemtanú rögzítette a verekedést

Verekedés tört ki Ploiești egyik főútján hétfőn este, az esetet szemtanúk rögzítették telefonnal. Amilyen gyorsan kialakult a konfliktus, olyan gyorsan véget is ért, ugyanis a résztvevők igyekeztek eltűnni a rendőrség elől.

Tucatnyian szálltak ki az autókból és egymásnak estek a főúton – szemtanú rögzítette a verekedést
2025. szeptember 16., kedd

Meg lehet nyugodni, nem fogja ellenőrízni az esküvői ajándékokat az adóhatóság

Az országos adóhatóság (ANAF) elnöke, Adrian Nicușor Nica keddi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az intézménynek nem célja az esküvőkön adományozott összegek és a nászajándékok ellenőrzése.

Meg lehet nyugodni, nem fogja ellenőrízni az esküvői ajándékokat az adóhatóság
2025. szeptember 16., kedd

A zsoldosvezér filmbe illő szerepét mutatja be a vádirat Călin Georgescu kampányában

Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.

A zsoldosvezér filmbe illő szerepét mutatja be a vádirat Călin Georgescu kampányában
Hirdetés