Egyre inkább elsavanyodik a termőtalaj

Hargita megyében, többnyire hegyvidékről lévén szó, a szántóterületeknek 80-90 százaléka ötöd- és negyedosztályba sorolható a minőség szerint, 10-20 százaléka pedig a harmad-, és másodosztályba.

„A megye a gyepterületek tekintetében viszont előkelő helyen van. Hegyvidéki övezet lévén, másod-, és harmadosztályú legelőink vannak, kaszálóink pedig harmad-, és negyedosztályúak” – tette hozzá az igazgató. Mint mondta, az ország déli részén fordított a helyzet, a szántóterületek nagy hányada első és másodosztályú, gyepterületük kevés van.

„Ha túl sok műtrágyát használunk és valamilyen elemből többlet alakul ki a talajban, akkor az nem jó a termesztett növénynek, nem jó az egészségre, nem jó a talajnak sem, és ráadásul szennyezzük vele a környezetet is” – magyarázta az intézményvezető. Hozzátette, fontos lenne legalább négyévente az agrokémiai vizsgálatok elvégeztetése a mezőgazdaság szempontjából, azonban ezen a téren a megyében még „gyerekcipőben járunk”, többségében kisebb területeken gazdálkodnak, és ezek a gazdák a néhány áras területükre általában nem kérnek ilyen tanulmányt.

A talajpróbákat a laborban kielemzik szövettani szempontból, megnézik a makróelemek, mint a nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca) mennyiségét, továbbá megvizsgálják a pH-értékét is.

Ezt követően megállapítják a talaj típusát és 17 mutató (például hőmérséklet, csapadék, szövettan, pH-érték) alapján besorolják egy talajminőségi osztályba. „A legjobb minőségű talajban semmiből nincs hiány, sem többlet az alapvető elemekből, és jó a szerkezete” – jegyezte meg a szakember.

„Ha a Hargita megyei gazdák pályázni szeretnének, emiatt plusz pontokat veszíthetnek” – jegyezte meg Lukács Zsombor. A problémát több alkalommal is jelezték az illetékes hatóságnak, de csak annyit sikerült elérniük, hogy a Hargita megyei talajtani intézet egy tanulmánnyal felülbírálhatja ezt a besorolást, és egy adott kultúrára, akár közepes, vagy magas mezőgazdasági potenciált is megállapíthat egy-egy területre. Csakhogy egy ilyen tanulmány elkészíttetése akár 800-2000 lej közötti összegbe is kerülhet a vizsgált terület méretétől és a talaj típusától függően.

„Hargita megyében, a hegyvidéken a talaj vulkanikus kőzeten alakult ki, ezért alapból savanyú, ami azt jelenti, hogy a pH-értéke alacsony. Ez a legtöbb növénynek nem kedvez, kivételt ez alól az áfonya képez. Optimálisan a semleges talaj a jó, tehát a se nem lúgos (alkalinos), se nem savanyú” – magyarázta. A gyepterületekre is jellemző az elsavanyodás, ez káros a florisztikája és a biodiverzitása szempontjából, hiszen egyre inkább olyan invazív, akár idegenhonos növények hódítanak teret, amelyeknek kedvez a savanyú talaj.

– jegyezte meg. A talaj minőségének javítását ésszerű műtrágyázással, vagy még jobban a szerves trágya használatával lehet elérni.

– fejtette ki. Lukács Zsombor a pityókatermesztés kapcsán elmondta, hogy Hargita megyében nemcsak a föld minősége, hanem a hőmérséklet és a sok csapadék az, ami nagyon kedvező ennek a kultúrnövénynek.

A pityókatermesztésre azért kifejezetten alkalmasak, mert a hűvös éjszakákat és a ködös, párás reggeleket szereti a burgonya, az Olt-folyó közelségében ez még inkább jellemző. Mint magyarázta,

A gazda szerint vidékükön nemsokára az étkezési kukorica is beérik a korán érő fajtákból az egyre melegedő éghajlat miatt. Érdekességként elmondta, hogy

Azzal ő is egyetértett, hogy a megfelelő trágyázáshoz szükséges volna agrokémiai elemzéseket végeztetni.

Pityókatermesztésre alkalmas

Sămărghițan Maria Codruța, a Brassó Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal igazgatója megkeresésünkre a Kovászna megyei mezőgazdasági területekre vonatkozóan adott tájékoztatást, mivel a székelyföldi megyében a talajtani és agrokémiai vizsgálatokat a Brassó megyei intézmény végzi el. Mint megtudtuk,

Megemlítette azt is, hogy nagyon kevés a szőlős a megyében, viszont az utóbbi időben, az európai uniós pályázatoknak köszönhetően, több fekete áfonya ültetvényt is létrehoztak.

Foszforhiány sok területen

A Maros megyei mezőgazdasági területeknek több mint 30 százaléka a negyedosztályú talajjal rendelkezik, és 25 százaléka pedig a leggyengébb kategóriába sorolható.

– tudtuk meg a Maros Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott adatokból. A különböző makroelemek mennyisége szerinti osztályozás alapján nitrogénben szegény talajt állapítottak meg a mezőgazdasági területek több mint 16 százalékánál. Foszforhiány még ennél is nagyobb területeken áll fenn, a termőföldek 33 százaléka érintett. A pH-értéket tekintve  a területek mindössze 5 százaléka savas.