Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Egyre inkább elsavanyodik a termőtalaj

Barabás Hajnal 2019. augusztus 17., 17:12
HIRDETÉS

Egyre inkább savanyodik el a termőtalaj, a minősége is folyamatosan romlik a szakemberek szerint. A mezőgazdasági területeken a talaj minőségének javításához ésszerű trágyázási tervre, ehhez pedig talajtani és agrokémiai vizsgálatokra volna szükség. Csakhogy sokszor a gazdák nem élnek ezzel a lehetőséggel, a túlzásba vitt trágyázás, legyen az műtrágya vagy szerves trágya, pedig környezetszennyezéshez, a minőség romlásához vezet.

A pityókának kedvez a Hargita és a Kovászna megyei talaj és klíma Fotó: Gábos Albin

A Hargita megyei talajtípusokról, minőségükről Lukács Zsombort, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatóját kérdeztük. Tőle tudjuk, hogy

a romániai osztályozási rendszer szerint öt osztályba sorolhatók a talajtípusok, az első osztály a legjobb minőségnek, az ötödosztály a leggyengébbnek számít.

Hargita megyében, többnyire hegyvidékről lévén szó, a szántóterületeknek 80-90 százaléka ötöd- és negyedosztályba sorolható a minőség szerint, 10-20 százaléka pedig a harmad-, és másodosztályba.

Jobb minőségű szántóterületek mindössze Székelykeresztúr, Csíkkozmás, Csíkszentmárton, valamint Gyergyóalfalu környékén vannak.

„A megye a gyepterületek tekintetében viszont előkelő helyen van. Hegyvidéki övezet lévén, másod-, és harmadosztályú legelőink vannak, kaszálóink pedig harmad-, és negyedosztályúak” – tette hozzá az igazgató. Mint mondta, az ország déli részén fordított a helyzet, a szántóterületek nagy hányada első és másodosztályú, gyepterületük kevés van.

Lukács Zsombor, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatója Fotó: Gábos Albin

Szükség volna talajtani vizsgálatokra

Az intézmény a talajtípus és a talaj minőségének meghatározása mellett agrokémiai vizsgálatokat is végez. Lukács Zsombor szerint a racionális gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen volna ez a vizsgálat, hiszen

a talaj összetételének elemzése után trágyázási terveket lehet készíteni, a gazda tudná, hogy a termőföld feljavításához milyen típusú műtrágyára és mekkora mennyiségben van szükség.

„Ha túl sok műtrágyát használunk és valamilyen elemből többlet alakul ki a talajban, akkor az nem jó a termesztett növénynek, nem jó az egészségre, nem jó a talajnak sem, és ráadásul szennyezzük vele a környezetet is” – magyarázta az intézményvezető. Hozzátette, fontos lenne legalább négyévente az agrokémiai vizsgálatok elvégeztetése a mezőgazdaság szempontjából, azonban ezen a téren a megyében még „gyerekcipőben járunk”, többségében kisebb területeken gazdálkodnak, és ezek a gazdák a néhány áras területükre általában nem kérnek ilyen tanulmányt.

Délen jobb a helyzet, ott nagyobb méretű területeken gazdálkodnak, inkább készítettnek agrokémiai tanulmányokat.

Fotó: Gábos Albin

A talaj vizsgálata

A talaj vizsgálatához agrokémiai szempontból

a termőrétegből vesznek mintát 20-25 centiméter mélyre ásva, talajtani vizsgálatokhoz az anyakőzetig, akár 2-3 méter mélyre is leásnak.

A talajpróbákat a laborban kielemzik szövettani szempontból, megnézik a makróelemek, mint a nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca) mennyiségét, továbbá megvizsgálják a pH-értékét is.

Miután kielemzik a talajt, kiértékelik, leírást csatolnak hozzá a területről, a domborzatáról, a klímájáról, a hidrológiájáról, illetve az emberi tevékenység ráhatásáról.

Ezt követően megállapítják a talaj típusát és 17 mutató (például hőmérséklet, csapadék, szövettan, pH-érték) alapján besorolják egy talajminőségi osztályba. „A legjobb minőségű talajban semmiből nincs hiány, sem többlet az alapvető elemekből, és jó a szerkezete” – jegyezte meg a szakember.

Fotó: Gábos Albin

Rosszul határozták meg

Talajtani tanulmányt nemcsak általános és övezeti rendezési tervekhez, valamint területek mezőgazdasági alapból való kivételéhez vagy visszaállításához, illetve egy adott terület besorolásának megváltoztatásához készítenek, hanem különböző mezőgazdasági pályázatokhoz is, hiszen plusz pontot érhet a talaj minőségének meghatározása a mezőgazdasági potenciál megállapításához, bizonyos kultúrák termesztéséhez. A téma kapcsán az intézmény igazgatója elmondta,

Hargita megye nagy részét Bukarestből az Országos Talajtani Kutatóintézetben krumplitermesztés szempontjából csökkent mezőgazdasági potenciállal rendelkezőnek állapították meg.

„Ha a Hargita megyei gazdák pályázni szeretnének, emiatt plusz pontokat veszíthetnek” – jegyezte meg Lukács Zsombor. A problémát több alkalommal is jelezték az illetékes hatóságnak, de csak annyit sikerült elérniük, hogy a Hargita megyei talajtani intézet egy tanulmánnyal felülbírálhatja ezt a besorolást, és egy adott kultúrára, akár közepes, vagy magas mezőgazdasági potenciált is megállapíthat egy-egy területre. Csakhogy egy ilyen tanulmány elkészíttetése akár 800-2000 lej közötti összegbe is kerülhet a vizsgált terület méretétől és a talaj típusától függően.

Fotó: Gábos Albin

Minőségi romlás

Arra a kérdésre, hogy, mi az oka a talajminőség romlásának, hogy egyre kevesebb tápanyag jut a növényekbe, több befolyásoló tényezőt is megemlített az igazgató. Szerinte

a talaj romlásának oka lehet, hogy nem racionálisan gazdálkodnak rajta, nem tartják be a vetésforgót, túl sok műtrágyát használnak, amelynek következménye lehet, hogy elsavanyodik a talaj.

„Hargita megyében, a hegyvidéken a talaj vulkanikus kőzeten alakult ki, ezért alapból savanyú, ami azt jelenti, hogy a pH-értéke alacsony. Ez a legtöbb növénynek nem kedvez, kivételt ez alól az áfonya képez. Optimálisan a semleges talaj a jó, tehát a se nem lúgos (alkalinos), se nem savanyú” – magyarázta. A gyepterületekre is jellemző az elsavanyodás, ez káros a florisztikája és a biodiverzitása szempontjából, hiszen egyre inkább olyan invazív, akár idegenhonos növények hódítanak teret, amelyeknek kedvez a savanyú talaj.

Fotó: Gábos Albin

Régen rendszeresen meszezték a gyepterületeket az alacsony pH-érték korrigálására, de ma már ez ritka, mert költséges

– jegyezte meg. A talaj minőségének javítását ésszerű műtrágyázással, vagy még jobban a szerves trágya használatával lehet elérni.

A szerves trágya, nemcsak a makróelemeket és a mikróelemeket pótolja, gazdagítja a talajban, hanem szerkezetileg is javítja. Csak szerves trágyából nincs akkora mennyiség, amely a elégséges lenne, ezért pótolják műtrágyával, ebben az esetben is oda kell figyelni a mennyiségre, hogy ne alakuljon ki többlet egy bizonyos elemből

– fejtette ki. Lukács Zsombor a pityókatermesztés kapcsán elmondta, hogy Hargita megyében nemcsak a föld minősége, hanem a hőmérséklet és a sok csapadék az, ami nagyon kedvező ennek a kultúrnövénynek.

Fotó: Gábos Albin

Alcsíkon jó a föld

Miklósi Attila, a csíkkozmási Burgocom Ciuc Szövetkezet vezetője érdeklődésünkre elmondta, Alcsíkon,

Csíkszentmárton, Csíkkozmás környékén valóban nagyon jó minőségű területek vannak.

A pityókatermesztésre azért kifejezetten alkalmasak, mert a hűvös éjszakákat és a ködös, párás reggeleket szereti a burgonya, az Olt-folyó közelségében ez még inkább jellemző. Mint magyarázta,

a pityóka „nem szereti” a nagy melegeket, a csapadékos, hűvösebb időjárás a számára kedvező, és ugyancsak ezek miatt fejlődik itt jól a cukorrépa is.

A gazda szerint vidékükön nemsokára az étkezési kukorica is beérik a korán érő fajtákból az egyre melegedő éghajlat miatt. Érdekességként elmondta, hogy

az idei pityókatermés jónak ígérkezik, főleg azoknál a gazdáknál, akik megfelelően védekeztek a burgonyavész ellen.

Azzal ő is egyetértett, hogy a megfelelő trágyázáshoz szükséges volna agrokémiai elemzéseket végeztetni.

HIRDETÉS

Pityókatermesztésre alkalmas

Sămărghițan Maria Codruța, a Brassó Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal igazgatója megkeresésünkre a Kovászna megyei mezőgazdasági területekre vonatkozóan adott tájékoztatást, mivel a székelyföldi megyében a talajtani és agrokémiai vizsgálatokat a Brassó megyei intézmény végzi el. Mint megtudtuk,

Kovászna megyében elsősorban pityókatermesztésre alkalmasak a területek, azonban még termeszteni lehet búzát, árpát, rozsot, céklát és helyenként kukoricát.

Megemlítette azt is, hogy nagyon kevés a szőlős a megyében, viszont az utóbbi időben, az európai uniós pályázatoknak köszönhetően, több fekete áfonya ültetvényt is létrehoztak.

Foszforhiány sok területen

A Maros megyei mezőgazdasági területeknek több mint 30 százaléka a negyedosztályú talajjal rendelkezik, és 25 százaléka pedig a leggyengébb kategóriába sorolható.

Mindössze 1,9 százaléka a területeknek elsőosztályú, a fennmaradó 40 százalék pedig a másod és harmadosztályú

– tudtuk meg a Maros Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott adatokból. A különböző makroelemek mennyisége szerinti osztályozás alapján nitrogénben szegény talajt állapítottak meg a mezőgazdasági területek több mint 16 százalékánál. Foszforhiány még ennél is nagyobb területeken áll fenn, a termőföldek 33 százaléka érintett. A pH-értéket tekintve  a területek mindössze 5 százaléka savas.

 
Mezőgazdasági területek a székelyföldi megyékben Hargita megyében Maros megyében Kovászna megyében
Összesen    395 ezer hektár 408 ezer hektár 186 ezer hektár
Szántóterület    73 ezer hektár 221 ezer hektár 86 ezer hektár
Legelő  153 ezer hektár 106 ezer hektár nincs adat
Kaszáló   167 ezer hektár 73 ezer hektár nincs adat
Szőlős   35 hektár 1800 hektár nincs adat
Gyümölcsös   810 hektár 5100 ezer hektár nincs adat
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS