
A pityókának kedvez a Hargita és a Kovászna megyei talaj és klíma
Fotó: Gábos Albin
Egyre inkább savanyodik el a termőtalaj, a minősége is folyamatosan romlik a szakemberek szerint. A mezőgazdasági területeken a talaj minőségének javításához ésszerű trágyázási tervre, ehhez pedig talajtani és agrokémiai vizsgálatokra volna szükség. Csakhogy sokszor a gazdák nem élnek ezzel a lehetőséggel, a túlzásba vitt trágyázás, legyen az műtrágya vagy szerves trágya, pedig környezetszennyezéshez, a minőség romlásához vezet.
2019. augusztus 17., 17:122019. augusztus 17., 17:12
A Hargita megyei talajtípusokról, minőségükről Lukács Zsombort, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatóját kérdeztük. Tőle tudjuk, hogy
Hargita megyében, többnyire hegyvidékről lévén szó, a szántóterületeknek 80-90 százaléka ötöd- és negyedosztályba sorolható a minőség szerint, 10-20 százaléka pedig a harmad-, és másodosztályba.
„A megye a gyepterületek tekintetében viszont előkelő helyen van. Hegyvidéki övezet lévén, másod-, és harmadosztályú legelőink vannak, kaszálóink pedig harmad-, és negyedosztályúak” – tette hozzá az igazgató. Mint mondta, az ország déli részén fordított a helyzet, a szántóterületek nagy hányada első és másodosztályú, gyepterületük kevés van.
Lukács Zsombor, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatója
Fotó: Gábos Albin
Az intézmény a talajtípus és a talaj minőségének meghatározása mellett agrokémiai vizsgálatokat is végez. Lukács Zsombor szerint a racionális gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen volna ez a vizsgálat, hiszen
„Ha túl sok műtrágyát használunk és valamilyen elemből többlet alakul ki a talajban, akkor az nem jó a termesztett növénynek, nem jó az egészségre, nem jó a talajnak sem, és ráadásul szennyezzük vele a környezetet is” – magyarázta az intézményvezető. Hozzátette, fontos lenne legalább négyévente az agrokémiai vizsgálatok elvégeztetése a mezőgazdaság szempontjából, azonban ezen a téren a megyében még „gyerekcipőben járunk”, többségében kisebb területeken gazdálkodnak, és ezek a gazdák a néhány áras területükre általában nem kérnek ilyen tanulmányt.
Fotó: Gábos Albin
A talaj vizsgálatához agrokémiai szempontból
A talajpróbákat a laborban kielemzik szövettani szempontból, megnézik a makróelemek, mint a nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca) mennyiségét, továbbá megvizsgálják a pH-értékét is.
Ezt követően megállapítják a talaj típusát és 17 mutató (például hőmérséklet, csapadék, szövettan, pH-érték) alapján besorolják egy talajminőségi osztályba. „A legjobb minőségű talajban semmiből nincs hiány, sem többlet az alapvető elemekből, és jó a szerkezete” – jegyezte meg a szakember.
Fotó: Gábos Albin
Talajtani tanulmányt nemcsak általános és övezeti rendezési tervekhez, valamint területek mezőgazdasági alapból való kivételéhez vagy visszaállításához, illetve egy adott terület besorolásának megváltoztatásához készítenek, hanem különböző mezőgazdasági pályázatokhoz is, hiszen plusz pontot érhet a talaj minőségének meghatározása a mezőgazdasági potenciál megállapításához, bizonyos kultúrák termesztéséhez. A téma kapcsán az intézmény igazgatója elmondta,
„Ha a Hargita megyei gazdák pályázni szeretnének, emiatt plusz pontokat veszíthetnek” – jegyezte meg Lukács Zsombor. A problémát több alkalommal is jelezték az illetékes hatóságnak, de csak annyit sikerült elérniük, hogy a Hargita megyei talajtani intézet egy tanulmánnyal felülbírálhatja ezt a besorolást, és egy adott kultúrára, akár közepes, vagy magas mezőgazdasági potenciált is megállapíthat egy-egy területre. Csakhogy egy ilyen tanulmány elkészíttetése akár 800-2000 lej közötti összegbe is kerülhet a vizsgált terület méretétől és a talaj típusától függően.
Fotó: Gábos Albin
Arra a kérdésre, hogy, mi az oka a talajminőség romlásának, hogy egyre kevesebb tápanyag jut a növényekbe, több befolyásoló tényezőt is megemlített az igazgató. Szerinte
„Hargita megyében, a hegyvidéken a talaj vulkanikus kőzeten alakult ki, ezért alapból savanyú, ami azt jelenti, hogy a pH-értéke alacsony. Ez a legtöbb növénynek nem kedvez, kivételt ez alól az áfonya képez. Optimálisan a semleges talaj a jó, tehát a se nem lúgos (alkalinos), se nem savanyú” – magyarázta. A gyepterületekre is jellemző az elsavanyodás, ez káros a florisztikája és a biodiverzitása szempontjából, hiszen egyre inkább olyan invazív, akár idegenhonos növények hódítanak teret, amelyeknek kedvez a savanyú talaj.
Fotó: Gábos Albin
– jegyezte meg. A talaj minőségének javítását ésszerű műtrágyázással, vagy még jobban a szerves trágya használatával lehet elérni.
– fejtette ki. Lukács Zsombor a pityókatermesztés kapcsán elmondta, hogy Hargita megyében nemcsak a föld minősége, hanem a hőmérséklet és a sok csapadék az, ami nagyon kedvező ennek a kultúrnövénynek.
Fotó: Gábos Albin
Miklósi Attila, a csíkkozmási Burgocom Ciuc Szövetkezet vezetője érdeklődésünkre elmondta, Alcsíkon,
A pityókatermesztésre azért kifejezetten alkalmasak, mert a hűvös éjszakákat és a ködös, párás reggeleket szereti a burgonya, az Olt-folyó közelségében ez még inkább jellemző. Mint magyarázta,
A gazda szerint vidékükön nemsokára az étkezési kukorica is beérik a korán érő fajtákból az egyre melegedő éghajlat miatt. Érdekességként elmondta, hogy
Azzal ő is egyetértett, hogy a megfelelő trágyázáshoz szükséges volna agrokémiai elemzéseket végeztetni.
Sămărghițan Maria Codruța, a Brassó Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal igazgatója megkeresésünkre a Kovászna megyei mezőgazdasági területekre vonatkozóan adott tájékoztatást, mivel a székelyföldi megyében a talajtani és agrokémiai vizsgálatokat a Brassó megyei intézmény végzi el. Mint megtudtuk,
Megemlítette azt is, hogy nagyon kevés a szőlős a megyében, viszont az utóbbi időben, az európai uniós pályázatoknak köszönhetően, több fekete áfonya ültetvényt is létrehoztak.
A Maros megyei mezőgazdasági területeknek több mint 30 százaléka a negyedosztályú talajjal rendelkezik, és 25 százaléka pedig a leggyengébb kategóriába sorolható.
– tudtuk meg a Maros Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott adatokból. A különböző makroelemek mennyisége szerinti osztályozás alapján nitrogénben szegény talajt állapítottak meg a mezőgazdasági területek több mint 16 százalékánál. Foszforhiány még ennél is nagyobb területeken áll fenn, a termőföldek 33 százaléka érintett. A pH-értéket tekintve a területek mindössze 5 százaléka savas.
| Mezőgazdasági területek a székelyföldi megyékben | Hargita megyében | Maros megyében | Kovászna megyében |
| Összesen | 395 ezer hektár | 408 ezer hektár | 186 ezer hektár |
| Szántóterület | 73 ezer hektár | 221 ezer hektár | 86 ezer hektár |
| Legelő | 153 ezer hektár | 106 ezer hektár | nincs adat |
| Kaszáló | 167 ezer hektár | 73 ezer hektár | nincs adat |
| Szőlős | 35 hektár | 1800 hektár | nincs adat |
| Gyümölcsös | 810 hektár | 5100 ezer hektár | nincs adat |
Utasításokat kaptak a vietnámi konzulok korábban a Külügyminisztériumban, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az Orbán Áron üzletemberhez, Orbán Viktor kormányfő öccséhez köthető cégekre.
Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.
A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.
87 éves korában elhunyt Pál Antal Sándor erdélyi magyar történész, levéltáros, az MTA külső tagja.
szóljon hozzá!