Színházi évadkezdés: van, ahol a fizetések vannak veszélyben, máshol előadásokra nem futja

– panaszolta az évad végén a marosvásárhelyi teátrum igazgatója, Gáspárik Attila. Közben eltelt egy nyári szünet, megkezdődött a következő évad, de nem lett jobb a helyzet – tudtuk meg az intézményvezetőtől.

„Bár színházunk nagyon jó formában van, kiváló színészeink vannak, anyagilag nagyon rosszul állunk. Még mindig ki tudjuk adni a színészek bérét, és annyi költségvetés-kiegészítést kaptunk, hogy decemberig ki tudjuk fizetni a számlákat, de új bemutatókra nincs finanszírozás, illetve

– mondta Gáspárik. Hozzátette, megpróbálják hatékonyabban kihasználni a termeiket, így próbálnak valamiféle alapot teremteni arra, hogy minimális költségvetésük legyen előadásokra.

„Belső rendezőkkel, ingyen dolgozunk. A szerzői jogokat, a fordítást ki fogjuk fizetni, díszletre viszont nem lesz pénzünk. De legalább lesznek előadásaink. Igaz, nem szeretem, hogy megoldjuk a minisztérium által keltett problémákat, de nem akarjuk, hogy a közönség szenvedje meg a színházunk pénztelenségét” – fogalmazott Gáspárik. Kifejtette, nem először érzi azt, hogy Marosvásárhelyt több szempontból büntetik a politikusok, legyen szó kultúráról vagy bármi másról.

A Figuránál sem dicsekednek

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház háza táján sem dicsekednek, ebben az évadban is hat új bemutatóra készülnek úgy, hogy előadásokra egyetlen lejt sem kapnak az intézményt működtető helyi önkormányzattól. A város gyakorlatilag a fizetésalapot tudja biztosítani és a színház otthonát jelentő Művelődési Ház fenntartási költségeinek mintegy felét – tudtuk meg Albu István igazgatótól.

A kiadásokkal amúgy is hadilábon állnak: a Művelődési Ház fenntartási költségeinek felét így is kénytelen kigazdálkodni a színház. Nem titok az sem, hogy igazából erre az évre még a fizetésalap sincs teljesen biztosítva: ahogy a városháza alkalmazottai, úgy a színház dolgozói is az őszi költségvetés-kiigazítást várják, amelyből az év utolsó hónapjaira biztosítják majd a fizetésalapot. Ez azonban remélhetőleg megoldódik majd – vélekedett Albu, aki rámutatott, ilyen körülmények között szervezi meg a Figura Stúdió Színház idén is a 13. Nemzetiségi Színházak Kollokviumát, amely Erdély egyik legrangosabb színházi seregszemléje.

korábban írtuk

Tamás Boglár előadása nyitja a Figura évadát

Persze – ez a címe annak az előadásnak, amely Tamás Boglár színésznő saját élete alapján jött létre. A bemutató szerdán lesz a Figura Stúdió Színházban, és ezzel elindul a gyergyószentmiklósi társulat 2019–2020-as évada.

Hogy ez létrejöhet, szintén „külső” pénzeknek, támogatásoknak és pályázatoknak köszönhető. Egy mondatban összegezve Albu István így fogalmazott:

Fejlesztésekre biztosan nem jut Udvarhelyen

Hogy mennyi gondot okoz anyagi szempontból az évadkezdés a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak? Nagy Pál igazgató szerint a körülményekhez képest idén aránylag jól áll az intézmény. „Ha azonban nem lenne a magyar kormány támogatása, nagyon meg kellene húzni a nadrágszíjat” – mondta, nem titkolva, hogy

„Most rövid távon stabil a helyzetünk, de hogy jövő ilyenkor milyen lesz, az függ a 2020-as év költségvetésétől és attól, hogy mennyit bír és mennyit akar áldozni a város a kultúrára, hiszen önkormányzati színház vagyunk, így elsősorban a várostól van a pénz” – fejtette ki az igazgató.

korábban írtuk

Az évad első két bemutatójára készül a Tomcsa Sándor Színház

Az évad első két bemutatójára készül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház: a 11. DráMA kortárs színházi találkozó égisze alatt láthatja majd a nagyérdemű a Hatházi András darabja alapján színre vitt Kovács János meghal című előadást.

Hozzátette, a kiadásoknál mindig prioritást élveznek a fizetések, erre a törvény is kötelezi őket, majd következnek a számlák, hogy ne maradjanak el a kifizetésekkel, amit nem mindig könnyű megvalósítani. A színészek béreiről megtudtuk, hogy 1800 és 3500 lej között váltakoznak, ami sokkal jobb helyzet, mint 3–8 évvel ezelőtt, kérdés azonban, hogy meddig tartható.

„Beosztjuk a pénzt, mert mindenre kell jusson, csak nem jut olyan mértékben, ahogy szeretnénk. Például nem tudjuk abban a mértékben fejleszteni a technikai, műszaki eszközrendszerünket, mint amennyire szeretnénk. De lenne helye a pénznek új stúdióra, terem- és színpadfelújításra, személyzetbővítésre” – sorolta az igazgató, aki szerint több pénztől, jobb kormányzástól, a városvezetés nagyobb fokú érzékenységétől lenne jobb a színház helyzete, valamint a város kulturális stratégiájának megvalósításától.

Biztonságban terveznek Csíkban

A legoptimistábban talán Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója nyilatkozott, miközben a Székelyhon kérdésére elismerte, az intézmény fenntartója, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal csupán a fizetések költségeit fedezi, a működési költségekhez, illetve az előadások létrehozásához nem járul hozzá immár két éve.

„Ami mégis megoldja a helyzetünket, az a magyar állami támogatás: más erdélyi színházakhoz hasonlóan mi is elég szép összeget kaptunk a Bethlen Gábor Alaptól, két évre összesen 130 millió forintot, amit előadásokra és működésre költhettünk. Most jár le a kétéves támogatás december 31-én, ez védett meg attól, hogy elmaradjanak bemutatók, előadások, illetve nagyon jól jött a tavalyi évad során, amikor a színház megalakulásának 20. évfordulóját ünnepeltük. Összesen tizenkét bemutatót hoztunk létre, munkával ünnepeltünk” – mondta Kányádi Szilárd.

„Régen minden összeget meg kellett pályázni a polgármesteri hivataltól, amely majd attól függően, hogy éppen mennyi volt a városi kasszában, finanszírozta a költségeket” – fogalmazott az intézményvezető. Kérdésünkre elárulta, akkoriban egy évadra mintegy 450–550 ezer lej jutott, most pedig a BGA támogatása két évadra leosztva 900–900 ezer lejt jelent.

korábban írtuk

Móricz Zsigmond regényét viszi színpadra a Csíki Játékszín

Ma is aktuális Móricz Zsigmond közel száz éve megírt Rokonok című regényének témája. A könyv adaptációját az új színházi évadban első nagyszínpadi előadásként adja elő a Csíki Játékszín társulata.

A színészek fizetéséről Kányádi elmondta, jobban keresnek, mint két évvel ezelőtt, de azt nem merné kijelenteni, hogy jól. „Hargita megye ilyen szempontból sajnos mindig a lista végén kullog, de mi azért követtük az országos beütemezés szerinti emeléseket, és szerencsére a polgármesteri hivatal is megadta azokat, ugyanakkor nem lehet összehasonlítani egy nemzeti színházban dolgozó színész és egy önkormányzat által működtetett teátrum dolgozóinak illetékét” – összegzett az igazgató.