Fotó: Beliczay László
Székelyföld Autonómiájának Napján, október 27-én egyszerre fognak fellobbanni Székelyföldön az őrtüzek lángjai, amelyek változatlanul a székelyföldi autonómiaigényre emlékezetetnek.
2024. október 25., 21:002024. október 25., 21:00
A Székely Nemzeti Tanács felhívásában a világ keresztény magyar közösségeit szólítja közös imára, október 27-én, vasárnap, a történelmi Székelyföld területi önrendelkezéséért.
– olvasható az SZNT portálunknak is elküldött felhívásában, melyhez idén is számos székelyföldi település csatlakozott, és a lista egyre bővül.
Az eddigi információk alapján, a teljesség igénye nélkül közöljük, mely településeken lobbannak fel az autonómiáért folytatott küzdelmet jelképező lángok.
Csíkszéken őrtüzet gyújtanak Csíkszeredában a Mikó-vár melletti parkolóban, Hargitafürdőn a Kossuth-sziklánál, Csatószegen az Aszói pihenőhelynél, Csíkkozmáson a Paphegyen, Csíkszentdomokoson a Garados-tetőn, valamint Gyimesfelsőlokon a Nyárfa birtokon.
Udvarhelyszéken Szentegyházán a „Fili-Csűr” udvarán, Kápolnásfaluban a Homoródtetőn, Székelyvarságon a Boros-tetőn, Farkaslakán a Gordon tetői Mária-szobornál, Alsóboldogfalván a Régi keresztnél, Szentábrahámon a Zsidó hegy tetején, Homoródszentpálon a tetőn, Betfalván a régi temetődombon, Székelykeresztúron a Jézus-kiáltón, Pálpatakán Melegpatakon a ,,Métafánál", Parajdon pedig a Központi Parkban lobbanak lángra őrtüzek az autonómiáért.
Marosszéken az eddigi információk szerint Nyárádkarácson községben a csibai messzelátónál, míg Háromszéken Sepsiszentgyörgyön az Orotványon, Illyefalván a Fenyőskarikán, Málnásfürdőn a Nyíres-tetőn, Málnáson, Zoltánban a templomkertben, Bodokon az Avason, Szotyorban a templomkertben, Egerpatakon a Fergettyűváron, Rétyen a Doboka-tetőn, Maksán az Óriáspince-tetőn; Orbaiszéken Zabolán a Tatárdombon, Kisborosnyón; Kézdiszéken Kézdiszentléleken a Perkőn, Felsőlemhényben a Poszkár-tetőn; Bardóc-Miklósvárszéken Vargyason, Baróton a Vécernél és Bibarcfalván a templomkert fölött lobban fel őrtűz Székelyföld autonómiájának napján.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.
Idén április 16-án nyílt ki Mezőzáhon az első sztyeppei bazsarózsa, és a húsvéti ünnepek alatt, valamint a tavaszi vakációban is meg lehet látogatni a rezervátumot.
Útlezárásokat léptetnek érvénybe Csíkszeredában a nagyszombat esti körmenet idejére, továbbá a húsvétvasárnap reggel kezdődő szabadtéri ételszentelés és alatt – közli a csíkszeredai városvezetés.
1 hozzászólás