
Szabó Ödön
Fotó: RMDSZ
Erdély-szerte pedagógusfórumokat szervez az RMDSZ ebben az időszakban A közösségért kormányzunk – országos konzultáció részeként. Ezeknek a találkozóknak a céljáról, tervekről és az oktatási eredményekről kérdeztük Szabó Ödön parlamenti képviselőt. Nem ismerünk olyan személyt, akinek több szemszögből lenne rálátása az oktatási kérdésekre, mint neki: több mint tíz éve a képviselőház oktatási bizottságának tagja, korábban egyetemen tanított, emellett öt gyerek édesapja, felesége pedig pedagógus. Interjú.
2023. március 22., 13:092023. március 22., 13:09
2023. március 22., 13:132023. március 22., 13:13
– Mi adja az aktualitását a konzultációknak a pedagógusokkal?
– Két dolog is, hiszen az RMDSZ túl van a kormányzás félidején, ilyenkor pedig kötelességünk közösségünk elé állni és beszámolni mindarról, amit az elmúlt valamivel több mint két évben megvalósítottunk. Másrészt, átalakulás előtt áll az oktatási rendszer, új tanügyi törvényeket fogad el a parlament most tavasszal, az RMDSZ-nek pedig egyeztetnie kell azokkal, akik tanítanak, oktatási intézményeket vezetnek. Azt is tudni kell, hogy az elmúlt hónapokban nagyon élénk párbeszédet folytattunk a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (RMPSZ) és az oktatási szakemberekkel, hogy az említett törvénytervezetek első változatába már bekerüljenek a magyar oktatást védő garanciák, emellett pedig azok a javaslatok, amelyek jobbá, gyermekközpontúbbá teszik a rendszert.
– Melyek ezek a javaslatok?
– Az új oktatási törvénytervezetek elfogadását az államelnök kezdeményezte. Nekünk, RMDSZ-eseknek ebben a helyzetben, a tervezetek összeállítása, megírása közben két szempontot kellett figyelembe vennünk. Egyrészt
másrészt az oktatás minőségét tekintve is kellett lépnünk egyet előre.
Mi nagyon egyszerűen, egy mondatban el tudjuk mondani, milyen oktatást akarunk gyermekeinknek: olyat, amelyben szabadon, megkötések nélkül lehet magyarul tanulni, és amellyel el lehet boldogulni és helyezkedni itthon, a szülőföldön a következő évtizedekben. Ezért kezdeményeztünk olyan új programokat, amelyek a román nyelv elsajátításában a kommunikációközpontúságot helyezik előtérbe, azt, hogy beszélni tanuljanak meg jól a magyar fiatalok. Többletforrást biztosítunk a szórványban és a vidéki településeken működő oktatási intézményeinknek, hogy 300 diák alatt is működhessenek. A pedagógusok munkáját pedig úgy értékeljük a leginkább, hogy megnöveljük a fizetésüket: a pedagógusok kezdő fizetésének az átlagbér szintjéről kell indulnia, és ez az RMDSZ kezdeményezése.
– Beszéljünk a megvalósításokról is. Milyen eredményeket tudhat magának a Szövetség az elmúlt évekből, ami az oktatást érinti?
– Nagyváradon élek, ezért különösen büszke vagyok arra, hogy egy partiumi ember, Cseke Attila nevéhez kötődik a rendszerváltás utáni legnagyobb bölcsődeépítési program. Az általa vezetett minisztérium ugyanis vállalta, hogy
Emellett fontos pályázati lehetőségek is rendelkezésre állnak az önkormányzatoknak, ebből 5200 iskolai laboratóriumot, 1100 okoslaboratóriumot (smart lab) lehet kialakítani, 3600 iskola osztálytermeit felújítani, 909 szakiskola laboratóriumait, műhelyeit korszerűsíteni. Az a célunk, hogy minden magyar gyermek modern és biztonságos bölcsődébe, óvodába, iskolába járhasson!
A 2022–2023-as tanévben 150-ről 450-re növeltük a Meleg Ebéd programban részt vevő iskolák számát, így
Tovább képezzük az óvónőket, tanítókat, románnyelv-tanárokat is. Az ingyenes képzésen a román, illetve idegen nyelvek tanításának korszerű metodológiáját tanulják, aminek a legfontosabb eleme, hogy kommunikációközpontú, a cél pedig az, hogy 2023 novemberéig 6000 pedagógus részesüljön a programban. Talán ezek a legfontosabb eredményeink eddig.
– Miért fontos, hogy a magyarok elmondják a véleményüket a kormányzásról az RMDSZ konzultációja során? Mit üzen nekik?
– Több mint egy év van hátra ebből a kormányzati ciklusból, ezért most még van lehetőség arra, hogy a szükséges korrekciókat elvégezzük. A pedagógusoknak, akikkel találkozom ebben az időszakban, el szoktam mondani, hogy az elmúlt két évben nemcsak az történt, hogy az RMDSZ kivédte a gólokat, hanem rúgott is belőlük jó sokat. Az eredménytábla most nekünk kedvez, de mindig van hova fejlődni. Ezért arra kérem közösségünk tagjait, hogy menjenek el fórumainkra, vagy
Az a legfontosabb, hogy sok véleményt halljunk, hiszen ezek jobbá teszik a munkánkat.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a 2026-os állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényeket.
Ünnepélyes keretek között adják át szombaton Gyergyóremetén az új bicikliutat. Az esemény nem csupán egy hivatalos átadó lesz: a szervezők egy különleges rekordkísérlettel is készülnek.
A marosvásárhelyi tűzoltók egy lakástűzhöz vonultak ki pénteken délután, amely egy tömbház legfelső emeletén keletkezett.
Nem mindennapi tűzesethez riasztották a hatóságokat Székelyudvarhelyen, péntek délután: valaki a plázánál levő lakópark mögött egy betonkerítés tövében akart halat sütni. Azonban a lángok elharapóztak.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Pénteken délutánra sikerült teljesen eloltani a maroludasi hulladéklerakónál kedden délben keletkezett tüzet. A területet továbbra is megfigyelés alatt tartják.
Korlátozzák az áremeléseket és szigorítják az ellenőrzést Németországban, ahol a kutak naponta csak egyszer drágíthatnak, miközben több európai ország is beavatkozott az üzemanyagárak emelkedése miatt az utóbbi időszakban.
Idén januárban és februárban 13,17 százalékkal 1091-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első két hónapjához viszonyítva – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) honlapján közzétett adatokból.
Meg is betegedhetünk, ha nem megfelelő húsból fogyasztunk, ezért csak ellenőrzött helyről vásároljunk, és kerüljük az interneten hirdetett, nem ellenőrzött termékeket. Hargita megyében elkezdődtek a húsvét előtti élelmiszer-biztonsági ellenőrzések.
Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.