
Szabó Ödön
Fotó: RMDSZ
Erdély-szerte pedagógusfórumokat szervez az RMDSZ ebben az időszakban A közösségért kormányzunk – országos konzultáció részeként. Ezeknek a találkozóknak a céljáról, tervekről és az oktatási eredményekről kérdeztük Szabó Ödön parlamenti képviselőt. Nem ismerünk olyan személyt, akinek több szemszögből lenne rálátása az oktatási kérdésekre, mint neki: több mint tíz éve a képviselőház oktatási bizottságának tagja, korábban egyetemen tanított, emellett öt gyerek édesapja, felesége pedig pedagógus. Interjú.
2023. március 22., 13:092023. március 22., 13:09
2023. március 22., 13:132023. március 22., 13:13
– Mi adja az aktualitását a konzultációknak a pedagógusokkal?
– Két dolog is, hiszen az RMDSZ túl van a kormányzás félidején, ilyenkor pedig kötelességünk közösségünk elé állni és beszámolni mindarról, amit az elmúlt valamivel több mint két évben megvalósítottunk. Másrészt, átalakulás előtt áll az oktatási rendszer, új tanügyi törvényeket fogad el a parlament most tavasszal, az RMDSZ-nek pedig egyeztetnie kell azokkal, akik tanítanak, oktatási intézményeket vezetnek. Azt is tudni kell, hogy az elmúlt hónapokban nagyon élénk párbeszédet folytattunk a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (RMPSZ) és az oktatási szakemberekkel, hogy az említett törvénytervezetek első változatába már bekerüljenek a magyar oktatást védő garanciák, emellett pedig azok a javaslatok, amelyek jobbá, gyermekközpontúbbá teszik a rendszert.
– Melyek ezek a javaslatok?
– Az új oktatási törvénytervezetek elfogadását az államelnök kezdeményezte. Nekünk, RMDSZ-eseknek ebben a helyzetben, a tervezetek összeállítása, megírása közben két szempontot kellett figyelembe vennünk. Egyrészt
másrészt az oktatás minőségét tekintve is kellett lépnünk egyet előre.
Mi nagyon egyszerűen, egy mondatban el tudjuk mondani, milyen oktatást akarunk gyermekeinknek: olyat, amelyben szabadon, megkötések nélkül lehet magyarul tanulni, és amellyel el lehet boldogulni és helyezkedni itthon, a szülőföldön a következő évtizedekben. Ezért kezdeményeztünk olyan új programokat, amelyek a román nyelv elsajátításában a kommunikációközpontúságot helyezik előtérbe, azt, hogy beszélni tanuljanak meg jól a magyar fiatalok. Többletforrást biztosítunk a szórványban és a vidéki településeken működő oktatási intézményeinknek, hogy 300 diák alatt is működhessenek. A pedagógusok munkáját pedig úgy értékeljük a leginkább, hogy megnöveljük a fizetésüket: a pedagógusok kezdő fizetésének az átlagbér szintjéről kell indulnia, és ez az RMDSZ kezdeményezése.
– Beszéljünk a megvalósításokról is. Milyen eredményeket tudhat magának a Szövetség az elmúlt évekből, ami az oktatást érinti?
– Nagyváradon élek, ezért különösen büszke vagyok arra, hogy egy partiumi ember, Cseke Attila nevéhez kötődik a rendszerváltás utáni legnagyobb bölcsődeépítési program. Az általa vezetett minisztérium ugyanis vállalta, hogy
Emellett fontos pályázati lehetőségek is rendelkezésre állnak az önkormányzatoknak, ebből 5200 iskolai laboratóriumot, 1100 okoslaboratóriumot (smart lab) lehet kialakítani, 3600 iskola osztálytermeit felújítani, 909 szakiskola laboratóriumait, műhelyeit korszerűsíteni. Az a célunk, hogy minden magyar gyermek modern és biztonságos bölcsődébe, óvodába, iskolába járhasson!
A 2022–2023-as tanévben 150-ről 450-re növeltük a Meleg Ebéd programban részt vevő iskolák számát, így
Tovább képezzük az óvónőket, tanítókat, románnyelv-tanárokat is. Az ingyenes képzésen a román, illetve idegen nyelvek tanításának korszerű metodológiáját tanulják, aminek a legfontosabb eleme, hogy kommunikációközpontú, a cél pedig az, hogy 2023 novemberéig 6000 pedagógus részesüljön a programban. Talán ezek a legfontosabb eredményeink eddig.
– Miért fontos, hogy a magyarok elmondják a véleményüket a kormányzásról az RMDSZ konzultációja során? Mit üzen nekik?
– Több mint egy év van hátra ebből a kormányzati ciklusból, ezért most még van lehetőség arra, hogy a szükséges korrekciókat elvégezzük. A pedagógusoknak, akikkel találkozom ebben az időszakban, el szoktam mondani, hogy az elmúlt két évben nemcsak az történt, hogy az RMDSZ kivédte a gólokat, hanem rúgott is belőlük jó sokat. Az eredménytábla most nekünk kedvez, de mindig van hova fejlődni. Ezért arra kérem közösségünk tagjait, hogy menjenek el fórumainkra, vagy
Az a legfontosabb, hogy sok véleményt halljunk, hiszen ezek jobbá teszik a munkánkat.
71 éves korában elhunyt pénteken Catherine O’Hara a Reszkessetek betörők, Beetlejuice, Wyayy Earp, Schitt$ Creek és a The Last of Us színésznője. Halálának oka egyelőre még nem ismert.
A csenei gyerekgyilkosságban érintett 13 éves fiú szüleitől megvonták a szülői jogokat, és a kiskorút a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) képviselői elvitték a családjától.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.