
Szabó Ödön
Fotó: RMDSZ
Erdély-szerte pedagógusfórumokat szervez az RMDSZ ebben az időszakban A közösségért kormányzunk – országos konzultáció részeként. Ezeknek a találkozóknak a céljáról, tervekről és az oktatási eredményekről kérdeztük Szabó Ödön parlamenti képviselőt. Nem ismerünk olyan személyt, akinek több szemszögből lenne rálátása az oktatási kérdésekre, mint neki: több mint tíz éve a képviselőház oktatási bizottságának tagja, korábban egyetemen tanított, emellett öt gyerek édesapja, felesége pedig pedagógus. Interjú.
2023. március 22., 13:092023. március 22., 13:09
2023. március 22., 13:132023. március 22., 13:13
– Mi adja az aktualitását a konzultációknak a pedagógusokkal?
– Két dolog is, hiszen az RMDSZ túl van a kormányzás félidején, ilyenkor pedig kötelességünk közösségünk elé állni és beszámolni mindarról, amit az elmúlt valamivel több mint két évben megvalósítottunk. Másrészt, átalakulás előtt áll az oktatási rendszer, új tanügyi törvényeket fogad el a parlament most tavasszal, az RMDSZ-nek pedig egyeztetnie kell azokkal, akik tanítanak, oktatási intézményeket vezetnek. Azt is tudni kell, hogy az elmúlt hónapokban nagyon élénk párbeszédet folytattunk a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (RMPSZ) és az oktatási szakemberekkel, hogy az említett törvénytervezetek első változatába már bekerüljenek a magyar oktatást védő garanciák, emellett pedig azok a javaslatok, amelyek jobbá, gyermekközpontúbbá teszik a rendszert.
– Melyek ezek a javaslatok?
– Az új oktatási törvénytervezetek elfogadását az államelnök kezdeményezte. Nekünk, RMDSZ-eseknek ebben a helyzetben, a tervezetek összeállítása, megírása közben két szempontot kellett figyelembe vennünk. Egyrészt
másrészt az oktatás minőségét tekintve is kellett lépnünk egyet előre.
Mi nagyon egyszerűen, egy mondatban el tudjuk mondani, milyen oktatást akarunk gyermekeinknek: olyat, amelyben szabadon, megkötések nélkül lehet magyarul tanulni, és amellyel el lehet boldogulni és helyezkedni itthon, a szülőföldön a következő évtizedekben. Ezért kezdeményeztünk olyan új programokat, amelyek a román nyelv elsajátításában a kommunikációközpontúságot helyezik előtérbe, azt, hogy beszélni tanuljanak meg jól a magyar fiatalok. Többletforrást biztosítunk a szórványban és a vidéki településeken működő oktatási intézményeinknek, hogy 300 diák alatt is működhessenek. A pedagógusok munkáját pedig úgy értékeljük a leginkább, hogy megnöveljük a fizetésüket: a pedagógusok kezdő fizetésének az átlagbér szintjéről kell indulnia, és ez az RMDSZ kezdeményezése.
– Beszéljünk a megvalósításokról is. Milyen eredményeket tudhat magának a Szövetség az elmúlt évekből, ami az oktatást érinti?
– Nagyváradon élek, ezért különösen büszke vagyok arra, hogy egy partiumi ember, Cseke Attila nevéhez kötődik a rendszerváltás utáni legnagyobb bölcsődeépítési program. Az általa vezetett minisztérium ugyanis vállalta, hogy
Emellett fontos pályázati lehetőségek is rendelkezésre állnak az önkormányzatoknak, ebből 5200 iskolai laboratóriumot, 1100 okoslaboratóriumot (smart lab) lehet kialakítani, 3600 iskola osztálytermeit felújítani, 909 szakiskola laboratóriumait, műhelyeit korszerűsíteni. Az a célunk, hogy minden magyar gyermek modern és biztonságos bölcsődébe, óvodába, iskolába járhasson!
A 2022–2023-as tanévben 150-ről 450-re növeltük a Meleg Ebéd programban részt vevő iskolák számát, így
Tovább képezzük az óvónőket, tanítókat, románnyelv-tanárokat is. Az ingyenes képzésen a román, illetve idegen nyelvek tanításának korszerű metodológiáját tanulják, aminek a legfontosabb eleme, hogy kommunikációközpontú, a cél pedig az, hogy 2023 novemberéig 6000 pedagógus részesüljön a programban. Talán ezek a legfontosabb eredményeink eddig.
– Miért fontos, hogy a magyarok elmondják a véleményüket a kormányzásról az RMDSZ konzultációja során? Mit üzen nekik?
– Több mint egy év van hátra ebből a kormányzati ciklusból, ezért most még van lehetőség arra, hogy a szükséges korrekciókat elvégezzük. A pedagógusoknak, akikkel találkozom ebben az időszakban, el szoktam mondani, hogy az elmúlt két évben nemcsak az történt, hogy az RMDSZ kivédte a gólokat, hanem rúgott is belőlük jó sokat. Az eredménytábla most nekünk kedvez, de mindig van hova fejlődni. Ezért arra kérem közösségünk tagjait, hogy menjenek el fórumainkra, vagy
Az a legfontosabb, hogy sok véleményt halljunk, hiszen ezek jobbá teszik a munkánkat.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.