Fotó: Gecse Noémi
Nincs kedvenc versük, de van sok kedvenc költeményük és szerzőjük – a költészet világnapján erdélyi poétákkal beszélgettünk a számukra fontos versekről, a kortárs költészet új útkereséseiről, a versek igazáról és szépségéről, a költészet kihívásairól.
2017. március 21., 14:542017. március 21., 14:54
2017. március 21., 14:592017. március 21., 14:59
„Nem lehet egyetlen kedvenc verse az embernek, de biztosan mindenkinek van olyan, ami leggyakrabban eszébe jut, amit legtöbbször mantrázik magában. Számomra Radnóti Miklós Éjszaka című verse ez, 'Alszik a szív, és alszik a szívben az aggodalom'. Tizenévesen olvastam először, nem tud kikopni belőlem.
– fogalmazott László Noémi.
Amikor arról kérdeztük, költőként hogyan látja, manapság mit olvasnak az emberek, azt mondta, számít a költő személyes varázsa, a vele való élő kapcsolat. Lackfi Jánost, Szabó T. Annát is a népszerű költők közé sorolta, főleg mióta a Facebookon hangsúlyosan jelen vannak. Erdélyben ez főként azokat jelenti, akik a slam poetry mozgalomban tevékenykednek. Amikor a kihívásokról kérdeztük elmondta,
hogy ki ne fogyjon a témából, de maradjon önazonos, vagy mindig képes legyen újabb és újabb, hiteles költői énnel előállni. „Én az önazonosság és a személyes élmény híve vagyok” – mondta.
„Nincs egyetlen kedvencem, de a számomra fontos versekhez általában valóban kötődik egy-egy emlék, hogy hogyan, mikor találkoztam vele, kinek a kézírásával olvastam először valamelyik Hervay Gizella-verset; hogy Kemény István verseskötetét, A néma H-t egy udvarhelyi boltban vettem, amelyik abban a formában csak nagyon rövid ideig létezett a vonatállomással szemben; hogy Szilágyi Domokos versei valamikor kamaszkoromban érintettek meg először” – mesélte. Mostanában leginkább gyerekverseket írt, mert érzékeli bennük a közvetlenségnek és a konkrétságnak egy olyan lehetőségét, amit egyébként nem könnyű megteremteni.
– véli. Számos versét megzenésíti, és felolvasóestjein így adja elő őket. Egyébként úgy tapasztalja, hogy a legtöbb felnőtt az iskolai évek elmúltával dalszövegek formájában találkozik újra a költészettel.
Fotó: Gecse Noémi
„Azt gondolom, az olyan zenekarok dalszövegei, mint a Hiperkarma, a Kispál és a Borz vagy a Quimby, nagyon közel állnak ahhoz, ami a kortárs költészetben egyébként is történik. Bob Dylan Nobel-díja azt jelzi, hogy ezt mások is észrevették. Én pontosan azoknak a helyzeteknek a felismerésében és gyarapításában látom a kortárs költészet esélyét, ahol a költészet és az olvasó/hallgató találkozása személyessé tud válni, ahol az, aki figyel a versre, tovább tudja vetíteni azt saját életére.
Gyerekkora óta szenvedélyes olvasó, így rengeteg szívéhez közel álló költemény van. Az utóbbi évek egyik nagy és számára megrázó lírai élményét emelte ki. Ezt Tóth Krisztina A világ minden országa című verse adta számára, amiért „úgy tud beszélni a halálról meg az ahhoz való viszonyulásról, hogy nem válik patetikussá, sőt kendőzetlenül őszinte, de mégis fontos, szívfacsaró dolgokat mond ki”. A kortársak mellett szívesen olvas klasszikusoktól, de induló költőktől is. A nyugatos lírikusok mai napig lenyűgözik, és van egy titkos régi kedvence is, Berzsenyi Dániel.
– fogalmazott. Azt különösen bosszantónak tartja, amikor a fiatalokat próbálja bárki megbélyegezni, mert nem olvasnak. „Éppen az internetnek köszönhetően nagyon sokan olvasnak. Felvillan egy vers a képernyőn, az ember rákattint, elolvassa. Szokás manapság temetni a költészetet, de én éppen ellenkezőleg gondolkodom erről” – mondta.
Fotó: Gecse Noémi
„Inkább azt mondom el, hogy milyen fontos verset, mesét olvasni a gyereknek. Harmadik osztályos voltam, amikor Fodor Sándor bácsi közölte versemet a Napsugárban, és annyira büszke voltam magamra, hogy rögtön elhittem: költő vagyok. Így aztán írnom kellett. Természetesen megígértette velem, hogy olvasni is fogok. Másképp nem megy ma sem az írás. Előbb olvasok, aztán írok. Így vált belőlem is – elsősorban – olvasó.” Szerinte
„Hangulat és nyugodt lelkiállapot kell ahhoz, hogy olvassunk. A mai életmódunk nem igazán biztosítja ezt.” Úgy véli, ahhoz, hogy egy költő haladni tudjon a korral, elsősorban
Az információáradat miatt mára annyira érzéketlenek lettünk, hogy nagyon nehéz elérni az ingerküszöbünket. Meghökkentő dolgokat kell írni, hogy elolvassák. „Én már csak gyerekeknek írok, őket még meg lehet érinteni egy-egy játékos, dallamos költeménnyel” – fogalmazott Nagyálmos Ildikó.
„Rengeteg kedvenc versem van. Életkortól, helyzettől függ, hogy éppen melyik a kedvenc, Az öreg néne őzikéjétől kezdve Poe Külön című verséig, József Attila vagy Szabó Lőrinc, tényleg nem emelnék ki semmit” – fogalmazott költőtársaihoz hasonlóan. Számára
és sokszor már az okát is elfelejti a kedvenccé vált költeménynek, de a vers megmarad emlékezetében – mesélte. Nemcsak kedvenceket olvas, hanem újdonságokat is a klasszikusok mellett, „már csak azért is, hogy új kedvencekre találhassak, ezért mindenevő vagyok az irodalomban” – fogalmazott. Azt vette észre, hogy mélyült a szakadék azok között, akik szinte soha semmit nem olvasnak és akik rendszeresen olvasnak,
– vélekedik az olvasási szokások átalakulásáról.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
szóljon hozzá!