Nem korlátozzák a háztáji méhészkedést, van akik veszélyben élnek emiatt

– érzékeltette a helyzet súlyosságát a panaszos hölgy, akinek, mint elmondta, azzal van szerencséje, hogy közel lakik az orvos, aki az allergiás sokkot injekcióval tudja kezelni. Több esetben viszont már mentőt kellett hívni, mert ez sem volt elég, és további kezelésre volt szükség. A veszély miatt otthon is tartanak adrenalin-injekciót, amelynek gyors beadása életmentő lehet – számolt be. Nemcsak ő van ebben a helyzetben, hanem a férje is, és mostanra már a lányuknál is kialakultak a tünetek a többszörös méhcsípések után – mint mondta, ekkor telt be nála a pohár.

A törvény megengedő

„Próbáltunk erről beszélni, de a méhész azt mondta, ő betartja a törvény által előírt 5 méteres távolságot, és nem volt hajlandó változtatni. A polgármesteri hivatalnál és a prefektusi hivatalnál is panaszt tettem, de ugyanezt a választ kaptam, hogy a törvény nem tiltja ezt.

– számolt be a hölgy, hozzátéve egy két méter magas hálót is szereltek a kerítésükre, de ennek is kevés a hatása.

Elmondása szerint a szomszédok is félnek, van, aki elköltözött, a másik pedig alig mer kilépni az udvarra kisgyerekével. A 2013-ból származó 383-as számú méhészeti törvény szerint a méhészek kül- és belterületen a közutaktól és közterületektől legalább 10, a szomszédos telkektől legalább 5 méteres távolságra kell elhelyezniük a méhcsaládokat, amelyek számát a törvény nem korlátozza.

Megegyezés szükséges

A jószomszédi megegyezés az egyetlen lehetőség az ilyen helyzetek megoldására – vélekedett megkeresésünkre Zöldi István méhész. A Hargita Megyei Méhészegyesület vezetőségi tagja szerint

Az érem másik oldalának nevezte, hogy a szenvedő alany rengeteg rosszat tud tenni a méhésznek, ezért is lenne szükség megegyezésre. „Ugyanakkor nem biztos, hogy ha a településen kívül helyezik el a méhészetet, ez az eset nem fog előfordulni, csak kisebb arányban, mivel a méhek röpkörzete három kilométeres sugarú kört jelent, és megvan rá a lehetőség, hogy visszarepüljenek” – magyarázta. Ilyen esetben egy bírósági eljárás sem jelent egyértelmű megoldást.

A méhcsípések okozta allergiás reakciók miatt benyújtott kártérítési igényt pedig azzal az indokkal utasították el, hogy nem beazonosítható a méhek származási helye, mivel van még más méhész is a faluban. Ha pedig a kifogásolt méhektől származnának is a szúrások, a méhész ezért nem vonható felelősségre – szerepel az indoklásban.

 Megkerestünk a téma kapcsán egy ügyvédet is, aki neve elhallgatását kérve azt mondta, ilyen esetben a per kimenetele kétesélyes, mivel a bíróság is az érvényben levő jogszabályokat veszi alapul a döntés során, és nehéz bizonyítani az elszenvedett sérelmeket. Ezért is ajánlott a megegyezés.