Hirdetés
Hirdetés

Múlhat-e az orvos lelkiismeretén a terhességmegszakítás?

A terhességmegszakításhoz való hozzáférés aránya megyékre lebontva •  Fotó: Független Bábák Egyesülete (AMI)

A terhességmegszakításhoz való hozzáférés aránya megyékre lebontva

Fotó: Független Bábák Egyesülete (AMI)

Bár Romániában a törvény nem tiltja a terhességmegszakítást, a szolgáltatás egyre nehezebben elérhető úgy az közkórházakban, mint a magánklinikákon – állítja egy nemrég közzétett kimutatás, amely Kovászna megyét vörös, azaz szinte elérhetetlen kategóriába sorolja. A kutatás azonban nem szól arról, milyen terhet róhat a beavatkozás az azt elvégző orvosokra, nem terjed ki a családtervezési hálózat gyengeségeire és a szexuális nevelés hiányára. Háromszéki kórházakban érdeklődtünk a procedúráról, az abortusz elérhetőségéről, és arról, miként viszonyulnak hozzá a nőgyógyász szakorvosok.

Farkas Orsolya

2024. április 21., 21:172024. április 21., 21:17

2024. április 21., 21:312024. április 21., 21:31

Újabb kutatás eredményeiről számolt be március elején a Független Bábák Egyesülete (AMI), amely a romániai nők, anyák, családok és gyermekek támogatására jött létre tíz évvel korábban. A 2023 novembere és 2024 márciusa között végzett felmérés szerint

a kutatásba bevont 176 közkórház 80 százaléka nem végez abortuszt, vagy nem volt elérhető a felméréskor.

Ezenkívül számos más, betegek által tapasztalt akadályt is megneveznek, köztük az eljárásért kifizetendő magas költségeket, az orvosi visszautasítást és a hanyag utókezelést.

Így szólnak a szabályok

Az eredményekről beszámoló sajtóközleményben emlékeztetnek, hogy

a törvény a várandósság 14. hetéig engedi meg az orvosi beavatkozás útján végzett, kérésre történő abortuszt, gyógyszeres kezelés esetén pedig az orvosi irányelvek ajánlásai és a betegtájékoztatóban foglaltakkal 9 hetes határértéket írnak elő.

A román büntetőtörvénykönyv 201. cikkelye szerint büntethető az a személy, aki a beavatkozásra nem megfelelő egészségügyi intézményben (kórházban, kabinetben), szakorvosi végzettség és orvosi engedély nélkül végez abortuszt. A törvény arról is rendelkezik, hogy a 14. hét után csak súlyos indokkal lehet megszakítani a várandósságot:

  • amennyiben az veszélyezteti az anya életét,

  • illetve amennyiben a magzat olyan fejlődési rendellenességgel rendelkezik, amely összeegyeztethetetlen a méhen kívüli élettel.

Fontos azonban hozzátenni, hogy Romániában bármely orvos megtagadhatja a kérés alapú terhességmegszakítást, méghozzá magyarázkodás nélkül, az orvosi etikai kódex 125. cikkelyének megfelelően. Az AMI kimutatása szerint

Romániában a szülészet-nőgyógyászati osztályokkal rendelkező, kutatásba bevont közel ezer állami és magánkórház 57,5 százaléka nem végez megszakítást.

Ami a székelyföldi adatokat illeti, a felmérés szerint Kovászna megyében a legnehezebben hozzáférhető a kérésre történő terhességmegszakítás: kilenc egységet kérdeztek, melyek közül három nem végez, három nem válaszolt, kettő csak a nyolcadik hét előtt vállal gyógyszeres-, és a tizenharmadik hét előtt orvosi beavatkozás útján történő abortuszt.

Hirdetés

Változóak a lehetőségek

A kutatás székelyföldi eredményeiből kiindulva, a háromszéki városok közül Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Baróton érdeklődtünk a terhességmegszakítási lehetőségekről. Mint kiderült:

az eljárás nem teljesen elérhetetlen, amennyiben a nő meghozta a döntést, van hová fordulnia.

A Kézdivásárhelyi Municípiumi Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának főorvosa, Szász Szabolcs kérdésünkre elmondta:

az intézményben heti négy alkalommal, csütörtök kivételével minden nap lehet időpontot kérni a terhességmegszakításra, miután a páciens beszerezte a családorvostól igényelhető küldőpapírt.

Ami az anyagiakat illeti, a beavatkozást 300 lejért végzik el, azonban a valós költség még közkórházakban is jóval több az igénylő által befizetetendő összegnél, tekintve a szükséges eszközök árát és a személyzet alkalmazásának költségeit. Magánklinikák esetében az ár a beavatkozás nagyságrendjével arányosan nő.

A Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban szintén hozzáférhető a kérésre történő terhességmegszakítás. András Páltól, a szülészet-nőgyógyászat osztályvezető főorvosától megtudtuk, hogy

heti egy alkalommal, péntekenként végeznek ilyen eljárást, az utolsó menstruációtól számított negyedik hétig.

Ezt 250 lej kifizetése ellenében teszik meg, de tudomása szerint magánklinikákon az összeg jóval 1000 lej fölé is ugorhat. A szakember szerint

havonta körülbelül húsz személy fordul ilyen kéréssel a megyei kórházhoz, ám így is megállapítható, hogy Háromszéken csökkent az abortuszra jelentkező nők száma.

Az Erdővidéken élő 25 ezer embert ellátó, Baróti Városi Kórháznál érdeklődve egyenes választ kaptunk: az intézményben nem vállalnak abortuszt. A részletekről Huszár Hajnalka nőgyógyász főorvos beszélt, aki szerint

a baróti kórházban nincsenek megteremtve az előírásoknak megfelelő körülmények, például nincs állandó altatóorvosuk, ugyanakkor a doktornő maga is elutasítja a kérésre történő terhességmegszakítást, lelkiismereti és orvosi okokból is.

A kórházak több mint fele utasítja vissza az abortuszt •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A kórházak több mint fele utasítja vissza az abortuszt

Fotó: Veres Nándor

Nagyon is lehet lelkiismereti kérdés

Az orvosok többsége szerint az abortusz elvégzése jelentősen függhet az illető személy lelkiismereti, vallási, etikai nézeteitől. A Baróton gyógyító Huszár Hajnalka például tűzoltásként tekint az abortuszra, a tájékozatlanság hozadékának véli, amiért

sokszor nem az érintett nő, hanem elsősorban a családtervező központok, krízisközpontok, szexuális nevelési programok hiánya a felelős.

Ugyanakkor vallja, hogy nem a halálra, hanem az életre esküdött fel pályája kezdetekor.

András Pál főorvos szerint ugyan a megyei kórház nem utasítja el a betegeket, de egyetért abban, hogy minden szakembernek joga van dönteni a beavatkozás elvégzése vagy elutasítása között.

Idézet
Főleg vallási okokból kifolyólag nagyon sok kolléga nem végez terhességmegszakítást”

– magyarázta.

A kockázatokról

A kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi kórház nőgyógyászati osztályainak főorvosai egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy

a megszakításra jelentkezett páciensek csak napos beutalást kapnak, ami azt jelenti, hogy komplikáció hiányában pár órán belül szabadon távozhatnak a kórházból.

Ugyan a kutatás nem tért ki az orvosi javallatra történő megszakításra, a megkérdezett orvosoktól ebben a témában is érdeklődtünk. „Az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenesség, magzati malformáció esetén van igazán orvosi javallata a megszakításnak 24 hetes korig, de kérésre történő abortusz az országban 14 hétig végezhető legálisan.

Idézet
Ha a terhesség meghaladja a 24 hetet, onnantól szülésnek számítjuk”

– tisztázta Szász Szabolcs szülész-nőgyógyász főorvos.

„A magzati genetikai rendellenességek súlyosabb formái már az első trimeszterben felfedezhetőek nem invazív prenatális teszttel, ultrahanggal.

Idézet
Az általunk tapasztalt leggyakoribb rendellenesség a Down-kór”

– nyilatkozta András Pál főorvos. Mint mondta, a várandósnak ez esetben is joga van döntést hozni a megszakításról, vagy kihordásról, akár csak más rendellenesség felfedezése esetén. Ugyanakkor

amennyiben az anya élete veszélyben van, bármikor meg lehet szakítani a terhességet.

Az AMI felmérése szerint törvényes, de nehezen elérhető a kérésre történő terhességmegszakítás •  Fotó: Freepik Galéria

Az AMI felmérése szerint törvényes, de nehezen elérhető a kérésre történő terhességmegszakítás

Fotó: Freepik

Tűzoltás helyett megelőzés

„Egy nőnek joga van eldönteni, hogy anya lesz vagy sem. De ha azt a döntést vállalja, hogy párkapcsolatot létesít, akkor számolni kell a következményekkel. Ha ezt felelősségteljesen vállalják, akkor nem kell tartani a nemi úton terjedő betegségektől, sem a nem kívánt terhességtől. Ehhez viszont gyökerétől kell nevelni a virágot” – fogalmazott Huszár Hajnalka főorvos, akinek meggyőződése, hogy a megoldás a felvilágosításban rejlik. Kihangsúlyozta, hogy

a fiatalkorúak felelősségteljes szexuális életre való nevelésénél kell kezdeni, ugyanakkor támpontokat is kell adni, hiszen „baleset” esetén is van lehetőség sürgősségi fogamzásgátlásra gyógyszertárban kapható készítményekkel, amelyek kíméletes módon óvnak a nem kívánt terhességtől, szemben a művi módszerekkel.

„Amikor baj van, lépünk, de a tűzoltás nem megoldás. A megoldás hosszútávú, több embercsoportot felölelő procedúra, amibe be kell vonni fiatalt, időset, családot, ismerőst, egyházat, orvost egyaránt” – mondta a szakember.

Felidézte, hogy Baróton az 1990-es években naponta akár 15 nőgyógyászati kürettel (méhkaparással) végzett abortuszt is elvégzett, nem volt választása. „Nem hit kérdése a dolog, hanem másképp kell a problémát kezelni” – nyilatkozott. Szerinte

a nőknek bátran kell kérdezniük, már csak a terhesség gyanújának felmerülésekor nőgyógyászhoz, bábához, családtervezési központhoz kell fordulniuk, és amennyiben erre lehetőség van, kérjenek segítséget, fogamzásgátlási tanácsot.

Huszár Hajnalka szerint a legtöbb orvos inkább a megelőzésben partner, de találni a megyében olyan szakembert is, aki végez kérésre történő megszakítást, még a lelki tusa árán is. Abban azonban vélhetően mindenki egyetért, hogy szemléletváltással elkerülhető lenne a beavatkozás. Hozzátette:

a fogamzásgátlással a nemi élet minősége is javítható, ami hozzájárul ahhoz is, hogy a jövendő nemzedéket egészséges, kiegyensúlyozott szülők neveljék.

Amit a felmérésben alig-alig elérhetőnek vázolnak, a gyakorlatban valójában hozzáférhető még akkor is, ha nem mindenhol vállalják – legalábbis Háromszéken.

Az AMI szerint több ezer lejes összegekért végeznek manapság abortuszt, magánrendelőkben akár a 4800 lejt is elérheti az érték, de ez nagyban függ a magánklinika szolgáltatásaitól és elhelyezkedésétől. A közkórházakban jóval alacsonyabb összegért is igényelhető a beavatkozás.

Az orvosokkal való beszélgetések során körvonalazódott, hogy

a terhességmegszakítás terhe a páciens és a szakember vállát is nyomja, a lelki következményekkel pedig mindkét félnek számolnia kell.

Bár Háromszéken némileg csökkent az abortuszt igénylő nők száma, a családtervezési rendszer széleskörű kiépítésével és felvilágosítást célzó programok elindításával a születésszabályozásnak egy jóval kíméletesebb, hatékonyabb formája lenne elérhető.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 20., kedd

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás

Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke

A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke
2026. január 20., kedd

Tévedésből halottnak nyilvánítottak egy férfit a szomszéd megyében

Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.

Tévedésből halottnak nyilvánítottak egy férfit a szomszéd megyében
2026. január 20., kedd

Az adótartozások keresztülhúzhatják a támogatásért folyamodó gazdák terveit

Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.

Az adótartozások keresztülhúzhatják a támogatásért folyamodó gazdák terveit
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Még nincs döntés a 2026-os roncsautóprogram kiírásáról Romániában

A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.

Még nincs döntés a 2026-os roncsautóprogram kiírásáról Romániában
2026. január 20., kedd

Több mint kétszáz romániai gazda tüntet a Mercosur-megállapodás ellen Strasbourgban

A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.

Több mint kétszáz romániai gazda tüntet a Mercosur-megállapodás ellen Strasbourgban
2026. január 20., kedd

Székelyföldön is bemutatják az Ákosról készült portréfilmet

Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.

Székelyföldön is bemutatják az Ákosról készült portréfilmet
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Ötéves csúcsra ugrott a gázfogyasztás a hideg miatt

Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.

Ötéves csúcsra ugrott a gázfogyasztás a hideg miatt
2026. január 20., kedd

Nem enged szorításából a fagy – egyelőre marad a rendkívül hideg idő

Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.

Nem enged szorításából a fagy – egyelőre marad a rendkívül hideg idő
2026. január 20., kedd

Kelemen Hunor a különnyugdíjakról: az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntést

Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.

Kelemen Hunor a különnyugdíjakról: az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntést
Hirdetés