Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Mi tesz igazi vezetővé egy polgármestert?

Pinti Attila 2017. július 19., 19:46 utolsó módosítás: 2017. július 19., 20:54
HIRDETÉS

Fiatalok, ambiciózusak, a köz érdekét tartják szem előtt – hat Kárpát-medencei polgármester, illetve egy ellenzéki önkormányzati képviselő számolt be a közösségvezetés mindennapjairól és annak nehézségeiről szerdán délután Tusványoson. Akadtak nézeteltérések.

Fotó: Gecse Noémi

Mit jelent a hétköznapokban a közösségért való tenni akarás, és egy önkormányzati csapat a polgármesteri hivatalból kilépve mit tehet az általuk képviselt emberekért? – indított kérdéssel a Lőrincz Csaba-sátor szerda délutáni, Kárpát-medencei önkormányzatiság témában tartott panelbeszélgetés moderátora, Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár korábbi alpolgármestere.

Két óra alatt a hivatalból az üzletbe

A szlovák fővárostól, Pozsonytól mindössze húsz kilométerre fekvő Csallóközcsütörtök polgármestere, Őry Péter gondolkodás nélkül válaszolva elmondta: a legfőbb feladat a közösségépítés, nem véletlen, hogy „a település lelkét” adó tizenhat nonprofit szervezet támogatásával is tesznek ezért. Őry a 2006-os választásokat követően lett községvezető, pedig nem is indult a választáson, de miután a mandátumot nyert polgármester tragikus körülmények között elhunyt,

HIRDETÉS

a közösség meggyőzte, képes tenni a magyarság peremvidékének számító, „felvidéki Gyimesbükként” is említett település fejlődéséért.

Meggyőződése, hogy nem lehet sikeres egy polgármester, ha nincs mögötte egy támogató csapat. „Egy polgármesternek látnia kell, milyen lesz a település 20, 30 vagy akár 50 év múlva – még akkor is, ha ezt a lakosság sokszor nem érti” – fejtette ki. Elmondása szerint a polgármesteri hivataltól a száz méterre lévő üzletig kétórás út vezet, „mert az emberekkel időközben beszélgetni kell, meg kell tudni, hogy mi az, amiben segíthetünk”. Szerinte

igazi településvezetővé az tesz egy polgármestert, „ha embernek tud maradni”.

Fotó: Gecse Noémi
Hitet és kitartást adni

Dobsa István, a kárpátaljai Tiszakeresztúr elöljárója korábban pedagógusként szolgálta közösségét, amelynek két éve áll az élén. Nem titkolta, Ukrajnában, az erőteljes konfliktusok uralta országban, ahol gyakori a fegyverropogás, és emiatt kaotikusak az állapotok, cseppet sem hálás feladat a polgármesterség. „Hitet és kitartást kell adni az embereknek” – vallja, ahogyan azt is, hogy

a polgármester amikor az utcára lép is munkában van.

Egy közösség sikere szerinte abban rejlik, hogy a vezetők képesek-e egymás mellé ültetni azokat az embereket, akik tenni akarnak a fejlődésért. Éppen ezért Tiszakeresztúron minden év elején a civil szféra és az egyház vezetőivel közösen próbálják meghatározni azt az irányt, amely élhetőbbé teszi a falut.

A globalizációs hullám hatásai

Magyarkanizsa Délvidék legészakibb települése. Fejsztámer Róbert noha 18 éve vállal aktív szerepet a közéletben, mindössze másfél éve polgármestere a kisvárosnak. Mint mondta, rendhagyó helyzetben van, a szerb közigazgatási rendszer miatt is: Magyarkanizsához kilenc település tartozik, ugyanennyi polgármesterrel, saját döntéshozó testületekkel. Ezeket ő fogja össze, ugyanis hiába a többi vezető, minden központosított, egy a költségvetés is. Eddigi tapasztalatai szerint „rengeteg a bírálat, a kritika, de nagyon kevés a megoldási javaslat”. Éppen ezért úgy véli,

meg kell találni és becsülni azokat, akik valóban a köz érdekét szolgálják – a többieket pedig „el kell felejteni”.

Nincsenek könnyű helyzetben – számolt be Fejsztámer –, hiszen a magyarok száma három év alatt húsz százalékkal csökkent. „Félelemmel várom az elkövetkező 10–15 évet. A divatos globalizációs hullám mérséklése nélkül nálunk hatalmas problémák lesznek: kiürülnek az óvodák, majd az iskolák” – festett borús képet.

Fotó: Gecse Noémi

Példát kell mutatni

1950-ig nem is létezett Budapest XVI. kerülete, ahogy Kovács Péter polgármester fogalmazott, „akkor csatolták a fővárost az öt településrészből összeállt »fejlődő kertvároshoz«”. Kovács egyébként 1990-ben, 19 évesen lett önkormányzati tag, majd 2006-ban polgármester. „Példát kell mutatni” – foglalta össze tömören a polgármesterség lényegét. Tizenegy évvel ezelőtti megválasztása óta – elmondása szerint –

folyamatosan tesznek azért, hogy a politikusokról kialakult „lop, csal, hazudik” kép megváltozzon.

Míg a kettővel korábbi mandátum alatt a vállalt ígéretek 96, majd a rákövetkezőben 95, addig úgy néz ki, a mostani ciklusban az emberekkel szembeni vállalások száz százalékát teljesíteni tudják. „Az emberek már úgy tekintenek az önkormányzatra, mint egy biztos pontra” – jelentette ki Kovács Péter. Hozzátette, „a polgármesternek nem a legokosabbnak kell lennie, hanem meg kell találnia azokat a legokosabb embereket, akik tenni akarnak a közösségért”.

Átlépni a város határait

Gálfi Árpád neve a hallgatóság java részének ismerős volt – Székelyudvarhely tavaly megválasztott polgármestere úgy véli, „a várost minden téren új alapokra kell helyezni”. Horváth Anna azon kérdésére, hogy át lehet-e lépni közösségépítés terén Székelyudvarhely határait, Gálfi határozottan válaszolt: megígérte és bizonyította is a nyitottságot, ennek eredménye, hogy megszervezték a székelyföldi magyar városok, majd az udvarhelyszéki polgármesterek találkozóját.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert bármikor felhívhatom telefonon. Ez régebben nem így volt, ez is azt bizonyítja, jó döntés volt az együttműködés

– fogalmazott. Hozzátette, nem versenyezni akar az említett városokkal, elvégre a fejlődés csak közösen valósulhat meg. A városházán szerzett tapasztalatait megosztva elmondta, az, hogy az ott dolgozók fizetése alacsony, meghatározza a működést is. „Udvarhely célja, hogy pályázati pénzeket ragadjon meg, mert a Bukarestből kapott pénz nem elég” – foglalta össze.

Fotó: Gecse Noémi

Az ellenzék álláspontja

Ellenzéki álláspontot képviselt Bálint József sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke, aki korábban száz napig volt a háromszéki város alpolgármestere. Meggyőződése, hogy az ellenzékre szükség van, „a kormányzókat meg kell szorongatni”. Úgy látja, élni kell a képviseleti demokráciával, ami legjobban a helyi önkormányzatoknál működik, az önkormányzati képviselők pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a képviselt emberek elképzelései megvalósuljanak. Meglátása szerint

amiben a választók egyetértenek, abban a megválasztottaknak is egyet kell érteniük.

Ennek ellentmondva Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy nyilatkozott, „nem kell minden kérdésben népszavazást tartani”, egy jó városgazda ismérve, hogy az előzőleg kevésbé támogatott elképzelések megvalósulása után a többség véleménye megváltozik. Ha pedig nem így történik, akkor a soron következő választáson búcsút vesznek tőle.

Egy vezetőnek kell legyen víziója, és van, amikor szembe kell menni a többség akaratával. Ne legyünk állandóan görcsösek, hogy mindig megfeleljünk az embereknek

– vélekedett. A decentralizációra térve Antal meglátását ismertetve elmondta, „mióta Bukaresttől átvettük az iskolákat, kórházakat, azok jobban működnek”.

Bálint József nehezményezte, hogy „hiába van az ellenzék mögött is sok ember, ők keveset kapnak”. „Jelenleg az RMDSZ kezeli a romániai magyarságnak juttatott közpénzeket, az ellenzéknek csak harmat jut. A többség ne éljen vissza a hatalmával!” – zárta felszólalását Bálint.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS