Mezei János: ahol a lakosság bátor volt és a változás mellett döntött, ott fejlődő pályára állítottuk a településeket

•  Fotó: EMSZ-sajtóiroda

Fotó: EMSZ-sajtóiroda

A szeptember 27-i önkormányzati választás alkalmat nyit arra, hogy Hargita megyében tényleges változás történjen. A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt összefogásából létrejött Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) megteremtette az új magyar egységet, Mezei János Hargita megyei tanácselnökjelölt, az EMSZ társelnöke pedig vállalja: véget vet a fejetlen és pazarló beruházások gyakorlatának, Hargita megye jó gazdájaként teremt élhető körülményeket.

Támogatói tartalom

2020. szeptember 16., 09:132020. szeptember 16., 09:13

Hargita megye 2612 lejes nettó átlagbérezéssel az ország utolsó öt megyéje között szerepel az év derekán közzétett hivatalos kimutatások szerint – mutatott rá Mezei János. A tanácselnökjelölt hozzátette, a 36. helyre tesz bennünket versenyképesség szempontjából egy mérvadó hírportál friss, a munkanélküliséget és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vizsgáló gazdasági kimutatása is. „Mindez méltatlan, figyelembe véve az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági lehetőségeinket. Nem beszélve a páratlan turisztikai erőforrásainkról. A Hargita megyeiek szorgalma, munkamorálja is előkelőbb helyezést feltételez. Csakhogy

a megyei vezetés részéről szakértelemre és vízióra van szükség, hogy ezt a kiváló munkakultúrát valós fejlődésbe és eredményekbe tudjuk csatornázni”

– vázolta Mezei.

A megyei tanácsnak ezen a téren sok feladata van, jelenleg a legfontosabb, hogy olyan beruházásokat valósítson meg, amely az országos úthálózathoz, és azon keresztül az európai úthálózathoz köti a térséget. Európában csak az ilyen vidékek mutatnak fel értékelhető fejlődést. „Az infrastruktúránk elszigetelődése jelenleg satufékkel fogja a megyét. Elveszi a Hargita megyei vállalkozásoktól és munkavállalóktól a fejlődés és pályázás lehetőségét, padlón tartja a béreket” – mutatott rá Mezei János.

•  Fotó: EMSZ-sajtóiroda Galéria

Fotó: EMSZ-sajtóiroda

Az MPP vezetője szerint ahhoz, hogy bekerüljünk ebbe a vérkeringésbe, a közelbe tervezett áthaladó autópályák és azok csomópontjainak ésszerű kihasználására van szükség. Az autópálya megépítéséért a megyei tanácsnak lobbiznia kell, továbbá a pályával érkező gazdasági lehetőségeket ésszerűen ki kell használni. Kifejtette azt is,

nem elég csupán bekötni az autópálya-hálózatba Hargita megyét, hanem fel kell készülni a megnövekedett forgalom kezelésére is, tehermentesíteni kell a településeket, körgyűrűket kell építeni.

„Ahhoz, hogy erre európai pénzeket szerezzünk, a megyei tanácsnál profi pályázatíró irodát és profi műszaki irodát fogok létrehozni. A cél, hogy egyrészt európai pénzeket szerezzünk, másrészt a projekteket a három széket összefogó egységes stratégia mentén valósítsuk meg” – mondta Mezei János. Az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei ahhoz kérik a Hargita megyeiek felhatalmazását, hogy többé ne épüljenek olyan pazarló beruházások, ahol átadott utak omlanak szét, ilyen akár a tibódi, akár a tarcsafalvi példa is.

Idézet
Itt az idő, hogy Hargita megyének végre jó gazdája legyen, aki véget vet a pazarlásnak, az átgondolatlan beruházásoknak, és megakadályozza, hogy a rosszul elvégzett munkák komoly anyagi károkat okozzanak a megye lakosainak

– jelentette ki Mezei János. A pártelnök az elmúlt időszakban számos Hargita megyei települést keresett fel, ahol rendre rámutatott az eddigi megyevezetés által elkövetett hibákra.

•  Fotó: EMSZ-sajtóiroda Galéria

Fotó: EMSZ-sajtóiroda

„A gyergyóremetei hulladéklerakónál láthattuk, hogy bár hat évvel ezelőtt sikeresen pályázott ennek kapcsán a megye vezetése, a létesítmény mind a mai napig nem működik. Nehezen nevezhető munkának mindaz, ami jelenleg zajlik: leginkább csak látszatintézkedéseknek lehetünk újra és újra szemtanúi, az adófizetők pénzét pedig értelmetlen beruházásokra költik” – mondta Mezei.

Hargita megye tanácselnökjelöltje rámutatott: a felelőtlenül végzett munka a legnagyobb pazarlás, hiszen az az eredeti árhoz képest kétszer annyiba kerül, ha kétszer kell elvégezni és megfizetni azt. „Hat éven keresztül közel 200 millió lejt fektettek be a gyergyóremetei hulladéklerakó állomásba, de látványos átadóünnepségen kívül semmi más nem történt. Több mint 35 hulladékszállító gép és eszköz áll hiába, munka nélkül, az idő vasfogának és a biztos romlásnak kitéve, a hulladékunk egy részét többletköltségen szállítják más megyékbe” – mondta Mezei.

Az EMSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje ugyanakkor rámutatott: azokon a településeken,

ahol az elmúlt években az Erdélyi Magyar Szövetséget alkotó MPP vagy a Néppárt jelöltjei lehetőséget kaptak, bebizonyították azt, hogy a települések jó gazdáiként lehetőség van dinamikusan fejlődő falvakat, községeket és városokat létrehozni.

„Ahol négy évvel ezelőtt a helyi lakosság elég bátor volt ahhoz, hogy a változás mellett döntsön, ott bebizonyítottuk, hogy szakértő csapatunkkal élhetőbb, 21. századi körülményeket tudunk teremteni. Kápolnásfalu vagy Szentegyháza mind-mind annak a példája, hogy hozzáértéssel, tervezéssel és becsületes munkával csodákat lehet tenni. Mi munkára vállalkozunk, arra, hogy a helyi lakossággal közösen vegyük kezünkbe saját sorsunk irányítását” – hangsúlyozta Mezei János.

•  Fotó: EMSZ-sajtóiroda Galéria

Fotó: EMSZ-sajtóiroda

Az EMSZ társelnöke rámutatott: a 2008-as önkormányzati választások óta több polgármesteri széket és tanácsosi pozíciót is magukénak tudhatnak, és ez idő alatt sok tapasztalatot gyűjtöttek, és mind közösségépítés, mind településfejlesztés terén szép eredményeket értek el.

Az MPP és a Néppárt egységes csapatot alkot: bár vannak új tagok is, a tudást és a tapasztalatot, amit településvezetőként a korábbi években felhalmoztak, mind átadják és közös megvalósításokra készülnek.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Mezei miként látja, miért volt szükség az EMSZ megalakítására, elmondta, „az MPP és a Néppárt tagjai, szimpatizánsai azonos elveket és ideológiát vallanak. Egy tőről fakadunk, nincsen értelme két szervezetben politizálni. Szétszakítva nem tudjuk érvényesíteni a jobboldali, nemzeti politikánkat – ezért egyesítettük az erőinket. Közösségi igény vezetett rá minket, hogy a nemzeti tábort a 2012-es szétválás útjáról 2020-ra visszatereljük a normalitásba. Ráadásul az elmúlt időszakban tapasztalhattuk a román kormány bősz magyarellenességét. Látva a magyar iskolák bezárását, zászlóink, jelképeink tiltását, érezzük, hogy a magyarság egyre jobban kiszorul a bukaresti döntéshozásból. Apránként bukaresti képviselet nélkül maradunk: nem tapasztalunk komoly kiállást, ami megvédene minket. Ezért különösen fontos, hogy megerősítsük az önkormányzatainkat, és magunkhoz ragadjuk a saját sorsunkról való döntés jogát.”

(X – Fizetett hirdetés)

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 13., péntek

Román érettségi magyar szemmel: idén a nyelvtudás számított, nem a magolás

Ha egy magyar diák idén azt mondja, hogy jól sikerült a román érettségije, az azt jelenti, hogy elég jól beszéli a többség nyelvét. Az idei tételek pont erről szóltak: mennyire értik és tudják használni a román nyelvet a magyar diákok.

Román érettségi magyar szemmel: idén a nyelvtudás számított, nem a magolás
2025. június 13., péntek

Kiugrott az iskolaépület második emeletéről egy 15 éves diáklány – súlyos sérüléseket szenvedett

Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány, miután péntek délután kiugrott egy lupényi iskola második emeleti ablakából.

Kiugrott az iskolaépület második emeletéről egy 15 éves diáklány – súlyos sérüléseket szenvedett
2025. június 13., péntek

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu, miután Bukarest első kerületének bírósága elutasította az intézkedés meghosszabbítása elleni fellebbezését. A döntés végleges.

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu
2025. június 13., péntek

Rely – Erdélyi értékek találkozása a zene és a természet jegyében

Június 14-én rendhagyó zenei esemény lesz Csíksomlyón: a Bagossy Brothers Company ad koncertet „Csillag az égen” címmel. Ez az egyetlen koncert ezzel a műsorral egész Erdélyben, exkluzív helyszínen, a csíksomlyói nyeregben.

Rely – Erdélyi értékek találkozása a zene és a természet jegyében
2025. június 13., péntek

Továbbra is az intenzív osztályon kezelik Ion Iliescut

Egészségügyi állapota miatt Ion Iliescu volt államfőt továbbra is intenzív osztályon kell kezelni, ahol magas szintű orvosi ellátásban részesül – közölte pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti Agrippa Ionescu sürgősségi kórház.

Továbbra is az intenzív osztályon kezelik Ion Iliescut
2025. június 13., péntek

Ennyi volt a nettó átlagbér áprilisban

Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz -0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9415 lej volt, 80 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Ennyi volt a nettó átlagbér áprilisban
Ennyi volt a nettó átlagbér áprilisban
2025. június 13., péntek

Ennyi volt a nettó átlagbér áprilisban

2025. június 13., péntek

Gyakori látogatója lett Szécsenynek a medve

Nem tágít a medve a Csíkszeredához tartozó Szécsenyből, ezúttal fényes nappal, péntek délelőtt bukkant fel lakott területen a vadállat.

Gyakori látogatója lett Szécsenynek a medve
2025. június 13., péntek

Tüntettek a Sal Sind alkalmazottai a parajdi sóbánya előtt

Spontán tüntetést tartottak péntek délelőtt a parajdi sóbánya előtt a Salrom alvállalkozójának számító Sal Sind Kft. alkalmazottai, kártérítést követelve az elbocsátásuk miatt.

Tüntettek a Sal Sind alkalmazottai a parajdi sóbánya előtt
2025. június 13., péntek

Lezárták a vízellátást Dicsőszentmártonban

Elfogyóban vannak a vízhálózati tartalékok Dicsőszentmártonban, miután péntek reggel lezárták a Kis-Küküllő vizének bevezetését a helyi vízműhöz. A vízellátást ideiglenesen vízosztó pontokon keresztül biztosítják.

Lezárták a vízellátást Dicsőszentmártonban
2025. június 13., péntek

Topográfus szakember: ennyit ér a parajdi Sóhát a román államnak

Az összes természetvédelmi területet belefoglalták a román állam közvagyonának a leltárába. Így ma Hargita megyéből is több ezer hektár a román állam köztulajdona, köztük a 60 hektáros parajdi Sóhát természetvédelmi terület.

Topográfus szakember: ennyit ér a parajdi Sóhát a román államnak