Mezei János: ahol a lakosság bátor volt és a változás mellett döntött, ott fejlődő pályára állítottuk a településeket

– vázolta Mezei.

A megyei tanácsnak ezen a téren sok feladata van, jelenleg a legfontosabb, hogy olyan beruházásokat valósítson meg, amely az országos úthálózathoz, és azon keresztül az európai úthálózathoz köti a térséget. Európában csak az ilyen vidékek mutatnak fel értékelhető fejlődést. „Az infrastruktúránk elszigetelődése jelenleg satufékkel fogja a megyét. Elveszi a Hargita megyei vállalkozásoktól és munkavállalóktól a fejlődés és pályázás lehetőségét, padlón tartja a béreket” – mutatott rá Mezei János.

„Ahhoz, hogy erre európai pénzeket szerezzünk, a megyei tanácsnál profi pályázatíró irodát és profi műszaki irodát fogok létrehozni. A cél, hogy egyrészt európai pénzeket szerezzünk, másrészt a projekteket a három széket összefogó egységes stratégia mentén valósítsuk meg” – mondta Mezei János. Az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei ahhoz kérik a Hargita megyeiek felhatalmazását, hogy többé ne épüljenek olyan pazarló beruházások, ahol átadott utak omlanak szét, ilyen akár a tibódi, akár a tarcsafalvi példa is.

– jelentette ki Mezei János. A pártelnök az elmúlt időszakban számos Hargita megyei települést keresett fel, ahol rendre rámutatott az eddigi megyevezetés által elkövetett hibákra.

„Ahol négy évvel ezelőtt a helyi lakosság elég bátor volt ahhoz, hogy a változás mellett döntsön, ott bebizonyítottuk, hogy szakértő csapatunkkal élhetőbb, 21. századi körülményeket tudunk teremteni. Kápolnásfalu vagy Szentegyháza mind-mind annak a példája, hogy hozzáértéssel, tervezéssel és becsületes munkával csodákat lehet tenni. Mi munkára vállalkozunk, arra, hogy a helyi lakossággal közösen vegyük kezünkbe saját sorsunk irányítását” – hangsúlyozta Mezei János.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Mezei miként látja, miért volt szükség az EMSZ megalakítására, elmondta, „az MPP és a Néppárt tagjai, szimpatizánsai azonos elveket és ideológiát vallanak. Egy tőről fakadunk, nincsen értelme két szervezetben politizálni. Szétszakítva nem tudjuk érvényesíteni a jobboldali, nemzeti politikánkat – ezért egyesítettük az erőinket. Közösségi igény vezetett rá minket, hogy a nemzeti tábort a 2012-es szétválás útjáról 2020-ra visszatereljük a normalitásba. Ráadásul az elmúlt időszakban tapasztalhattuk a román kormány bősz magyarellenességét. Látva a magyar iskolák bezárását, zászlóink, jelképeink tiltását, érezzük, hogy a magyarság egyre jobban kiszorul a bukaresti döntéshozásból. Apránként bukaresti képviselet nélkül maradunk: nem tapasztalunk komoly kiállást, ami megvédene minket. Ezért különösen fontos, hogy megerősítsük az önkormányzatainkat, és magunkhoz ragadjuk a saját sorsunkról való döntés jogát.”

(X – Fizetett hirdetés)