Mezei János: ahol a lakosság bátor volt és a változás mellett döntött, ott fejlődő pályára állítottuk a településeket (x)

Hargita megye 2612 lejes nettó átlagbérezéssel az ország utolsó öt megyéje között szerepel az év derekán közzétett hivatalos kimutatások szerint – mutatott rá Mezei János. A tanácselnökjelölt hozzátette, a 36. helyre tesz bennünket versenyképesség szempontjából egy mérvadó hírportál friss, a munkanélküliséget és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vizsgáló gazdasági kimutatása is. „Mindez méltatlan, figyelembe véve az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági lehetőségeinket. Nem beszélve a páratlan turisztikai erőforrásainkról. A Hargita megyeiek szorgalma, munkamorálja is előkelőbb helyezést feltételez. Csakhogy

a megyei vezetés részéről szakértelemre és vízióra van szükség, hogy ezt a kiváló munkakultúrát valós fejlődésbe és eredményekbe tudjuk csatornázni”

– vázolta Mezei.

A megyei tanácsnak ezen a téren sok feladata van, jelenleg a legfontosabb, hogy olyan beruházásokat valósítson meg, amely az országos úthálózathoz, és azon keresztül az európai úthálózathoz köti a térséget. Európában csak az ilyen vidékek mutatnak fel értékelhető fejlődést. „Az infrastruktúránk elszigetelődése jelenleg satufékkel fogja a megyét. Elveszi a Hargita megyei vállalkozásoktól és munkavállalóktól a fejlődés és pályázás lehetőségét, padlón tartja a béreket” – mutatott rá Mezei János.

Az MPP vezetője szerint ahhoz, hogy bekerüljünk ebbe a vérkeringésbe, a közelbe tervezett áthaladó autópályák és azok csomópontjainak ésszerű kihasználására van szükség. Az autópálya megépítéséért a megyei tanácsnak lobbiznia kell, továbbá a pályával érkező gazdasági lehetőségeket ésszerűen ki kell használni. Kifejtette azt is,

nem elég csupán bekötni az autópálya-hálózatba Hargita megyét, hanem fel kell készülni a megnövekedett forgalom kezelésére is, tehermentesíteni kell a településeket, körgyűrűket kell építeni.

„Ahhoz, hogy erre európai pénzeket szerezzünk, a megyei tanácsnál profi pályázatíró irodát és profi műszaki irodát fogok létrehozni. A cél, hogy egyrészt európai pénzeket szerezzünk, másrészt a projekteket a három széket összefogó egységes stratégia mentén valósítsuk meg” – mondta Mezei János. Az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei ahhoz kérik a Hargita megyeiek felhatalmazását, hogy többé ne épüljenek olyan pazarló beruházások, ahol átadott utak omlanak szét, ilyen akár a tibódi, akár a tarcsafalvi példa is.

– jelentette ki Mezei János. A pártelnök az elmúlt időszakban számos Hargita megyei települést keresett fel, ahol rendre rámutatott az eddigi megyevezetés által elkövetett hibákra.

„A gyergyóremetei hulladéklerakónál láthattuk, hogy bár hat évvel ezelőtt sikeresen pályázott ennek kapcsán a megye vezetése, a létesítmény mind a mai napig nem működik. Nehezen nevezhető munkának mindaz, ami jelenleg zajlik: leginkább csak látszatintézkedéseknek lehetünk újra és újra szemtanúi, az adófizetők pénzét pedig értelmetlen beruházásokra költik” – mondta Mezei.

Hargita megye tanácselnökjelöltje rámutatott: a felelőtlenül végzett munka a legnagyobb pazarlás, hiszen az az eredeti árhoz képest kétszer annyiba kerül, ha kétszer kell elvégezni és megfizetni azt. „Hat éven keresztül közel 200 millió lejt fektettek be a gyergyóremetei hulladéklerakó állomásba, de látványos átadóünnepségen kívül semmi más nem történt. Több mint 35 hulladékszállító gép és eszköz áll hiába, munka nélkül, az idő vasfogának és a biztos romlásnak kitéve, a hulladékunk egy részét többletköltségen szállítják más megyékbe” – mondta Mezei.

Az EMSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje ugyanakkor rámutatott: azokon a településeken,

ahol az elmúlt években az Erdélyi Magyar Szövetséget alkotó MPP vagy a Néppárt jelöltjei lehetőséget kaptak, bebizonyították azt, hogy a települések jó gazdáiként lehetőség van dinamikusan fejlődő falvakat, községeket és városokat létrehozni.

„Ahol négy évvel ezelőtt a helyi lakosság elég bátor volt ahhoz, hogy a változás mellett döntsön, ott bebizonyítottuk, hogy szakértő csapatunkkal élhetőbb, 21. századi körülményeket tudunk teremteni. Kápolnásfalu vagy Szentegyháza mind-mind annak a példája, hogy hozzáértéssel, tervezéssel és becsületes munkával csodákat lehet tenni. Mi munkára vállalkozunk, arra, hogy a helyi lakossággal közösen vegyük kezünkbe saját sorsunk irányítását” – hangsúlyozta Mezei János.

Az EMSZ társelnöke rámutatott: a 2008-as önkormányzati választások óta több polgármesteri széket és tanácsosi pozíciót is magukénak tudhatnak, és ez idő alatt sok tapasztalatot gyűjtöttek, és mind közösségépítés, mind településfejlesztés terén szép eredményeket értek el.

Az MPP és a Néppárt egységes csapatot alkot: bár vannak új tagok is, a tudást és a tapasztalatot, amit településvezetőként a korábbi években felhalmoztak, mind átadják és közös megvalósításokra készülnek.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Mezei miként látja, miért volt szükség az EMSZ megalakítására, elmondta, „az MPP és a Néppárt tagjai, szimpatizánsai azonos elveket és ideológiát vallanak. Egy tőről fakadunk, nincsen értelme két szervezetben politizálni. Szétszakítva nem tudjuk érvényesíteni a jobboldali, nemzeti politikánkat – ezért egyesítettük az erőinket. Közösségi igény vezetett rá minket, hogy a nemzeti tábort a 2012-es szétválás útjáról 2020-ra visszatereljük a normalitásba. Ráadásul az elmúlt időszakban tapasztalhattuk a román kormány bősz magyarellenességét. Látva a magyar iskolák bezárását, zászlóink, jelképeink tiltását, érezzük, hogy a magyarság egyre jobban kiszorul a bukaresti döntéshozásból. Apránként bukaresti képviselet nélkül maradunk: nem tapasztalunk komoly kiállást, ami megvédene minket. Ezért különösen fontos, hogy megerősítsük az önkormányzatainkat, és magunkhoz ragadjuk a saját sorsunkról való döntés jogát.”

(X – Fizetett hirdetés)