Fotó: EMSZ-sajtóiroda
A szeptember 27-i önkormányzati választás alkalmat nyit arra, hogy Hargita megyében tényleges változás történjen. A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt összefogásából létrejött Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) megteremtette az új magyar egységet, Mezei János Hargita megyei tanácselnökjelölt, az EMSZ társelnöke pedig vállalja: véget vet a fejetlen és pazarló beruházások gyakorlatának, Hargita megye jó gazdájaként teremt élhető körülményeket.
2020. szeptember 16., 09:132020. szeptember 16., 09:13
Hargita megye 2612 lejes nettó átlagbérezéssel az ország utolsó öt megyéje között szerepel az év derekán közzétett hivatalos kimutatások szerint – mutatott rá Mezei János. A tanácselnökjelölt hozzátette, a 36. helyre tesz bennünket versenyképesség szempontjából egy mérvadó hírportál friss, a munkanélküliséget és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vizsgáló gazdasági kimutatása is. „Mindez méltatlan, figyelembe véve az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági lehetőségeinket. Nem beszélve a páratlan turisztikai erőforrásainkról. A Hargita megyeiek szorgalma, munkamorálja is előkelőbb helyezést feltételez. Csakhogy
– vázolta Mezei.
A megyei tanácsnak ezen a téren sok feladata van, jelenleg a legfontosabb, hogy olyan beruházásokat valósítson meg, amely az országos úthálózathoz, és azon keresztül az európai úthálózathoz köti a térséget. Európában csak az ilyen vidékek mutatnak fel értékelhető fejlődést. „Az infrastruktúránk elszigetelődése jelenleg satufékkel fogja a megyét. Elveszi a Hargita megyei vállalkozásoktól és munkavállalóktól a fejlődés és pályázás lehetőségét, padlón tartja a béreket” – mutatott rá Mezei János.
Fotó: EMSZ-sajtóiroda
Az MPP vezetője szerint ahhoz, hogy bekerüljünk ebbe a vérkeringésbe, a közelbe tervezett áthaladó autópályák és azok csomópontjainak ésszerű kihasználására van szükség. Az autópálya megépítéséért a megyei tanácsnak lobbiznia kell, továbbá a pályával érkező gazdasági lehetőségeket ésszerűen ki kell használni. Kifejtette azt is,
„Ahhoz, hogy erre európai pénzeket szerezzünk, a megyei tanácsnál profi pályázatíró irodát és profi műszaki irodát fogok létrehozni. A cél, hogy egyrészt európai pénzeket szerezzünk, másrészt a projekteket a három széket összefogó egységes stratégia mentén valósítsuk meg” – mondta Mezei János. Az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei ahhoz kérik a Hargita megyeiek felhatalmazását, hogy többé ne épüljenek olyan pazarló beruházások, ahol átadott utak omlanak szét, ilyen akár a tibódi, akár a tarcsafalvi példa is.
– jelentette ki Mezei János. A pártelnök az elmúlt időszakban számos Hargita megyei települést keresett fel, ahol rendre rámutatott az eddigi megyevezetés által elkövetett hibákra.
Fotó: EMSZ-sajtóiroda
„A gyergyóremetei hulladéklerakónál láthattuk, hogy bár hat évvel ezelőtt sikeresen pályázott ennek kapcsán a megye vezetése, a létesítmény mind a mai napig nem működik. Nehezen nevezhető munkának mindaz, ami jelenleg zajlik: leginkább csak látszatintézkedéseknek lehetünk újra és újra szemtanúi, az adófizetők pénzét pedig értelmetlen beruházásokra költik” – mondta Mezei.
Hargita megye tanácselnökjelöltje rámutatott: a felelőtlenül végzett munka a legnagyobb pazarlás, hiszen az az eredeti árhoz képest kétszer annyiba kerül, ha kétszer kell elvégezni és megfizetni azt. „Hat éven keresztül közel 200 millió lejt fektettek be a gyergyóremetei hulladéklerakó állomásba, de látványos átadóünnepségen kívül semmi más nem történt. Több mint 35 hulladékszállító gép és eszköz áll hiába, munka nélkül, az idő vasfogának és a biztos romlásnak kitéve, a hulladékunk egy részét többletköltségen szállítják más megyékbe” – mondta Mezei.
Az EMSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje ugyanakkor rámutatott: azokon a településeken,
„Ahol négy évvel ezelőtt a helyi lakosság elég bátor volt ahhoz, hogy a változás mellett döntsön, ott bebizonyítottuk, hogy szakértő csapatunkkal élhetőbb, 21. századi körülményeket tudunk teremteni. Kápolnásfalu vagy Szentegyháza mind-mind annak a példája, hogy hozzáértéssel, tervezéssel és becsületes munkával csodákat lehet tenni. Mi munkára vállalkozunk, arra, hogy a helyi lakossággal közösen vegyük kezünkbe saját sorsunk irányítását” – hangsúlyozta Mezei János.
Fotó: EMSZ-sajtóiroda
Az EMSZ társelnöke rámutatott: a 2008-as önkormányzati választások óta több polgármesteri széket és tanácsosi pozíciót is magukénak tudhatnak, és ez idő alatt sok tapasztalatot gyűjtöttek, és mind közösségépítés, mind településfejlesztés terén szép eredményeket értek el.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Mezei miként látja, miért volt szükség az EMSZ megalakítására, elmondta, „az MPP és a Néppárt tagjai, szimpatizánsai azonos elveket és ideológiát vallanak. Egy tőről fakadunk, nincsen értelme két szervezetben politizálni. Szétszakítva nem tudjuk érvényesíteni a jobboldali, nemzeti politikánkat – ezért egyesítettük az erőinket. Közösségi igény vezetett rá minket, hogy a nemzeti tábort a 2012-es szétválás útjáról 2020-ra visszatereljük a normalitásba. Ráadásul az elmúlt időszakban tapasztalhattuk a román kormány bősz magyarellenességét. Látva a magyar iskolák bezárását, zászlóink, jelképeink tiltását, érezzük, hogy a magyarság egyre jobban kiszorul a bukaresti döntéshozásból. Apránként bukaresti képviselet nélkül maradunk: nem tapasztalunk komoly kiállást, ami megvédene minket. Ezért különösen fontos, hogy megerősítsük az önkormányzatainkat, és magunkhoz ragadjuk a saját sorsunkról való döntés jogát.”
(X – Fizetett hirdetés)
Ha egy magyar diák idén azt mondja, hogy jól sikerült a román érettségije, az azt jelenti, hogy elég jól beszéli a többség nyelvét. Az idei tételek pont erről szóltak: mennyire értik és tudják használni a román nyelvet a magyar diákok.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány, miután péntek délután kiugrott egy lupényi iskola második emeleti ablakából.
Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu, miután Bukarest első kerületének bírósága elutasította az intézkedés meghosszabbítása elleni fellebbezését. A döntés végleges.
Június 14-én rendhagyó zenei esemény lesz Csíksomlyón: a Bagossy Brothers Company ad koncertet „Csillag az égen” címmel. Ez az egyetlen koncert ezzel a műsorral egész Erdélyben, exkluzív helyszínen, a csíksomlyói nyeregben.
Egészségügyi állapota miatt Ion Iliescu volt államfőt továbbra is intenzív osztályon kell kezelni, ahol magas szintű orvosi ellátásban részesül – közölte pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti Agrippa Ionescu sürgősségi kórház.
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz -0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9415 lej volt, 80 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Nem tágít a medve a Csíkszeredához tartozó Szécsenyből, ezúttal fényes nappal, péntek délelőtt bukkant fel lakott területen a vadállat.
Spontán tüntetést tartottak péntek délelőtt a parajdi sóbánya előtt a Salrom alvállalkozójának számító Sal Sind Kft. alkalmazottai, kártérítést követelve az elbocsátásuk miatt.
Elfogyóban vannak a vízhálózati tartalékok Dicsőszentmártonban, miután péntek reggel lezárták a Kis-Küküllő vizének bevezetését a helyi vízműhöz. A vízellátást ideiglenesen vízosztó pontokon keresztül biztosítják.
Az összes természetvédelmi területet belefoglalták a román állam közvagyonának a leltárába. Így ma Hargita megyéből is több ezer hektár a román állam köztulajdona, köztük a 60 hektáros parajdi Sóhát természetvédelmi terület.