Fotó: Boda L. Gergely
A kormányra lépés kérdését, az EP-választásokat, valamint az RMDSZ újjászervezett marosvásárhelyi szervezetének egyéves tevékenységét a szervezet elmúlt 25 éve szempontjából vázolták a felszólalók csütörtök délután Marosvásárhelyen.
2014. február 27., 18:592014. február 27., 18:59
2014. február 27., 19:402014. február 27., 19:40
A Maros Művészegyüttes kövesdombi termében tartotta egyéves tevékenységének bemutatását az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. Az alig félig megtelt teremben az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a kormányra lépésről és az EP-választásokról beszélt.
„Erősebb Európai Unióban kell gondolkodnunk, ott kell lennünk Brüsszelben is, mert változnak az idők. Legnagyobb kihívás az, hogy el tudjuk mondani az embereknek, hogy miért jó hogy ott vagyunk, és ez jó alkalom arra, hogy beszéljünk a közösség gondjairól. Romániában is új helyzet van, az RMDSZ a mérleg nyelve lett, s rajtuk múlik, hogy milyen utat választunk: ellenzékben maradunk, a parlamentből támogatjuk az új kormányt, mint 2000 és 2004 között, vagy felismerjük a helyzetet, és nem mindenáron, de ilyen nehéz körülmények között is vállaljuk a kormányzást” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette, pénteken a megyei területi elnökökkel, szombaton pedig az SZKT-n vitatják meg ezt a kérdést, hétfőn délben pedig a Szövetségi Állandó Tanácsnak kell a döntést meghoznia.
„Remélem, elég erősek, tapasztaltak vagyunk, és megfelelő döntést fogunk hozni. Ha a feltételek adottak, akkor bátran igent kell mondani. Vannak dilemmák, de amikor az eszközhasználatot elemezzük, akkor nem vezethet semmi más, csak az, hogy mi a jó az erdélyi magyarságnak, mi a jó az országnak” – ismertette Kelemen Hunor. Az EP-választásokról elmondta, az RMDSZ saját jelképe alatt indul, az EMNP racionális döntést hozott, az MPP-vel pedig március közepéig valószínűleg ki tudnak alakítani egy együttműködést.
Markó Béla szenátor az elmúlt 25 év RMDSZ-politikájának fontosságát emelte ki: „Nemzetközi célok terén akkor lépett az ország előre, amikor az RMDSZ kormányon volt. Nélkülünk jelentős reformok nem történtek kormányzati szinten. Ahogy a 6-7 százalékos RMDSZ nélkül nincs reform Romániában, úgy Marosvásárhelyen sincs előrehaladás a 48 százalékos magyarság nélkül”.
Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László arra hívta fel a figyelmet, hogy a „marosvásárhelyi románoknak és magyaroknak össze kell fogniuk a konfliktusgerjesztés, a szembeállítás, a rombolás ellen”. Kelemen Atilla képviselő szintén az egységről beszélt. „A mi dolgainkat sem Brüsszelben, sem Bukarestben, de még Budapesten sem értik igazán, csak mi, itt, Erdélyben értjük. Ezért követni kell a vezető politikusainkat, akik Brüsszelben és Bukarestben védik az elért eredményeket” – mondta.
Az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor a gyerekvállalás fontosságát emelte ki, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke, Peti András pedig múlt, jelen és jövő viszonyában elmondta, a ma az elmúlt 25 évnek köszönhető. „Itthon vagyunk Marosvásárhelyen, belaktuk, elfoglaltuk a várost. Említhetem március 10-ét, 15-ét, a fakivágások elleni tüntetést, a Bernády iskolanévre, a Forgatagra, az októberi megemlékezésekre. Rajtunk múlik, tőlünk függ, hogy milyen jövőnk lesz a városban” – fogalmazott, a következő tervekről a MOGYE magyar karát, a Sütő-szobrot a Színház téren, a Bodor-kutat a főtéren, a dr. Kozma Béla utcát, a műemlékvédelmet, a kisebbségi és az anyanyelv használati jogok tiszteletben tartását.
Könyv és gyertya díj
Brassai Zsombor javaslatára létrehozták a Könyv és gyertya díjat, amelyre az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete idén négy személyt javasolt: Farkas Ernőt, Tófalvi Zoltánt, Lokodi Edit Emőkét, Szepessy Lászlót, valamint kitüntették a marosvásárhelyi körzetek néhány tevékeny tagját. Színpadra léptek továbbá az RMDSZ EP-listájának Maros megyei jelöltjei is.
Három házkutatást hajtottak végre a rendőrök vasárnap a Maros megyei Mezőbánd községben, egy lopási ügyben folytatott nyomozás részeként. A rendőrök négy gyanúsítottat állítottak elő.
Két medvét fogtak be péntekről szombatra virradó éjszaka Marosvásárhelyen, és további beavatkozásokra is készülnek.
Többéves kihagyás után hétvégén újra megrendezik a Szovátai Napokat. Május 10–11-én kézművesvásárral, gulyásfőző versennyel, koncertekkel és néptáncelőadásokkal várják az érdeklődőket.
A 14 éves fiú egy marosvásárhelyi gyerekotthonból távozott május 8-án, és még nem tért vissza. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a fiú megtalálásban.
Idén is lesz Civil Cross közösségi szaladás a Civil Szervezetek Vásárán Marosvásárhelyen, amellyel az egészséges életmód mellett a közösségi szellemet, a társadalmi befogadást és az aktív polgári részvételt népszerűsítik.
Ismét lencsevégre kapták, ahogy egy anyamedve és három termetes bocsa sétál a Somostetőn. A marosvásárhelyi városháza elővigyázatosságra inti a lakókat és ígéri, hogy dolgoznak a helyzet megoldásán.
Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák hasonmásai láthatóak azon a tárlaton, amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nyitottak meg szerda délután. A látványos tárlaton megismerhetjük a kelta temetkezési szokásokat is.
Az oktatási törvény szerint a kisebbségi oktatásban minden tantárgyat – a román nyelv és irodalom kivételével – az adott kisebbség nyelvén kell oktatni. A magyar tagozattal ellentétben azonban a német tagozatokon ez nem érvényesül.
Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.
Nem győzi a marosvásárhelyi virágkertészet a városi zöldövezetek karbantartását, kevés az alkalmazott a fűnyíráshoz, a fák metszéséhez – indokolta az illetékes válaszként arra, hogy vannak olyan városrészek, ahol térdig ér a fű. Beszélt a megoldásról is.
szóljon hozzá!