Fotó: Boda L. Gergely
A magyarországi lottózási kedvtől függ az anyaországi és a külhoni kultúra, mondhatnánk, pontosabban a kulturális támogatások mértéke. Ugyanis az egyik legnagyobb mecénás, a Nemzeti Kulturális Alap a Szerencsejáték Zrt. bevétele utáni részt oszthatja szét.
2014. május 20., 19:102014. május 20., 19:10
2014. május 20., 20:132014. május 20., 20:13
Marosvásárhelyen, a Művészeti Egyetem Stúdió-termének előcsarnokában tartotta Kárpát-medencei előadás-sorozatának első erdélyi állomását L. Simon László kormánybiztos, országgyűlési képviselő, aki az elmúlt három évben a budapesti Nemzeti Kulturális Alap vezetője volt. A tavaly 20 éves intézmény a kultúrának eddig 111 milliárd forint támogatást nyújtott, 112 551 darab pályázatot támogattak, évente több mint 5000 pályázatot fogadnak.
„Évi 12 milliárd forintból gazdálkodunk, szakkollégiumi rendszerben, ennek megközelítőleg 40 százaléka, mintegy 4 milliárd forint jut a határon túlra (beleértve azokat a programokat is, amelyeket magyarországiak nyernek meg, de a határokon túl valósítják meg – egészítette ki Diószegi László, a népművészeti kollégiumból). Ez a pénz nem közvetlenül az állami költségvetésből kerül ki, hanem részben az angol mintára létrehozott módon, azaz a Szerencsejáték Zrt. Ötöslottó-bevételéből kapunk pénzt. Tehát attól függ, hogy mekkora összeget fordíthatunk kultúrára, hogy hányan vesznek lottószelvényt, s hányan nyernek. Ha nem nyernek, az a jó nekünk, mert nő a nyereményalap” – ismertette L. Simon László, aki hangsúlyozta a kuratóriumi rendszer lényegét: nem a politikusok mondják meg, hogy ki kapjon pénzt, hanem a szakemberek, persze ez is sok vitát szül.
„Ennél jobb rendszert nem tudtunk kitalálni, olyannyira nem, hogy a mienket vette át a Román Kulturális Alap és az észtek is, utóbbiak pedig a lottó mellé bevették a vodka utáni járadékot is” – mondta. Az ismertető után bemutatták L. Simon László Polgári kultúrpolitika – Eredmények és dilemma című könyvét, majd a Fölszállott a páva című televíziós vetélkedő erdélyi díjazottjainak műsorát tekinthették meg az érdeklődők.
Őszi hálaadási istentiszteletre készül vasárnap a Pipe–Szásznádasi Unitárius Egyházközség, amely délután két órakor kezdődik a pipei templomban.
Több száz diák indult hétfőn gyalog iskolába Marosvásárhelyen és Szászrégenben a Lábbusz projekt részeként. Szászrégenben két utcát is lezártak emiatt, Vásárhelyen csak egy kicsi – amúgy sem túl forgalmas – utcát sikerült lezárni.
Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
Forgalomkorlátozások lesznek Marosvásárhely főterén, két esemény megfelelő lebonyolítása érdekében, a hétvége folyamán.
Az év eleji ellenőrzések okozta nehézségekből tanulva, a Maros megyei civil szervezetek összefognak, hogy szakemberek tanácsai és egymás tapasztalatai alapján fejlődjenek tovább.
szóljon hozzá!