A kereskedelmi érdekek felülírják a gyógyszerfogyasztási szabályokat

Kiderült az is: az ország az Európai Unió tagállamai közül az első három között van a túlzott antibiotikum-fogyasztást illetően. Vásárhelyi szakembereket kérdeztünk a jelenségről.

A túlzott és indokolatlan antibiotikum-fogyasztás világszinten egyre nagyobb méreteket ölt, hívják fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet illetékesei. Az ügyben a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, Alexandru Rafila úgy fogalmazott: bekövetkezhet egy „antibiotikum-utáni korszak”, amikor nagyon sok betegséget nem lehet majd ezekkel a gyógyszerekkel kezelni, olyan fokú rezisztencia alakul ki.

Fekete András, a Háziorvosok Patronátusa szervezetének Maros megyei alelnöke a jelenség hátterére mutatott rá. A beteg elmegy a gyógyszertárba egy kis torokgyulladással – tehát nem bakteriális fertőzésről van szó –, és vagy ő maga kéri, vagy az eladó ajánlja az antibiotikumot.

„El sem jut az orvosig, mégis hozzájut a gyógyszerhez. A gyógyszertárláncok kereskedelmi egységekként működnek, ahol az eladók gyógyszerész asszisztensek vagy középiskolai végzettséggel rendelkezők. A gyógyszertárláncoknak az az érdekük, hogy minél drágább és több gyógyszert adjanak el” – vázolta a helyzetet. Alapvetően tehát nem az orvosok nevezhetők felelősnek a jelenségért, hiszen ők enyhébb esetekben nem írhatnak fel antibiotikumot.

Az antibiotikum-rezisztenciát Fekete András közérthetően magyarázta el. A szervezetünkben nagyon sok baktérium él, és abban a pillanatban, amikor antibiotikumot szedünk, nemcsak a kórokozókat, hanem a többi baktériumot is pusztítjuk, közben pedig valamennyi esetében rezisztencia alakul ki.  „Olyan ez, mintha az ember elkezdene súlyozni. Először elfárad, izomláza van, később ez enyhül, míg végül kifejlődnek az izmai, és a továbbiakban az erőkifejtés nem okoz különösebb gondot. Hasonlóképpen viselkednek a bennünk levő baktériumok és kórokozók. Ha nincs betegséget előidéző túlszaporodás, de mi mégis odaadjuk nekik a súlyokat – antibiotikumokat –, akkor megerősödnek. Ezek után, ha valamilyen betegséget idéznek elő, hiába kezeljük gyógyszerekkel, már kialakult a rezisztencia, és akkor egyre szélesebb spektrumú antibiotikumot kell használni” – magyarázta. Ezért nem szabad indokolatlanul antibiotikum-terápiába kezdeni, mert ezzel csak rosszat teszünk a szervezetünknek.

A recepttel érkezők mellett nagyon sokan vannak, akik vény nélkül szeretnének antibiotikumhoz jutni, tudtuk meg Sóbester Klára főgyógyszerésztől. A törvény értelmében a gyógyszerészek kizárólag hétvégente, sürgősségi esetben adhatnak antibiotikumot. „Nem kell mondjam, hogy ezt nem nehéz kijátszani, mindenkinek hétvégére kell” – mondta a szakember. A gyógyszerésznő egy személyre emlékszik, aki az évek alatt visszajött, és azt mondta, hogy igaza volt, amikor azt javasolta, hogy a hűlésre nem kell antibiotikumot szedni, mert az vírusos betegség. „A többi becsapja az ajtót, tíz perc múlva visszajön, és mutatja a dobozt, hogy na ugye, hogy lehet recept nélkül is venni, mert máshol adtak neki. Borzasztó kellemetlen mindenkinek” – magyarázta a gyógyszerész, aki egy másik történetet elmesélve újabb furcsa jelenségre mutatott rá. Volt olyan, hogy egy édesanya arra kérte, ne oldja fel a gyereke számára kiírt szuszpenziót, mert az orvos azért írta fel, „hogy legyen a háznál”. Ez a főgyógyszerész szerint azt jelenti, hogy ebben az esetben nem szakember fogja eldönteni, hogy mikor, mekkora mennyiségben adagolja a szülő a gyógyszert, és az valóban indokolt-e.