
Fotó: Gergely Imre
Hogyan lehet érvényesíteni a romániai bíróságokon a nyelvhasználati jogokat? Ezzel a felvetéssel tartott sajtótájékoztatót Árus Zsolt, a gyergyói Székely Figyelő Alapítvány vezetője. Amint a két általa bemutatott példából is kiderült, igazából nem lehet.
2024. június 04., 20:072024. június 04., 20:07
2024. június 04., 20:422024. június 04., 20:42
Gyergyócsomafalván az önkormányzati újság elleni támadásnak szeretett volna jogi úton ellenállni, Kolozsváron pedig azt igyekezett elérni a Székely Figyelő Alapítvány, hogy a közintézményekben használható legyen a magyar nyelv. Mindkettő sikertelen volt.
Az ennek kapcsán tartott keddi sajttájékoztatón Árus Zsolt a csomafalvi ügyet mutatta be először. Itt érintettként Korpos Levente önkormányzati képviselő és a helyi Székely Tanács tisztségviselője is megszólalt, rávilágítva, hogy őt többszörösen is diszkrimináció érte akkor, amikor Dan Tanasă feljelentésére az Országos Diszkriminációellenes Tanács és utóbb a bíróság a községet elmarasztalta, ezért a helyi lapot meg kellett szüntetni, mert csak magyar nyelven jelentették meg a szinte száz százalékban magyar anyanyelvűek által lakott községben.
– véli.
Amint Árus Zsolt a jogi folyamat történéseit ismertette, csomafalviak egy népes csoportja az Emberi Jogok Európai Bíróságán tett panaszt az őket ért diszkrimináció tényének megállapítására. A strasbourgi bíróság érdemben nem vizsgálta meg a panaszukat, arra hivatkozva, hogy nem merítették ki a jogorvoslat lehetőségét a hazai bíróságokon.
Árus Zsolt és Korpos Levente
Fotó: Gergely Imre
Ezért bíróságon támadták meg a diszkriminációellenes tanács határozatát. Itt a bíróság a per két kezdeményezője közül az egyiket kizárta a perből amiatt, hogy nem fizetett bélyegilletéket (amit ilyen ügyekben nem is kellene), a másik személy esetében pedig azt állapították meg, hogy nincs meg a szükséges személyes érdekeltsége, ezért
A kolozsvári ügy 2021-ben kezdődött, amikor a Székely Figyelő Alapítvány petíciót intézett Kolozsvár polgármesteréhez és önkormányzatához, kérve, hogy biztosítsák a magyar nyelv használatát szóban és írásban a város közintézményeiben. Tették ezt azért, mert létezett az a precedens, hogy a bíróság arra kötelezte a polgármestert, hogy a város bejáratainál lévő táblákra írja ki magyarul is a város nevét, tehát nemcsak az érvényes jogszabályokra hivatkozhattak, hanem arra a precedensre is.
Kérésüket azzal utasították el, hogy időközben a magyarság részaránya húsz százalék alá esett Kolozsváron, s tették ezt annak ellenére, hogy már a másik per idején is az volt a helyzet, illetve hogy a Közigazgatási Törvény tételesen kimondta, hogy a nyelvi jogok ilyen esetben érvényben maradnak. Ezek után bírósághoz fordultak, és hosszas folyamat után, többszöri fellebbezést követően hétfőn megszületett a jogerős ítélet, miszerint
„Ha a kisebbségi nyelvek használata szempontjából nézzük, akkor kétféle intézmény létezik Romániában. Vannak azok, amelyek a jogokat gyakorlatba kell ültessék, illetve azok, amelyek közbe kell lépjenek akkor, ha az első csoportba tartozó valamelyik intézmény nem teszi a dolgát. Ez utóbbiak a bíróságok, amelyek szerepe éppen ezért kiemelt. Éppen ezért fontos kérdés az, hogy teszik-e megfelelően a dolgukat. A két ismertetett eset alapján már adható egy válasz a bevezetőben felvetett kérdésre, vagyis arra, hogy teszik-e a dolgukat a bíróságok, amikor a téma a magyar nyelv használata a közintézményekben” – összegzett Árus Zsolt.
Jelentős eltérés volt Székelyudvarhely és Csíkszereda reggeli hőmérséklete között: a Hargitai megyeszékhely tovább tartja keddi dobogós helyét és szerdán hajnalban is is az ország leghidegebb lakott települései között maradt.
Anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását szerdán, a nyolcadikosok próba-képességvizsgájának harmadik napján
Erősebben ösztönözné az állam a sérülékenyebb munkavállalói kategóriákba tartozók alkalmazását. Új támogatásokat hagytak jóvá, több, már meglévőt módosítottak – ezek között szigorítások is vannak –, a kérdés már csak az, hogy lesz-e pénz mindegyikre.
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.
A közlekedési minisztérium idén szerény összegből gazdálkodik, és a nyári költségvetés-kiigazításkor további forrásokra lesz szükség a folyamatban lévő és az új beruházások finanszírozásához – jelentette ki kedden Ciprian Șerban közlekedési miniszter.
A tömbházas életforma próbára teszi a türelmet. Míg Sepsiszentgyörgyön a „szomszéd jóléte” is zavaró lehet, Kézdivásárhelyen a felelőtlen állattartás és a parkolási káosz adja a legtöbb munkát a helyi rendőröknek.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) megkezdte az áprilisi országgyűlési választásra keddig regisztrált mintegy 489 ezer levélben szavazó választópolgár számára a szavazási levélcsomagok postázását.
Nem áll fenn annak a veszélye, hogy a pedagógusok bojkottja miatt idén elmaradjanak az országos vizsgák – jelentette ki kedden Mihai Dimian oktatási és kutatási miniszter.
szóljon hozzá!