Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:47

Népzenével fűszerezett Bagossy-dalok csendülnek fel a csíksomlyói nyeregben

12:45

Nem jött össze a dobogó a székely csapatoknak a magyar U25-ös női hokibajnokságban

12:24

Ideiglenesen lezárnak egy utcarészt Csíkszeredában

12:03

Az Egyesült Államok húsz százalékos importvámot vezet be az Európai Unióval szemben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Széfet loptak egy Hargita megyei lakásból

Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Az utcán támadt emberre a medve

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Zöldövezetet alakítottak ki, ám ezt nem becsülték meg a lakók

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

Elsorvasztanák a székelyudvarhelyi helyi rendőrséget?

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

Két ügy és egy lehangoló következtetés

Fotó: Gergely Imre

Hogyan lehet érvényesíteni a romániai bíróságokon a nyelvhasználati jogokat? Ezzel a felvetéssel tartott sajtótájékoztatót Árus Zsolt, a gyergyói Székely Figyelő Alapítvány vezetője. Amint a két általa bemutatott példából is kiderült, igazából nem lehet.

Gergely Imre

2024. június 04., 20:072024. június 04., 20:07

2024. június 04., 20:422024. június 04., 20:42

Gyergyócsomafalván az önkormányzati újság elleni támadásnak szeretett volna jogi úton ellenállni, Kolozsváron pedig azt igyekezett elérni a Székely Figyelő Alapítvány, hogy a közintézményekben használható legyen a magyar nyelv. Mindkettő sikertelen volt.

Az ennek kapcsán tartott keddi sajttájékoztatón Árus Zsolt a csomafalvi ügyet mutatta be először. Itt érintettként Korpos Levente önkormányzati képviselő és a helyi Székely Tanács tisztségviselője is megszólalt, rávilágítva, hogy őt többszörösen is diszkrimináció érte akkor, amikor Dan Tanasă feljelentésére az Országos Diszkriminációellenes Tanács és utóbb a bíróság a községet elmarasztalta, ezért a helyi lapot meg kellett szüntetni, mert csak magyar nyelven jelentették meg a szinte száz százalékban magyar anyanyelvűek által lakott községben.

Sérült a szólásszabadsághoz való joga, az információhoz való jutáshoz és az információ közléséhez való joga is

– véli.

Amint Árus Zsolt a jogi folyamat történéseit ismertette, csomafalviak egy népes csoportja az Emberi Jogok Európai Bíróságán tett panaszt az őket ért diszkrimináció tényének megállapítására. A strasbourgi bíróság érdemben nem vizsgálta meg a panaszukat, arra hivatkozva, hogy nem merítették ki a jogorvoslat lehetőségét a hazai bíróságokon.

Árus Zsolt és Korpos Levente

Fotó: Gergely Imre

Ezért bíróságon támadták meg a diszkriminációellenes tanács határozatát. Itt a bíróság a per két kezdeményezője közül az egyiket kizárta a perből amiatt, hogy nem fizetett bélyegilletéket (amit ilyen ügyekben nem is kellene), a másik személy esetében pedig azt állapították meg, hogy nincs meg a szükséges személyes érdekeltsége, ezért

a panasz érdemi megvizsgálása nélkül érvénytelenítették a keresetet.

A kolozsvári ügy 2021-ben kezdődött, amikor a Székely Figyelő Alapítvány petíciót intézett Kolozsvár polgármesteréhez és önkormányzatához, kérve, hogy biztosítsák a magyar nyelv használatát szóban és írásban a város közintézményeiben. Tették ezt azért, mert létezett az a precedens, hogy a bíróság arra kötelezte a polgármestert, hogy a város bejáratainál lévő táblákra írja ki magyarul is a város nevét, tehát nemcsak az érvényes jogszabályokra hivatkozhattak, hanem arra a precedensre is.

Kérésüket azzal utasították el, hogy időközben a magyarság részaránya húsz százalék alá esett Kolozsváron, s tették ezt annak ellenére, hogy már a másik per idején is az volt a helyzet, illetve hogy a Közigazgatási Törvény tételesen kimondta, hogy a nyelvi jogok ilyen esetben érvényben maradnak. Ezek után bírósághoz fordultak, és hosszas folyamat után, többszöri fellebbezést követően hétfőn megszületett a jogerős ítélet, miszerint

az alapítvány fellebbezése megalapozatlan, ezért elutasítják.

„Ha a kisebbségi nyelvek használata szempontjából nézzük, akkor kétféle intézmény létezik Romániában. Vannak azok, amelyek a jogokat gyakorlatba kell ültessék, illetve azok, amelyek közbe kell lépjenek akkor, ha az első csoportba tartozó valamelyik intézmény nem teszi a dolgát. Ez utóbbiak a bíróságok, amelyek szerepe éppen ezért kiemelt. Éppen ezért fontos kérdés az, hogy teszik-e megfelelően a dolgukat. A két ismertetett eset alapján már adható egy válasz a bevezetőben felvetett kérdésre, vagyis arra, hogy teszik-e a dolgukat a bíróságok, amikor a téma a magyar nyelv használata a közintézményekben” – összegzett Árus Zsolt.

Gyergyószék