
Fotó: Gergely Imre
Hogyan lehet érvényesíteni a romániai bíróságokon a nyelvhasználati jogokat? Ezzel a felvetéssel tartott sajtótájékoztatót Árus Zsolt, a gyergyói Székely Figyelő Alapítvány vezetője. Amint a két általa bemutatott példából is kiderült, igazából nem lehet.
2024. június 04., 20:072024. június 04., 20:07
2024. június 04., 20:422024. június 04., 20:42
Gyergyócsomafalván az önkormányzati újság elleni támadásnak szeretett volna jogi úton ellenállni, Kolozsváron pedig azt igyekezett elérni a Székely Figyelő Alapítvány, hogy a közintézményekben használható legyen a magyar nyelv. Mindkettő sikertelen volt.
Az ennek kapcsán tartott keddi sajttájékoztatón Árus Zsolt a csomafalvi ügyet mutatta be először. Itt érintettként Korpos Levente önkormányzati képviselő és a helyi Székely Tanács tisztségviselője is megszólalt, rávilágítva, hogy őt többszörösen is diszkrimináció érte akkor, amikor Dan Tanasă feljelentésére az Országos Diszkriminációellenes Tanács és utóbb a bíróság a községet elmarasztalta, ezért a helyi lapot meg kellett szüntetni, mert csak magyar nyelven jelentették meg a szinte száz százalékban magyar anyanyelvűek által lakott községben.
– véli.
Amint Árus Zsolt a jogi folyamat történéseit ismertette, csomafalviak egy népes csoportja az Emberi Jogok Európai Bíróságán tett panaszt az őket ért diszkrimináció tényének megállapítására. A strasbourgi bíróság érdemben nem vizsgálta meg a panaszukat, arra hivatkozva, hogy nem merítették ki a jogorvoslat lehetőségét a hazai bíróságokon.
Árus Zsolt és Korpos Levente
Fotó: Gergely Imre
Ezért bíróságon támadták meg a diszkriminációellenes tanács határozatát. Itt a bíróság a per két kezdeményezője közül az egyiket kizárta a perből amiatt, hogy nem fizetett bélyegilletéket (amit ilyen ügyekben nem is kellene), a másik személy esetében pedig azt állapították meg, hogy nincs meg a szükséges személyes érdekeltsége, ezért
A kolozsvári ügy 2021-ben kezdődött, amikor a Székely Figyelő Alapítvány petíciót intézett Kolozsvár polgármesteréhez és önkormányzatához, kérve, hogy biztosítsák a magyar nyelv használatát szóban és írásban a város közintézményeiben. Tették ezt azért, mert létezett az a precedens, hogy a bíróság arra kötelezte a polgármestert, hogy a város bejáratainál lévő táblákra írja ki magyarul is a város nevét, tehát nemcsak az érvényes jogszabályokra hivatkozhattak, hanem arra a precedensre is.
Kérésüket azzal utasították el, hogy időközben a magyarság részaránya húsz százalék alá esett Kolozsváron, s tették ezt annak ellenére, hogy már a másik per idején is az volt a helyzet, illetve hogy a Közigazgatási Törvény tételesen kimondta, hogy a nyelvi jogok ilyen esetben érvényben maradnak. Ezek után bírósághoz fordultak, és hosszas folyamat után, többszöri fellebbezést követően hétfőn megszületett a jogerős ítélet, miszerint
„Ha a kisebbségi nyelvek használata szempontjából nézzük, akkor kétféle intézmény létezik Romániában. Vannak azok, amelyek a jogokat gyakorlatba kell ültessék, illetve azok, amelyek közbe kell lépjenek akkor, ha az első csoportba tartozó valamelyik intézmény nem teszi a dolgát. Ez utóbbiak a bíróságok, amelyek szerepe éppen ezért kiemelt. Éppen ezért fontos kérdés az, hogy teszik-e megfelelően a dolgukat. A két ismertetett eset alapján már adható egy válasz a bevezetőben felvetett kérdésre, vagyis arra, hogy teszik-e a dolgukat a bíróságok, amikor a téma a magyar nyelv használata a közintézményekben” – összegzett Árus Zsolt.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Ilie Bolojan szerint a 2026-os év a vártnál nehezebb lesz, mivel a közel-keleti helyzet jelentősen bonyolítja a dolgokat; és megemlítette, hogy az árak emelkedése enyhe gazdasági visszaesést eredményez.
A nyugdíj és a közalkalmazotti fizetés halmozását tiltó törvénytervezet készen van, és csak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezésére várnak – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A kormány meghozott intézkedései mellett tovább emelkedett az üzemanyagok ára kedden. Hétfőn nem volt változás az árakban a szombati emelkedéshez képest.
A kormány a következő napokban dönt az üzemanyagok, elsősorban a gázolaj jövedéki adójának csökkentéséről – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Újabb körforgalom kialakítása van napirenden Csíkszeredában, ezúttal a Temesvári sugárút és a Szív utca kereszteződésében. Az előzetes mérések azt mutatják, hogy különösebb átalakítás nélkül végrehajtható a változtatás.
Mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül – derül ki a munkaügyi minisztérium közvitára bocsátott tervezetéből.
A legfelsőbb bíróság hétfőn bejelentette, hogy beperelt a közigazgatási bíróságon a kormányt és a pénzügyminisztériumot a bírák és ügyészeknek megítélt bérjogosultságok 2026-ban esedékes kifizetésének elhalasztása miatt.
A benzin és a gázolaj áfájának általános csökkentése helyett egy célzott, ideiglenes és csak bizonyos árszintek átlépésekor alkalmazott intézkedés jelenti a fenntartható megoldást az üzemanyagok drágulására – véli az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Az üzemanyagár-emelkedések hatását fékezni hivatott újabb intézkedésekről tárgyaltak hétfői ülésükön a koalíciós pártok politikusai.
szóljon hozzá!