Kucsera Jenő fotóit lehet megtekinteni Marosvásárhelyen

Fotó: Antal Erika

Az utóbbi négy évben készült fotóit állította ki a marosvásárhelyi vár Szűcsök bástyájában Kucsera Jenő, a Marx József Fotóklub művésze, aki 75. születésnapja alkalmából szervezte a tárlatot.

Antal Erika

2017. június 22., 21:552017. június 22., 21:55

A falakon színes, fehér-fekete és szépia fotók láthatók, amelyeket eseményeken, illetve a fotótáborok, kirándulások alkalmából készített. A művész a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, a téma jellegéhez igazítja a színeket is, hiszen

egy-egy komorabb látványhoz nem illik a színek tobzódása, míg egy népszokást bemutató eseményen a színekkel hangsúlyozza például a népviselet sajátosságát.

Alig egy hónapja készültek a bözödújfalui tó és az annak alján maradt látványt bemutató képek, amelyek fehér-feketében mutatják be a szomorú valóságot. De ezeken is játszik a fotós a színekkel, hiszen míg a tó medréről készített felvételek az elmúlásról, az enyészetről szólnak, a parton egy új világ keletkezett, nyaralókkal, virágokkal, vidám élettel, amelyet már színesen mutat be.

Az utóbbi években vált népszerűvé a konceptuális fotográfia, amelyet több kép-elemből szerkeszt meg a fényképész. Kucsera Jenő is nagy kedvvel műveli ezt, több fotóját készítette ezzel a módszerrel. Például az egyik kedvence a Hiány című kép, amely egy téglafal előtti szaxofont ábrázol egy kalappal és egy kézzel. Érdeklődésünkre a fotóművész elmondta, külön lefotózta a falat, majd a szaxofont, illetve a kalapot. Ezekből szerkesztette a látványos képet. Ugyancsak ezzel a módszerrel készült a Hatalom című munkája is, amelyhez egy templombelsőt fotózott, a színházban egy színészt, valamint egy lelkészt. Nagyított, színezett, sokszorosított – és megszületett a látványos mű. Fantáziaképnek nevezte azt a fotóját, amelyet Borszéken készített egy elhagyatott villában. „Elképzeltem, milyen lehetett egykor itt az élet” – mondta és elmagyarázta, hogy különböző felvételekből szerkesztette meg a kiállításon látható képet. A villa ablakaiban emberek, színesek, vidámak és szomorúak, – amilyenek egykor lehettek a lakói, vendégei az épületnek.