
Most már egy tágas, központi székhelyen fogadják a rászorulók telefonhívásait, de közösségépítő tevékenységeiket is itt tartják
Fotó: Haáz Vince
Nem kaptak rá uniós támogatást, sem külföldi segélyeket, hanem helyi kisnyugdíjasok, diákok és néhány magánvállalkozó segítségével sikerült megvásárolnia a Telefonos Szeretetszolgálatnak azt a tágas, világos marosvásárhelyi lakást, amely pár hónapja a szervezet székhelyévé vált.
2017. október 08., 16:452017. október 08., 16:45
Sajó Norberttel, a Szeretetszolgálat alapítójával, vezetőjével beszélgettünk a szervezet új „otthonának” lehetőségeiről, terveikről.
Alulról építkezve nőtte ki magát a Telefonos Szeretetszolgálat, amely Marosvásárhelyen és Kolozsváron szinte kilenc éve fogadja a rászorulók telefonjait, és próbál krízishelyzetben lévő személyeken azonnal segíteni.
Volt, hogy egy helyi gyülekezet, vagy a helyi RMDSZ jóvoltából lehetett székhelyük, de másfél évig a szervezet alapítójának, Sajó Norbertnek az otthonában, újszülött gyermeke mellett fogadták a telefonokat, onnan intézték a szervezet dolgait. A Románia, sőt Magyarország szintjén is egyedülálló szervezetnek pár hónapja egy marosvásárhelyi gyógyszergyártó cégtől kapott kölcsönből sikerült megvásárolnia egy saját székhelyet a város központi részében.
Sajó Norbert: Kolozsvárról Marosvásárhelyre tevődött a szervezet központja
Fotó: Haáz Vince
– mesélte lapunknak Sajó Norbert. Hozzátette: nem is annyira magának a helynek, mint a hely adta lehetőségeknek örül. Azonkívül, hogy itt fogadják a telefonhívásokat, a táboroztatott gyerekeknek és szüleiknek rendszeresen tevékenységeket szerveznek, bibliaórákat és filmklubot tartanak, a szervezetnek dolgozó 35 önkéntesnek jó hangulatú légkört biztosítanak a teendőik intézésében, de a rászorulóknak szánt tartós élelmiszerek raktározására is megfelel.
Azt az ötszáz üveg szilvalekvárt is itt tárolják, amelyet a Vásárhelyi Forgatag keretében főztek ki, és a rászorulóknak szánják. A közeli tervek között szerepel egy vendégszoba kialakítása, ugyanis a székhely egy járóbetegeket ellátó kórház közvetlen szomszédságában van, és
Az épület manzárdosításán is gondolkodnak, de ez meghaladja a saját erőforrásaikat, erre támogatókat keresnek.
Minden betelefonálónak ismerik a nevét, családi és szociális hátterét, segítségkérésének okait
Fotó: Haáz Vince
Kolozsvárról Marosvásárhelyre
A marosvásárhelyi székhely kialakításával a szervezet központja áttevődött Kolozsvárról Marosvásárhelyre. Sajó Norberttől megtudtuk, nem gazdasági okok vezérelték a székhely megvásárlásában, hanem az, hogy Marosvásárhelyt érzi otthonának a szervezet szempontjából, és ő is ide költözött a családjával. Hozzátette, nem akarják magukat a nagy, akár évszázadok óta létező segélyszervezetekhez – mint például a Gyulafehérvári Caritas, a Vöröskereszt vagy a Máltai Segélyszervezet – hasonlítani vagy lekörözni őket. Tapasztalatai szerint ezek a szervezetek a rendszeres támogatásban kiválóak, a krízishelyzetben lévő emberek megsegítésében, az azonnali segítségnyújtásban nem olyan jók. Ebben a Telefonos Szeretetszolgálatnak van tapasztalata, és munkatársaik, önkénteseik révén képesek akár azonnal segítséget nyújtani a betelefonálóknak, hiszen egy krízishelyzetben lévő ember számára pár nap nagyon sokat számít.
A Telefonos Szeretetszolgálat több éves keresés után talált néhány olyan országot, ahol hasonló szolgálat működik. Ilyenek a hollandiai, a bolgár, a németországi, a kameruni és a kazahsztáni szervezetek. Eddig a hollandiai szervezet fogta össze a többit, de ettől az évtől átruházták ezt a feladatot az itteni Telefonos Szeretetszolgálatnak, mivel ezt ítélték meg a leginnovatívabbnak. Míg itt és Bulgáriában az élelem- és gyógyszerhiány szerepel a telefonálók leggyakoribb kérései között, addig Kamerunban például a biciklikkel kapcsolatos segítségkérések a legnépszerűbbek, hisz ott létfontosságúnak számít a kerékpár. Hollandiában pedig gyakran a kertészkedésben kérnek segítséget a betelefonálók – mesélte a marosvásárhelyi szervezet alapítója.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.
szóljon hozzá!