
Most már egy tágas, központi székhelyen fogadják a rászorulók telefonhívásait, de közösségépítő tevékenységeiket is itt tartják
Fotó: Haáz Vince
Nem kaptak rá uniós támogatást, sem külföldi segélyeket, hanem helyi kisnyugdíjasok, diákok és néhány magánvállalkozó segítségével sikerült megvásárolnia a Telefonos Szeretetszolgálatnak azt a tágas, világos marosvásárhelyi lakást, amely pár hónapja a szervezet székhelyévé vált.
2017. október 08., 16:452017. október 08., 16:45
Sajó Norberttel, a Szeretetszolgálat alapítójával, vezetőjével beszélgettünk a szervezet új „otthonának” lehetőségeiről, terveikről.
Alulról építkezve nőtte ki magát a Telefonos Szeretetszolgálat, amely Marosvásárhelyen és Kolozsváron szinte kilenc éve fogadja a rászorulók telefonjait, és próbál krízishelyzetben lévő személyeken azonnal segíteni.
Volt, hogy egy helyi gyülekezet, vagy a helyi RMDSZ jóvoltából lehetett székhelyük, de másfél évig a szervezet alapítójának, Sajó Norbertnek az otthonában, újszülött gyermeke mellett fogadták a telefonokat, onnan intézték a szervezet dolgait. A Románia, sőt Magyarország szintjén is egyedülálló szervezetnek pár hónapja egy marosvásárhelyi gyógyszergyártó cégtől kapott kölcsönből sikerült megvásárolnia egy saját székhelyet a város központi részében.
Sajó Norbert: Kolozsvárról Marosvásárhelyre tevődött a szervezet központja
Fotó: Haáz Vince
– mesélte lapunknak Sajó Norbert. Hozzátette: nem is annyira magának a helynek, mint a hely adta lehetőségeknek örül. Azonkívül, hogy itt fogadják a telefonhívásokat, a táboroztatott gyerekeknek és szüleiknek rendszeresen tevékenységeket szerveznek, bibliaórákat és filmklubot tartanak, a szervezetnek dolgozó 35 önkéntesnek jó hangulatú légkört biztosítanak a teendőik intézésében, de a rászorulóknak szánt tartós élelmiszerek raktározására is megfelel.
Azt az ötszáz üveg szilvalekvárt is itt tárolják, amelyet a Vásárhelyi Forgatag keretében főztek ki, és a rászorulóknak szánják. A közeli tervek között szerepel egy vendégszoba kialakítása, ugyanis a székhely egy járóbetegeket ellátó kórház közvetlen szomszédságában van, és
Az épület manzárdosításán is gondolkodnak, de ez meghaladja a saját erőforrásaikat, erre támogatókat keresnek.
Minden betelefonálónak ismerik a nevét, családi és szociális hátterét, segítségkérésének okait
Fotó: Haáz Vince
Kolozsvárról Marosvásárhelyre
A marosvásárhelyi székhely kialakításával a szervezet központja áttevődött Kolozsvárról Marosvásárhelyre. Sajó Norberttől megtudtuk, nem gazdasági okok vezérelték a székhely megvásárlásában, hanem az, hogy Marosvásárhelyt érzi otthonának a szervezet szempontjából, és ő is ide költözött a családjával. Hozzátette, nem akarják magukat a nagy, akár évszázadok óta létező segélyszervezetekhez – mint például a Gyulafehérvári Caritas, a Vöröskereszt vagy a Máltai Segélyszervezet – hasonlítani vagy lekörözni őket. Tapasztalatai szerint ezek a szervezetek a rendszeres támogatásban kiválóak, a krízishelyzetben lévő emberek megsegítésében, az azonnali segítségnyújtásban nem olyan jók. Ebben a Telefonos Szeretetszolgálatnak van tapasztalata, és munkatársaik, önkénteseik révén képesek akár azonnal segítséget nyújtani a betelefonálóknak, hiszen egy krízishelyzetben lévő ember számára pár nap nagyon sokat számít.
A Telefonos Szeretetszolgálat több éves keresés után talált néhány olyan országot, ahol hasonló szolgálat működik. Ilyenek a hollandiai, a bolgár, a németországi, a kameruni és a kazahsztáni szervezetek. Eddig a hollandiai szervezet fogta össze a többit, de ettől az évtől átruházták ezt a feladatot az itteni Telefonos Szeretetszolgálatnak, mivel ezt ítélték meg a leginnovatívabbnak. Míg itt és Bulgáriában az élelem- és gyógyszerhiány szerepel a telefonálók leggyakoribb kérései között, addig Kamerunban például a biciklikkel kapcsolatos segítségkérések a legnépszerűbbek, hisz ott létfontosságúnak számít a kerékpár. Hollandiában pedig gyakran a kertészkedésben kérnek segítséget a betelefonálók – mesélte a marosvásárhelyi szervezet alapítója.
Kinevezte az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) elnökét Ilie Bolojan kormányfő.
Néhány Hargita megyei útszakaszt töröltek a megye közvagyonából az A8-as autópálya építése miatt, ugyanis az autósztráda nyomvonala egybeesett egyes szakaszokon a megyei útakkal. Hétfőn ülésezett Hargita Megye Tanácsa.
Az önkormányzatok mozgástere szűkül, mivel az állam egyre több bevételt tart vissza központilag. Az osztalékadó, a szerencsejáték-adó és a kamatadó után idén már a személyi jövedelemadó (szja) egyharmada is Bukarestnél marad.
Több mint 114 600 diák vett részt hétfőn a próbaérettségi román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Jogosítvány nélkül, egy udvarról eltulajdonított autóval kaptak el egy 18 éves fiatalt Gyergyóújfaluban hétfő hajnalban.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta az alkotmánybíróságon a 2026-os állami költségvetésről szóló törvénytervezetet. A testület csütörtökön tárgyalja a beadványt.
A kormánynak az üzemanyagpiacot érintő tervezett intézkedései nem fogják teljes mértékben ellensúlyozni a közel-keleti konfliktus okozta világpiaci zavarok hatásait, de fékezni fogják az áremelkedést – nyilatkozta hétfőn az energiaügyi miniszter.
A tél egyik legizgalmasabb eseménye tér vissza a Madarasi Hargita szívébe: március 28–29. között ismét megrendezésre kerül a Battle on Snow, amely évről évre a régió egyik leglátványosabb snowboard- és síversenyévé nőtte ki magát.
Sürgősségi rendeletet készül elfogadni a kormány kedden, amellyel válsághelyzetet hirdetnek ki a kőolaj, illetve a kőolajtermékek piacán, intézkedéseket határozva meg a gazdaság és a lakosság védelmére a válság idején.
szóljon hozzá!