
Most már egy tágas, központi székhelyen fogadják a rászorulók telefonhívásait, de közösségépítő tevékenységeiket is itt tartják
Fotó: Haáz Vince
Nem kaptak rá uniós támogatást, sem külföldi segélyeket, hanem helyi kisnyugdíjasok, diákok és néhány magánvállalkozó segítségével sikerült megvásárolnia a Telefonos Szeretetszolgálatnak azt a tágas, világos marosvásárhelyi lakást, amely pár hónapja a szervezet székhelyévé vált.
2017. október 08., 16:452017. október 08., 16:45
Sajó Norberttel, a Szeretetszolgálat alapítójával, vezetőjével beszélgettünk a szervezet új „otthonának” lehetőségeiről, terveikről.
Alulról építkezve nőtte ki magát a Telefonos Szeretetszolgálat, amely Marosvásárhelyen és Kolozsváron szinte kilenc éve fogadja a rászorulók telefonjait, és próbál krízishelyzetben lévő személyeken azonnal segíteni.
Volt, hogy egy helyi gyülekezet, vagy a helyi RMDSZ jóvoltából lehetett székhelyük, de másfél évig a szervezet alapítójának, Sajó Norbertnek az otthonában, újszülött gyermeke mellett fogadták a telefonokat, onnan intézték a szervezet dolgait. A Románia, sőt Magyarország szintjén is egyedülálló szervezetnek pár hónapja egy marosvásárhelyi gyógyszergyártó cégtől kapott kölcsönből sikerült megvásárolnia egy saját székhelyet a város központi részében.
Sajó Norbert: Kolozsvárról Marosvásárhelyre tevődött a szervezet központja
Fotó: Haáz Vince
– mesélte lapunknak Sajó Norbert. Hozzátette: nem is annyira magának a helynek, mint a hely adta lehetőségeknek örül. Azonkívül, hogy itt fogadják a telefonhívásokat, a táboroztatott gyerekeknek és szüleiknek rendszeresen tevékenységeket szerveznek, bibliaórákat és filmklubot tartanak, a szervezetnek dolgozó 35 önkéntesnek jó hangulatú légkört biztosítanak a teendőik intézésében, de a rászorulóknak szánt tartós élelmiszerek raktározására is megfelel.
Azt az ötszáz üveg szilvalekvárt is itt tárolják, amelyet a Vásárhelyi Forgatag keretében főztek ki, és a rászorulóknak szánják. A közeli tervek között szerepel egy vendégszoba kialakítása, ugyanis a székhely egy járóbetegeket ellátó kórház közvetlen szomszédságában van, és
Az épület manzárdosításán is gondolkodnak, de ez meghaladja a saját erőforrásaikat, erre támogatókat keresnek.
Minden betelefonálónak ismerik a nevét, családi és szociális hátterét, segítségkérésének okait
Fotó: Haáz Vince
Kolozsvárról Marosvásárhelyre
A marosvásárhelyi székhely kialakításával a szervezet központja áttevődött Kolozsvárról Marosvásárhelyre. Sajó Norberttől megtudtuk, nem gazdasági okok vezérelték a székhely megvásárlásában, hanem az, hogy Marosvásárhelyt érzi otthonának a szervezet szempontjából, és ő is ide költözött a családjával. Hozzátette, nem akarják magukat a nagy, akár évszázadok óta létező segélyszervezetekhez – mint például a Gyulafehérvári Caritas, a Vöröskereszt vagy a Máltai Segélyszervezet – hasonlítani vagy lekörözni őket. Tapasztalatai szerint ezek a szervezetek a rendszeres támogatásban kiválóak, a krízishelyzetben lévő emberek megsegítésében, az azonnali segítségnyújtásban nem olyan jók. Ebben a Telefonos Szeretetszolgálatnak van tapasztalata, és munkatársaik, önkénteseik révén képesek akár azonnal segítséget nyújtani a betelefonálóknak, hiszen egy krízishelyzetben lévő ember számára pár nap nagyon sokat számít.
A Telefonos Szeretetszolgálat több éves keresés után talált néhány olyan országot, ahol hasonló szolgálat működik. Ilyenek a hollandiai, a bolgár, a németországi, a kameruni és a kazahsztáni szervezetek. Eddig a hollandiai szervezet fogta össze a többit, de ettől az évtől átruházták ezt a feladatot az itteni Telefonos Szeretetszolgálatnak, mivel ezt ítélték meg a leginnovatívabbnak. Míg itt és Bulgáriában az élelem- és gyógyszerhiány szerepel a telefonálók leggyakoribb kérései között, addig Kamerunban például a biciklikkel kapcsolatos segítségkérések a legnépszerűbbek, hisz ott létfontosságúnak számít a kerékpár. Hollandiában pedig gyakran a kertészkedésben kérnek segítséget a betelefonálók – mesélte a marosvásárhelyi szervezet alapítója.
A SAFE hitelprogramból Romániának jutó források több mint fele az országban marad, a jelenlegi piaci finanszírozásnál jóval kedvezőbb feltételek mellett – jelentette ki vasárnap a Digi24-nek Irineu Darău ügyvivő gazdasági miniszter.
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
Egy évvel a bányakatasztrófa után a parajdi árusok közül sokan már feladták, bezárták a boltokat. De van, aki még kitart.
Lehűlésre számíthatunk az elkövetkező napokban, jövő hét közepéig egy hideg légtömeg határozza meg térségünk időjárását – vetítette előre Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
Átfogó közlekedésrendészeti akciókat szerveztek a hétvégén Maros, Kovászna és Hargita megyében. A rendőrök több száz autóst és motorost ellenőriztek, és ittas, valamint kábítószer hatása alatt vezető sofőröket is kiszűrtek a forgalomból.
A bolgár DARA nyerte meg szombat este az Eurovíziós Dalfesztivált a Bangaranga című dallal. Bulgária először diadalmaskodott a versenyen, amelyen az elmúlt három évben gazdasági nehézségek miatt nem vett részt – jelentette az AFP és az EFE.
Közvitára bocsátotta a közlekedési minisztérium a július 1-jétől érvényes járműkategóriánkénti úthasználati díjat (rovinieta) szabályozó rendelettervezetet. Az új rendszer az európai kibocsátási normákat is figyelembe veszi.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
szóljon hozzá!