
Most már egy tágas, központi székhelyen fogadják a rászorulók telefonhívásait, de közösségépítő tevékenységeiket is itt tartják
Fotó: Haáz Vince
Nem kaptak rá uniós támogatást, sem külföldi segélyeket, hanem helyi kisnyugdíjasok, diákok és néhány magánvállalkozó segítségével sikerült megvásárolnia a Telefonos Szeretetszolgálatnak azt a tágas, világos marosvásárhelyi lakást, amely pár hónapja a szervezet székhelyévé vált.
2017. október 08., 16:452017. október 08., 16:45
Sajó Norberttel, a Szeretetszolgálat alapítójával, vezetőjével beszélgettünk a szervezet új „otthonának” lehetőségeiről, terveikről.
Alulról építkezve nőtte ki magát a Telefonos Szeretetszolgálat, amely Marosvásárhelyen és Kolozsváron szinte kilenc éve fogadja a rászorulók telefonjait, és próbál krízishelyzetben lévő személyeken azonnal segíteni.
Volt, hogy egy helyi gyülekezet, vagy a helyi RMDSZ jóvoltából lehetett székhelyük, de másfél évig a szervezet alapítójának, Sajó Norbertnek az otthonában, újszülött gyermeke mellett fogadták a telefonokat, onnan intézték a szervezet dolgait. A Románia, sőt Magyarország szintjén is egyedülálló szervezetnek pár hónapja egy marosvásárhelyi gyógyszergyártó cégtől kapott kölcsönből sikerült megvásárolnia egy saját székhelyet a város központi részében.
Sajó Norbert: Kolozsvárról Marosvásárhelyre tevődött a szervezet központja
Fotó: Haáz Vince
– mesélte lapunknak Sajó Norbert. Hozzátette: nem is annyira magának a helynek, mint a hely adta lehetőségeknek örül. Azonkívül, hogy itt fogadják a telefonhívásokat, a táboroztatott gyerekeknek és szüleiknek rendszeresen tevékenységeket szerveznek, bibliaórákat és filmklubot tartanak, a szervezetnek dolgozó 35 önkéntesnek jó hangulatú légkört biztosítanak a teendőik intézésében, de a rászorulóknak szánt tartós élelmiszerek raktározására is megfelel.
Azt az ötszáz üveg szilvalekvárt is itt tárolják, amelyet a Vásárhelyi Forgatag keretében főztek ki, és a rászorulóknak szánják. A közeli tervek között szerepel egy vendégszoba kialakítása, ugyanis a székhely egy járóbetegeket ellátó kórház közvetlen szomszédságában van, és
Az épület manzárdosításán is gondolkodnak, de ez meghaladja a saját erőforrásaikat, erre támogatókat keresnek.
Minden betelefonálónak ismerik a nevét, családi és szociális hátterét, segítségkérésének okait
Fotó: Haáz Vince
Kolozsvárról Marosvásárhelyre
A marosvásárhelyi székhely kialakításával a szervezet központja áttevődött Kolozsvárról Marosvásárhelyre. Sajó Norberttől megtudtuk, nem gazdasági okok vezérelték a székhely megvásárlásában, hanem az, hogy Marosvásárhelyt érzi otthonának a szervezet szempontjából, és ő is ide költözött a családjával. Hozzátette, nem akarják magukat a nagy, akár évszázadok óta létező segélyszervezetekhez – mint például a Gyulafehérvári Caritas, a Vöröskereszt vagy a Máltai Segélyszervezet – hasonlítani vagy lekörözni őket. Tapasztalatai szerint ezek a szervezetek a rendszeres támogatásban kiválóak, a krízishelyzetben lévő emberek megsegítésében, az azonnali segítségnyújtásban nem olyan jók. Ebben a Telefonos Szeretetszolgálatnak van tapasztalata, és munkatársaik, önkénteseik révén képesek akár azonnal segítséget nyújtani a betelefonálóknak, hiszen egy krízishelyzetben lévő ember számára pár nap nagyon sokat számít.
A Telefonos Szeretetszolgálat több éves keresés után talált néhány olyan országot, ahol hasonló szolgálat működik. Ilyenek a hollandiai, a bolgár, a németországi, a kameruni és a kazahsztáni szervezetek. Eddig a hollandiai szervezet fogta össze a többit, de ettől az évtől átruházták ezt a feladatot az itteni Telefonos Szeretetszolgálatnak, mivel ezt ítélték meg a leginnovatívabbnak. Míg itt és Bulgáriában az élelem- és gyógyszerhiány szerepel a telefonálók leggyakoribb kérései között, addig Kamerunban például a biciklikkel kapcsolatos segítségkérések a legnépszerűbbek, hisz ott létfontosságúnak számít a kerékpár. Hollandiában pedig gyakran a kertészkedésben kérnek segítséget a betelefonálók – mesélte a marosvásárhelyi szervezet alapítója.
Az erőszakba torkollt keddi gazdatüntetés négy résztvevőjét házi őrizetbe, egy társukat pedig 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték. A kényszerintézkedésekről szerda éjjel döntött Bukarest első kerületének bírósága.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerda este cáfolta, hogy saját magát javasolta volna miniszterelnöknek. Mint fogalmazott, „szemérmetlenül hazudik”, aki ennek az ellenkezőjét állítja.
Nemrég fogtak hozzá a Hargita megyei országutakon az útfestéshez, 80 kilométernyi felezővonal és 40 kilométernyi szélső útburkolati jel felfestésére jut pénz idén. A festésen kívül több helyen karbantartási munkát is végeznek a tél beállta előtt.
Száztizenegy éves korában elhunyt Románia legidősebb embere, egy erdélyi nő – tudatta szerdán az Agerpres hírügynökség a kudzsíri önkormányzat közlése alapján.
Szerdán döntő házként elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezet, amely büntetendővé teszi a kényszerházasságot. Kiskorú sértettek esetében súlyosabb büntetést ír elő a jogszabályjavaslat.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Jelenleg 98 millió lejes azonnali finanszírozást igénylő hiány van az egészségügyi rendszerben, ezt átmenetileg az egészségügyi minisztérium más programjaiból történő átcsoportosításokkal fedezik – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Cseke Attila.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselőt javasolja miniszterelnöknek a csütörtöki cotroceni-i kormányalakítási konzultációkon.
Tizennyolc riasztást kaptak a Hargita megyei hivatásos mentők szeptember 14–15-én. A beavatkozások során a SMURD egységei 14 embernek nyújtottak orvosi segítséget, két embert pedig kritikus helyzetből mentettek ki.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nyilvános vitákat kezdeményez a képviselőház védelmi bizottságával közösen a román nemzeti zászló napjáról szóló törvénytervezetről.
szóljon hozzá!