
Most már egy tágas, központi székhelyen fogadják a rászorulók telefonhívásait, de közösségépítő tevékenységeiket is itt tartják
Fotó: Haáz Vince
Nem kaptak rá uniós támogatást, sem külföldi segélyeket, hanem helyi kisnyugdíjasok, diákok és néhány magánvállalkozó segítségével sikerült megvásárolnia a Telefonos Szeretetszolgálatnak azt a tágas, világos marosvásárhelyi lakást, amely pár hónapja a szervezet székhelyévé vált.
2017. október 08., 16:452017. október 08., 16:45
Sajó Norberttel, a Szeretetszolgálat alapítójával, vezetőjével beszélgettünk a szervezet új „otthonának” lehetőségeiről, terveikről.
Alulról építkezve nőtte ki magát a Telefonos Szeretetszolgálat, amely Marosvásárhelyen és Kolozsváron szinte kilenc éve fogadja a rászorulók telefonjait, és próbál krízishelyzetben lévő személyeken azonnal segíteni.
Volt, hogy egy helyi gyülekezet, vagy a helyi RMDSZ jóvoltából lehetett székhelyük, de másfél évig a szervezet alapítójának, Sajó Norbertnek az otthonában, újszülött gyermeke mellett fogadták a telefonokat, onnan intézték a szervezet dolgait. A Románia, sőt Magyarország szintjén is egyedülálló szervezetnek pár hónapja egy marosvásárhelyi gyógyszergyártó cégtől kapott kölcsönből sikerült megvásárolnia egy saját székhelyet a város központi részében.
Sajó Norbert: Kolozsvárról Marosvásárhelyre tevődött a szervezet központja
Fotó: Haáz Vince
– mesélte lapunknak Sajó Norbert. Hozzátette: nem is annyira magának a helynek, mint a hely adta lehetőségeknek örül. Azonkívül, hogy itt fogadják a telefonhívásokat, a táboroztatott gyerekeknek és szüleiknek rendszeresen tevékenységeket szerveznek, bibliaórákat és filmklubot tartanak, a szervezetnek dolgozó 35 önkéntesnek jó hangulatú légkört biztosítanak a teendőik intézésében, de a rászorulóknak szánt tartós élelmiszerek raktározására is megfelel.
Azt az ötszáz üveg szilvalekvárt is itt tárolják, amelyet a Vásárhelyi Forgatag keretében főztek ki, és a rászorulóknak szánják. A közeli tervek között szerepel egy vendégszoba kialakítása, ugyanis a székhely egy járóbetegeket ellátó kórház közvetlen szomszédságában van, és
Az épület manzárdosításán is gondolkodnak, de ez meghaladja a saját erőforrásaikat, erre támogatókat keresnek.
Minden betelefonálónak ismerik a nevét, családi és szociális hátterét, segítségkérésének okait
Fotó: Haáz Vince
Kolozsvárról Marosvásárhelyre
A marosvásárhelyi székhely kialakításával a szervezet központja áttevődött Kolozsvárról Marosvásárhelyre. Sajó Norberttől megtudtuk, nem gazdasági okok vezérelték a székhely megvásárlásában, hanem az, hogy Marosvásárhelyt érzi otthonának a szervezet szempontjából, és ő is ide költözött a családjával. Hozzátette, nem akarják magukat a nagy, akár évszázadok óta létező segélyszervezetekhez – mint például a Gyulafehérvári Caritas, a Vöröskereszt vagy a Máltai Segélyszervezet – hasonlítani vagy lekörözni őket. Tapasztalatai szerint ezek a szervezetek a rendszeres támogatásban kiválóak, a krízishelyzetben lévő emberek megsegítésében, az azonnali segítségnyújtásban nem olyan jók. Ebben a Telefonos Szeretetszolgálatnak van tapasztalata, és munkatársaik, önkénteseik révén képesek akár azonnal segítséget nyújtani a betelefonálóknak, hiszen egy krízishelyzetben lévő ember számára pár nap nagyon sokat számít.
A Telefonos Szeretetszolgálat több éves keresés után talált néhány olyan országot, ahol hasonló szolgálat működik. Ilyenek a hollandiai, a bolgár, a németországi, a kameruni és a kazahsztáni szervezetek. Eddig a hollandiai szervezet fogta össze a többit, de ettől az évtől átruházták ezt a feladatot az itteni Telefonos Szeretetszolgálatnak, mivel ezt ítélték meg a leginnovatívabbnak. Míg itt és Bulgáriában az élelem- és gyógyszerhiány szerepel a telefonálók leggyakoribb kérései között, addig Kamerunban például a biciklikkel kapcsolatos segítségkérések a legnépszerűbbek, hisz ott létfontosságúnak számít a kerékpár. Hollandiában pedig gyakran a kertészkedésben kérnek segítséget a betelefonálók – mesélte a marosvásárhelyi szervezet alapítója.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
szóljon hozzá!