
Fa keresztek és beton emlékmű az úzvölgyi katonatemetőben. Feszültséget teremtett a román–magyar viszonyban
Fotó: Pinti Attila
A Marosvásárhelyi Táblabíróság kedden kimondott jogerős ítéletben kötelezte Bákó megye prefektusát valamennyi, az úzvölgyi katonatemetőre vonatkozó, hivatalában megtalálható irat kiadására.
2020. július 14., 20:302020. július 14., 20:30
2020. július 14., 22:072020. július 14., 22:07
Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A pert Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke indította magánszemélyként, miután a Bákó megyei prefektus elutasította adatigénylési kérését. Borboly az MTI-nek elmondta, az igényelt iratok azt bizonyíthatják, hogy Dormánfalva hamis iratok alapján kebelezte be a temetőt, és fontos bizonyítékot képezhetnek az Úzvölgye kapcsán elindított tizenkét per mindegyikében.
A Hargita megyei önkormányzat elnöke a dormánfalvi polgármesteri hivatalban kezdte az adatigénylést, és
És mivel az önkormányzati határozatok csak akkor érvényesek, ha a prefektusi hivatalhoz is leadták azokat, Borboly úgy gondolta, hogy a prefektus igazolhatja a dormánfalvi iratok hitelességét. Ezért kérte ki a prefektustól is a kétes hitelességű iratok másolatát.
„Ha a prefektus azt közli, hogy nem rendelkezik ezekkel az iratokkal, akkor nyilvánvaló a hamisítás, és az egész temetőügy büntetőjogi fordulatot vehet. Ha kiadja az iratokat, és kiderül, hogy jogilag minden rendben van, akkor csupán az információszerzés lesz az adatigénylés haszna” – nyilatkozta Borboly Csaba, hozzátéve, hogy
A Bákó megyei kisváros ennek alapján nyilvánította közvagyonává a temetőt, ennek alapján állított ki építési engedélyt a sírkert átalakítására, ennek alapján bonyolította le az egész építkezést.
Borboly Csaba szerint eddig kedvezően alakultak az úzvölgyi peres ügyek. A Dormánfalva által indított pereket a Hargita megyei fél kérésére a bíróság felfüggesztette, a székelyföldiek által elindított perekben pedig eddig csak felperesek számára kedvező határozatok születtek.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Dormánfalva Polgármesteri Hivatala tavaly áprilisban, részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre, és egy kelta keresztes emlékművet, valamint ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. Tavaly nyáron a román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) elismerte, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a román parcellát létrehozták, és álláspontja szerint
A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt mindeddig Csíkszentmárton község gondozta. Az elnéptelenedett Úzvölgye település Csíkszentmárton községhez tartozik, területét azonban, amelyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Darmanesti a magáénak tekinti. A román parcella létrehozása feszültségeket keltett a román–magyar viszonyban. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.
Szent István pontosan tudta, hogy országot alapítani nem egyetlen döntés, nem egyetlen csata, nem egyetlen törvény, országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, csütörtök reggel.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán elmondta, az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, és a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán.
A Tisza-kormány a következő költségvetési évig, 2027. január elsejéig szeretné letisztázni a határon túli magyarságra vonatkozó támogatáspolitikát – vázolta Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerda este Kolozsváron.
Visszahívtak a Lidl üzleteiből egy fehérjepudingot, mivel a termékben a gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket okozó Bacillus cereus baktérium jelenlétét mutatták ki – tájékoztatott szerdán az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság.
Augusztus 20-a nemcsak az államalapítás, hanem az egész magyar nemzet ünnepe, országhatároktól függetlenül. Különös nyomatékot kap ott, ahol a település neve, Szent Istvánnak szentelt temploma vagy kápolnája őrzi első királyunk emlékét.
A kormány a közvita lezárása után dönt az országos vizsgák megszervezésére és a tanulók szociális ösztöndíjára vonatkozó oktatási minisztériumi javaslatokról – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerda este a B1 TV műsorában.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága szerdán egyhangú szavazással megerősítette politikai támogatását Dominic Fritz pártelnök iránt – közölte az alakulat. A döntést a testület ülésén jelen lévő mind a 151 tag támogatta.
Jóváhagyta a kormány szerdai ülésén a vasúti infrastruktúra 2026-2030 közötti fejlesztési stratégiáját.
Augusztus 20-a nemcsak a múlt, hanem a felelősség ünnepe is, amivel minden nemzedék tartozik a hazánknak, amit örökül kaptunk és amit egyszer majd továbbadunk – mondta a miniszterelnök a Facebook-oldalára szerdán feltöltött videójában.
1 hozzászólás