
Fa keresztek és beton emlékmű az úzvölgyi katonatemetőben. Feszültséget teremtett a román–magyar viszonyban
Fotó: Pinti Attila
A Marosvásárhelyi Táblabíróság kedden kimondott jogerős ítéletben kötelezte Bákó megye prefektusát valamennyi, az úzvölgyi katonatemetőre vonatkozó, hivatalában megtalálható irat kiadására.
2020. július 14., 20:302020. július 14., 20:30
2020. július 14., 22:072020. július 14., 22:07
Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A pert Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke indította magánszemélyként, miután a Bákó megyei prefektus elutasította adatigénylési kérését. Borboly az MTI-nek elmondta, az igényelt iratok azt bizonyíthatják, hogy Dormánfalva hamis iratok alapján kebelezte be a temetőt, és fontos bizonyítékot képezhetnek az Úzvölgye kapcsán elindított tizenkét per mindegyikében.
A Hargita megyei önkormányzat elnöke a dormánfalvi polgármesteri hivatalban kezdte az adatigénylést, és
És mivel az önkormányzati határozatok csak akkor érvényesek, ha a prefektusi hivatalhoz is leadták azokat, Borboly úgy gondolta, hogy a prefektus igazolhatja a dormánfalvi iratok hitelességét. Ezért kérte ki a prefektustól is a kétes hitelességű iratok másolatát.
„Ha a prefektus azt közli, hogy nem rendelkezik ezekkel az iratokkal, akkor nyilvánvaló a hamisítás, és az egész temetőügy büntetőjogi fordulatot vehet. Ha kiadja az iratokat, és kiderül, hogy jogilag minden rendben van, akkor csupán az információszerzés lesz az adatigénylés haszna” – nyilatkozta Borboly Csaba, hozzátéve, hogy
A Bákó megyei kisváros ennek alapján nyilvánította közvagyonává a temetőt, ennek alapján állított ki építési engedélyt a sírkert átalakítására, ennek alapján bonyolította le az egész építkezést.
Borboly Csaba szerint eddig kedvezően alakultak az úzvölgyi peres ügyek. A Dormánfalva által indított pereket a Hargita megyei fél kérésére a bíróság felfüggesztette, a székelyföldiek által elindított perekben pedig eddig csak felperesek számára kedvező határozatok születtek.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Dormánfalva Polgármesteri Hivatala tavaly áprilisban, részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre, és egy kelta keresztes emlékművet, valamint ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. Tavaly nyáron a román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) elismerte, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a román parcellát létrehozták, és álláspontja szerint
A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt mindeddig Csíkszentmárton község gondozta. Az elnéptelenedett Úzvölgye település Csíkszentmárton községhez tartozik, területét azonban, amelyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Darmanesti a magáénak tekinti. A román parcella létrehozása feszültségeket keltett a román–magyar viszonyban. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
1 hozzászólás