Kevés érdeklődőt vonzott a III. Székely Kongresszus

Végül Kassay János egyetemi adjunktus, a csíkszeredai konferencia főszervezője kérésünkre összefoglalta a záró ülés főbb gondolatait.

Szakképzetlenség, elvándorlás

Mint mondta, a találkozón nagyrészt a problémákról és a megoldási javaslatokról volt szó.

Ez utal egyrészt Székelyföld földrajzi helyzetére, másrészt a gazdasági fejlettség elmaradottságára, és arra a rossz gazdasági szerkezetre, ahol az agráriparban foglalkoztatottak aránya túl magas, míg a kreatív ágazatokban dolgozóké azonban meglehetősen alacsony. Ugyanakkor a szolgáltatási szektor is fejletlen. Ennek oka alapvetően a szakképzetlenség, és az elvándorlás. Egy másik problémaként a kisebbségi létünkből adódó nehézségek fogalmazódtak meg. Azt látjuk, hogy a székelyföldi térség periférikus vidékeiből folyamatosan lecsipegetnek, és itt nem csak a csíki magánjavakra és a vissza nem szolgáltatott erdőkről beszélek, hanem az etnikai arányok megváltoztatásáról, vagy gondolhatunk Kostelek megközelíthetőségére is. Erre a problémára azonban pénteken Hargita Megye Tanácsának elnöke kínált egy megoldást. Azt mondta, hogy ezeket a periférikusabb székelyföldi településeket is – annak ellenére, hogy nem Hargita megyéhez tartoznak – be kell kapcsolni a térség életébe” – magyarázta Kassay.

Az emberi erőforrás fejlesztése

Kitért arra is, hogy a közbirtokosságok a konferencia egyik központi témáját képezték, hiszen jelentős, pénzben kifejezhető erőforrás fekszik bennük. Éppen ezért a vállalkozásokról szóló szekcióban egyik fő gondolat a közbirtokosságok bevonása volt a gazdasági élet fejlesztésébe.

„A mezőgazdasági és vidékfejlesztés szekciónál is megjelent a közbirtokossági téma, itt azonban egy feszültség van

A mezőgazdaság versenyképessége attól függ, hogy tudunk-e kooperálni, szövetkezetekbe tömörülni. Ezt szorgalmazta ez a szekció. Az önkormányzati szekciónál számos probléma vetődött fel, de a legmarkánsabb gondolat az volt, hogy Székelyföldet két síkon kell fejleszteni. Van egy erősebb rurális Székelyföld, és egy innovatív, vagy innovatívvá válni akaró Székelyföld, ahol a fiatalokat tudjuk megfogni. Az biztos, hogy mindhárom szekcióban elsődlegesen az emberi erőforrásra alapozták a fejlesztési javaslatokat. Az egyik központi kérdés az, hogy tudjuk-e szakmai tudás és mentalitás szempontjából az emberi erőforrást olyan mértékben fejleszteni, hogy a jövő kihívásainak meg tudjunk felelni,

– húzta alá Kassay.