A 2019-2020-as tanévben azonban kidolgoztak számukra is új, korszerű tanterveket, és olyan pedagógusokat is bevontak ezeknek a kidolgozásába, akik sajátos nevelési igényű gyerekeket tanítanak, tehát napi kapcsolatban vannak az említett gyerekekkel, így

– fejtette ki megkeresésünkre Mândru Elena, a sajátos nevelési igényű gyerekekért felelős Hargita megyei szaktanfelügyelő.

Az új tanterveket engedélyezte már az oktatási minisztérium szakbizottsága is, valamint a kisebbségek nyelvére is lefordították, megjelentek már az ország hivatalos közlönyében, és

Összesen 425 tantárgy tantervét dolgozták ki, ebből 71 magyar tannyelvű. Hargita megye két pszichopedagógiai tanárcsoport – a csíkszeredai Xantus János- és József Attila iskolák, illetve az oklándi speciális tanintézmény – munkájával járult hozzá a tantervek megjelenéséhez a sajátos nevelési igényű oktatás szaktanfelügyelőjének koordinálásával.

„Két hónapig tartó intenzív csapatmunka volt, amely nagy felelősséggel jár, és amelyet köszönök nekik” – osztotta meg velünk Mândru Elena szaktanfelügyelő.

Legtöbben hagyományos iskolákba járnak

Mint elmondta, először megjelent az új kerettanterv, amely a tanórák számát rögzíti osztályokra, tantárgyakra lebontva, ezután jelentek meg az iskolai tantervek, és a következő lépés a tankönyvek összeállítása lesz.

Közülük van, aki hagyományos oktatásban tanulhat, mert a diagnózisa és a fejlettségi szintje ezt megengedi, és vannak olyan gyerekek, akik speciális iskolába kerülnek a fejlettségi szintjüktől függően” – részletezte Mândru Elena.

Speciális tanintézménybe mintegy 130 gyerek jár – a bélbori, az oklándi és a Szent Anna speciális iskolákba –, és összesen 21 olyan sajátos iskolai osztály van Hargita megyében, ahová súlyos- és halmozottan sérült gyerekek járnak – tudtuk meg a szaktanfelügyelőtől.

Előrelépés a sajátos nevelést igénylők számára

Az utóbbi időszakban Romániában több előrelépés is történt a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatása terén: a hatályban lévő jogszabályok szerint ezeket a gyerekeket eddig a szintek közötti vizsgákon – például amikor a középiskolai helyekre való bejutás a tét – ugyanúgy kezelték, mint az átlagos diákokat, akiknek nincs szükségük sajátos nevelésre, azaz ugyanazokat a feladatokat kellett megoldaniuk, mint a standard programok szerint tanulóknak. Ettől az évtől kezdve azonban külön fenntartott helyeket biztosítottak a sajátos nevelési igényű gyerekek számára számos elméleti iskolában.