HIRDETÉS

Itt a lakásod puha takarója (x)

2018. szeptember 24., 12:10 utolsó módosítás: 2018. szeptember 25., 14:42

Télen fázol, nyáron meleg van, s még penészedik is? Hiába a vastag szigetelés, ha nincs jól feltéve. Gyors lecke arról, hogy kell jól csinálni.

A házépítés, de még egy tömbház felújítása sem egyszerű feladat, rengeteg részletre kell figyelni, és mivel leginkább az otthonunkról van szó, szeretnénk a legjobbat kihozni belőle. Az egyik legfontosabb kérdés a szigetelés, hiszen ennek minősége határozza meg, hogy beázik-e a tető, fázunk-e télen, penészedik-e a fal, és így tovább.

Szerettünk volna egy kicsit jobban eligazodni ebben a témában, ezért szakembereket kérdeztünk: Vágó Zoltán és felesége, Éva, az Isofoam Sistem vezetői otthonosan mozognak a szakmában, és saját bőrükön tapasztalták meg, milyen, ha az ember rosszul választ szigetelést – hiába lesz nagyon vastag, az még nem jelenti azt, hogy jó is.

– Ha ma valaki építkezik vagy felújít, milyen lehetőségei vannak szigetelés terén?

– Zoltán: Hőszigetelés esetén manapság két nagyon ismert módszer van a piacon, a kőzetgyapot és az üveggyapot. Létezik a cellulóz is, de ezzel számos probléma van, egy huzat is könnyen mozgatja, így várhatóan a piacról is ki fog csúszni – mi is használtuk, de nem vált be: költséges szerkezetet kell építeni hozzá. A gyapot pedig szúr és nehéz, vagyis kényelmetlen és nehéz vele dolgozni.

Mivel ezt senki sem szívesen csinálja, tapasztalatból mondhatom, hogy legtöbbször kezdő, képzetlen munkásokra bízzák ezt a feladatot – a szakképzett munkaerő hiánya a hétköznapokban így jelentkezik. A szakszerűtlen szigetelés hőhidakat eredményez: a gyapotot nem helyezik el tökéletesen, sok helyen hézagok, rések maradnak, ami egy hatástalan szigetelést jelent.

– És létezik erre alternatíva? Mi a legjobb szigetelőanyag a piacon?

– Z: A legjobb talán a parafa, ám a legjobb nem mindig jelenti a legpraktikusabbat is: egyrészt csillagászati ára van, másrészt igencsak kényes. Próbálkoztunk egy ultramodern, nanotechnológiás anyaggal is, egy asztalitenisz-termet szigeteltünk: ez drága volt, mindössze 2–3 fokos különbséget eredményezett, és annyira büdös volt, hogy két évig nem lehetett használni a termet.

– Ezek után hogyan találtak rá arra, ami működik is?

– Éva: A saját bőrünkön tapasztalva. A házunk 30 centis üveggyapottal volt szigetelve, de a tetőtéren nem tudtunk meglenni: nyáron pokoli hőség volt, télen pedig szinte az egész házban fáztunk. Ekkor kezdtünk el keresni egytartós, megfizethető, praktikus és jó minőségű megoldást. Tulajdonképpen a saját lakásunk szigetelése vezetett oda, hogy megvásároljuk ezt a technológiát.

– Z: Ezt poliuretánhabnak hívják, Magyarországon leginkább purhabnak nevezik, de nem összetévesztendő a nálunk ismert purhabbal, amit nyílászárok szerelésekor használnak, az egy teljesen más termék, úgyhogy a poliuretánhab a legpontosabb név.

– Mióta foglalkoznak önök ezzel a technológiával?

– Z: 2006 óta foglalkozunk szigeteléssel, használtunk kőzetgyapotot, üveggyapotot, ásványgyapotot, cellulózt – mind csődöt mondott valamiért, szükségünk volt egy olyan alternatívára, amire valódi garanciát lehet vállalni, így három éve ezt a technológiát használjuk. Egy magyarországi cégtől, az Eupor Group-tól tanultuk meg, ők 2001-től foglalkoznak vele, a legrégibbek a piacon és piacvezetők is, így bőven van szakmai hátterünk.

– Kipróbálva a különböző technológiákat, miért nem maradtak másnál? Miért pont ezt választották?

– É: Előnye elég sok van, az egyik legfontosabb, hogy nem terheli az épületet, nem egy nehéz anyag, befújással hordják fel, és magától terül, így nem alakul ki hőhíd, nem lesznek hézagok. Bármilyen felületre tapad, legyen az fém, fa, beton vagy műanyag, nem reped, nem szakad. És ez egy bio hab, nem káros az egészségre: a gyapot bejuthat a tüdőbe és komoly betegségeket okozhat.

A hab formatartó is, 50 évig garantáltan nem változtatja a formáját – nem hiába használják Amerikában már az ötvenes évek óta szinte csak ezt. A nyíltcellás habot, ha víz éri, az átfolyik rajta, a hab megszárad, és visszanyeri eredeti formáját, és közben nem is penészedik. A zártcellás változat nem engedi át a vizet, ezt a padlón használják, de néha a tetőszerkezeten is.

– Sokan inkább a masszív, kemény anyagokat tartják tartósnak, biztonságosnak.

– Z: Létezik masszív hab is, ami keményebb bárminél, a padlón használva 3500 kg/négyzetméter terhelhetőséggel bír, erre egyetlen kőzetgyapot sem képes.

– Hangszigetelésre mennyire alkalmas a hab?

– Z: Az interneten böngészve sok negatív kritikát találhat az ember hangszigetelés kapcsán, ám itt is gyakran fogalomzavar van, hiszen ezek leginkább a polisztirén szigetelésre vonatkoznak, mi pedig poliuretánnal dolgozunk. 15–20 centis vastagságban használva a szivacsos habszerkezetnek köszönhetően a poliuretán kiváló hangszigetelő is.

– Említették, hogy a szakszerűtlen kezelés óriási hátrány lehet. Van erre megoldás?

– É: Ez ugyanúgy igaz a poliuretánhabra is, ezért szakképzett emberekkel dolgozunk, csapatunk két tagja kimondottan a felhordáshoz használt gépeket kezeli, amit szakképzetlen munkás nem is tudna, hisz az eszköz gyakorlatilag egy kis számítógép. Leginkább mi is így, szaktudással együtt ajánljuk a klienseinknek a szigetelést, hiszen így tudjuk garantálni, hogy megfelelő lesz a kivitelezés is.

– Más technológiákhoz képest van valamilyen különleges követelmény a hab kapcsán, szükséges valamilyen speciális előkészület?

– Z: A gépnek áramra van szüksége, de ezt generátorokkal is meg tudjuk oldani: sok építkezésen még nincs bekötve az áram, amikor a szigetelnek. Ezen kívül semmilyen más előkészületre nincs szükség, ezért nem csak házakhoz, de tömbházak szigetelésére is ajánljuk, legyen az új építésű, vagy éppen most újított.

Tömbházak esetén a lapos tető szigetelésére külön védőréteget is alkalmazunk: ez egy gumiszerű anyag és a fizikai behatásoktól véd, így például egy jégeső sem árthat neki. Ugyanakkor, mivel teljesen kitölti a teret, így nincs hibalehetőség vízszigetelésnél, tökéletesen véd.

– Milyen hátrányai vannak a technológiának?

– Z: Egyedül az időjárás. Ha öt fok alá esik a hőmérséklet, akkor nem lehet dolgozni a habbal, illetve erős szélben sem lehet használni.

– Ha ezt a technológiát használjuk, számíthatunk magasabb árra, mint más szigetelések esetén?

– Z: A poliuretánhab nem drágább, mint más anyagok. Alapvetően mindenki arra törekedik, hogy passzívház minősítést érjen el – gyapotból ehhez 40 cm kell, poliuretánból pedig 15. Ennyi kőzetgyapot munkadíjjal, tartószerkezettel, fóliával együtt körülbelül 80 lej/négyzetméter.

– Melyik projektjükre a legbüszkébbek?

– Z: A legnagyobb projektünk tetőszigetelés volt Szlovákiában, ahol 1800 négyzetméteres felületeken dolgoztunk tömbházakban, de Szatmáron például 30 házat szigeteltünk le, Temesváron most egyszerre 15-öt. Igazából minden nap szigetelünk 1–2 házat, s mindeniket büszkén vállaljuk.

– Melyik projekt jelentette a legnagyobb kihívást és miért?

– Z: Mindig vannak buktatók, legtöbbször a víz, például az eső miatt nincs kiszáradva a beton, vagy akár az, hogy nem tudunk együtt dolgozni egy szakemberrel. De szerencsés helyzetben vagyunk, tizenkét éve építkezés terén mozgunk, átlátjuk, ha probléma van, és rögtön találunk megoldást.

Az Isofoam Sistem 2006 óta dolgozik az építőiparban. Magyarországról honosított technológiával, poliuretán habszórással garantálják bármilyen épület minőségi, tartós, gyors és rendkívül költséghatékony szigetelését.

A technológiát te is megismerheted, hiszen itt lesznek az idei Őszi Vásáron. Keresd az Isofoam Sistemet október 4–7. között a Városi Sportcsarnokban, ahol személyesen is meggyőződhetsz a technológia hatékonyságáról, és egy éppen kivitelezés alatt álló szigetelési folyamatba is betekinthetsz.

WEB: https://www.isofoamsystem.com/hu/
E-MAIL: isofoam.sistem@gmail.com
TEL: + 40 770 568 328

– Ha egy mondattal kellene meggyőzniük valakit, hogy önökkel dolgozzon, melyik lenne az?

– Z: Ehhez egyetlen szám is elég: 40%. Nagyjából ekkora megtakarítást lehet elérni a fűtésköltségek terén. Ezt a mi házunknál is látjuk, de nagyon pozitívak a visszajelzések is. Találkoztam nemrég valakivel, akiknél egy műhelyt szigeteltünk két éve. Korábban a 200 négyzetméteres műhely fűtéséhez egy szezonban négy autó fát használtak el, ez 2–2,5 autónyi mennyiségre csökkent.

A másik visszajelzés, amit rengetegszer kapunk, az az, hogy nyáron élhető lett a tetőtér. Aki hallgat ránk, és hővisszaverő fóliát rak a tetőtéri ablakokra, ott biztosan nem lehet gond.

– É: Mi azért mertünk belevágni, mert úgy látjuk, jelenleg tényleg ez a legjobb szigetelési módszer a piacon: tartós, nincs baj vele és megbízható, nem kell azon aggódnunk, hogy hiába szigeteltünk, mert fázni fogunk, és újra kell kezdeni. Igaz, nem a legolcsóbb, de egyrészt a költségcsökkentés miatt bőven megéri, másrészt az életterünket s így az életminőségünket is nagyban meghatározza.

– Ha nem a legolcsóbb, akkor nem is a legdrágább. Csak kíváncsiságból: melyik a legdrágább?

– É: Az a munka, amit kétszer kell megcsinálni.

(X)

HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS