
Amióta nincs használva, felnőttek a fák az egykori irodaépület mellett. Kérdés, hogy az ingatlanban mikor lesz újra gazdasági élet
Fotó: Gergely Imre
Nem voltak tisztázva a tulajdonjogi viszonyok annál az épületnél, amelyben vállalkozó inkubátorházat szeretett volna létrehozni a gyergyószentmiklósi önkormányzat partnerségben Hargita Megye Tanácsával. Így nem pályázhattak sikeresen az erre remélt forrásokra.
2022. január 11., 17:332022. január 11., 17:33
Múlt év júniusában írta alá Csergő Tibor gyergyószentmiklósi polgármester és Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke azt a partnerségi szerződést, amely szerint közösen pályáznának egy vállalkozói inkubátorház létrehozásához a Regionális Operatív Programban. Amint akkor ezt közölték,
Akkor úgy becsülték, hogy 6,7 millió lej lenne a beruházás, később ez az összeg közel 9 millióra emelkedett. Az elképzelés szerint fiatal vállalkozóknak, kreatív gazdasági ágazatokban dolgozó kezdő vállalkozásoknak szánták az egykori öntödében kialakítandó inkubátorház helyiségeit, adottságait.
Az elképzelt közös beruházás azonban nem kaphatott támogatást, hiszen – mint közben kiderült – a kiszemelt épületnek nem volt tisztázott a tulajdonjogi helyzete. Ezt novemberben igyekeztek orvosolni, amikor a város tanácshatározattal tulajdonba vette az egykori öntöde irodaépületét, és három egységre osztotta az ingatlan helyiségeit, amelyből az egyikben képzelték el az inkubátorházat. Ez azonban már késő volt,
Így a gyergyószentmiklósi inkubátorház létesítése tovább várat magára, a város és a fiatal vállalkozók egy későbbi pályázati kiírásban reménykedhetnek.
Fotó: Gergely Imre
A gyergyószentmiklósi városházán szerettünk volna információkat kapni az inkubátorház-projekttel kapcsolatban, és a következő választ kaptuk: „Az évek óta elhanyagolt vagyongazdálkodás és a tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt késik a vállalkozói inkubátorház létrehozásának projektje Gyergyószentmiklóson.
Hargita megyében egyébként három ilyen intézmény létrehozásához indították el a pályázati folyamatot a múlt évben. Székelykeresztúr és Balánbánya esetében sikeres volt a megyei önkormányzattal közös kezdeményezés, december végén alá is írták a finanszírozási szerződéseket, indulhat a fejlesztés megvalósítása.
Kábítószer és alkohol hatása alatt volt annak a Temes megyében balesetet szenvedett görög kisbusznak a sofőrje, amelyben hét ember vesztette életét – közölte csütörtökön az ügyben eljáró lugosi vádhatóság szóvivője.
A Romániai Városok Szövetsége (AMR) közleményben reagált a 2026-ra vonatkozó helyi adók és illetékek körül kialakult közvitára. A szervezet kiemeli: az önkormányzatok a hatályos jogszabályok alapján, kényszerűen jártak el, amikor módosították az adókat.
Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.
Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.
A hét halálos áldozatot követelő keddi Temes megyei közúti balesetben nyaki gerinctörést szenvedett görög fiatalembert megműtötték a temesvári megyei kórházban, állapota stabil.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda immár 13. alkalommal szervezte meg a megyei szintű óvodai sportnapot csütörtökön. Az eseményen mintegy nyolcvan óvodás vett részt, akik a verseny izgalma mellett a mozgás örömét is átélhették.
A korrupcióellenes ügyészség által szervezett titkos akció pillanatai – így tálalja a román sajtó azokat a felvételeket, amelyeket közlésük szerint akkor rögzítettek, amikor a gyanúsított nő nagy összegű pénzt vett át.
Új kulturális fesztivál indul útjára Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medencében: március 16–29. között jönnek a Gyergyói Bábos Hetek. Ennek keretében óriásbábok is megjelennének a város utcáin, a közösség kreativitását tükrözve.
Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.
A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
1 hozzászólás