
Barti az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnökeként már négy évvel ezelőtt is tanácselnök szeretett volna lenni
Fotó: Keresztes Zoltán
Bejelentette tanácselnök-jelölési szándékát Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnöke, Hargita Megye Tanácsának jelenlegi alelnöke a gyergyószéki önkormányzati vezetők társaságában, hétfőn. Immár hárman pályáznak egyetlen funkcióra.
2024. március 11., 13:202024. március 11., 13:20
2024. március 11., 14:572024. március 11., 14:57
Jelentősen felértékelődött Hargita Megye Tanácsának elnöki funkciója: miután több mint egy hete Borboly Csaba jelenlegi elnök jelezte, hogy igényt tart az ötödik elnöki mandátumra is, szombaton pedig Bíró Barna Botond, az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöke, Hargita Megye Tanácsának jelenlegi alelnöke tett ugyanígy, hétfőn pedig Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának másik alelnöke is bejelentkezett.
Barti az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnökeként már négy évvel ezelőtt is tanácselnök szeretett volna lenni, ám akkor még Borboly mellett döntött az RMDSZ csúcsvezetése, az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa.
„A jelenlévő kollégákkal arról tanácskoztunk az elmúlt időszakban, hogy mi az elvárásunk a megyei tanács intézményétől, mi az elvárásunk a megyei tanács elnökétől, mi az a feladat, amit el kell látni. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a legfontosabb feladat a cselekvő emberek segítése, legyenek ezek dolgozók, gazdák, vállalkozók, üzletemberek, a nyugdíj mellett még munkát vállalók vagy a tanulmányaik mellett részmunkát vállaló diákok.
Szükség van arra, hogy a helyi cégek fejlesztési forrásokhoz jussanak és fejlődhessenek, nagyobb hozzáadott értéket termeljenek, ezáltal magasabb fizetést adjanak és a munkaerőt képezzék” – vázolta fel jövőképét Barti Tihamér.
Két érdekes példát is említett. „Felmértük, hogy jelenleg hol állunk: példaként mondhatom, hogy megyei szinten több mint 9 ezer magánvállalkozás működik aktívan, melynek csupán 1,2 százaléka közepes vagy nagy méretű vállalat; ugyanakkor a megyében az összes munkahely 40 százalékát és a forgalom közel 45 százalékát a közepes és nagy méretű vállalatok adják. Tehát hangsúlyoznám, hogy
Mi úgy gondoljuk, megtaláltuk a fejlődés receptjét. Azt a receptet, amely alkalmazása nyomán Gyergyó térségébe az utóbbi 3–4 évben több száz millió euró értékű beruházás érkezett” – húzta alá.
Barti Tihamér még emlékeztetett, „Udvarhelynek négy évvel ezelőtt úgy tűnik, ígértek valamit, Gyergyónak már harminc éve ígérnek, ezeken én túl akarok lépni.
Vannak emberek, akiknek jobb életkörülményeket kell teremteni, vannak fiatalok, akiknek jövőt kell biztosítani. Minőségi adminisztrációt kell biztosítani, nem propagandagépezetet! Teret kell adni a szakértelemnek.”
Hargita megyében ezúttal is az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának (HET) a feladata, hogy megnevezze, ki lesz a szövetség megyeitanácselnök-jelöltje; ezt április 14-ig meg kell tegye. A HET-et Csíkszékről és Udvarhelyszékről hat-hat személy, Gyergyószékről pedig három személy képviseli. Van ugyanakkor egy csavar az eljárásban: a HET egyik belső döntéshozó kritériuma szerint
Honnan fognak átszavazni?
A jelölési eljárás Hargita megyében tehát összetettebb, mivel ez az egyetlen megye az országban, ahol az RMDSZ-nek három területi szervezete is működik, a csíki, az udvarhelyi és a gyergyói (nincs egységes megyei szervezet). Mindhárom egymástól független és egyenrangú tagja a szövetségnek. A rendszerváltozás óta a következőképpen alakult a tanácselnökök sorrendje:
És akkor ki lesz 2024-től? Már van három jelölt
Érdemes emlékeznünk arra, hogy mindegyik tanácselnök egy becsületbeli rotációs elv alapján foglalta el a tisztségét, ám a mandátum végén már nem nagyon számított a rotációs elv, többen újra szerették volna választatni magukat. Volt azonban, akit meggyőztek, de volt, akit nem lehetett. Emlékezetünk szerint ilyen volt Kolumbán Gábor, aki elnökjelöltként indult 2000-ben is, ám Zsombori Vilmos legyőzte őt. Első mandátuma lejárta után már Borboly Csaba sem tartotta fontosnak a hagyományt.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
5 hozzászólás