
Barti az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnökeként már négy évvel ezelőtt is tanácselnök szeretett volna lenni
Fotó: Keresztes Zoltán
Bejelentette tanácselnök-jelölési szándékát Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnöke, Hargita Megye Tanácsának jelenlegi alelnöke a gyergyószéki önkormányzati vezetők társaságában, hétfőn. Immár hárman pályáznak egyetlen funkcióra.
2024. március 11., 13:202024. március 11., 13:20
2024. március 11., 14:572024. március 11., 14:57
Jelentősen felértékelődött Hargita Megye Tanácsának elnöki funkciója: miután több mint egy hete Borboly Csaba jelenlegi elnök jelezte, hogy igényt tart az ötödik elnöki mandátumra is, szombaton pedig Bíró Barna Botond, az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöke, Hargita Megye Tanácsának jelenlegi alelnöke tett ugyanígy, hétfőn pedig Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának másik alelnöke is bejelentkezett.
Barti az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnökeként már négy évvel ezelőtt is tanácselnök szeretett volna lenni, ám akkor még Borboly mellett döntött az RMDSZ csúcsvezetése, az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa.
„A jelenlévő kollégákkal arról tanácskoztunk az elmúlt időszakban, hogy mi az elvárásunk a megyei tanács intézményétől, mi az elvárásunk a megyei tanács elnökétől, mi az a feladat, amit el kell látni. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a legfontosabb feladat a cselekvő emberek segítése, legyenek ezek dolgozók, gazdák, vállalkozók, üzletemberek, a nyugdíj mellett még munkát vállalók vagy a tanulmányaik mellett részmunkát vállaló diákok.
Szükség van arra, hogy a helyi cégek fejlesztési forrásokhoz jussanak és fejlődhessenek, nagyobb hozzáadott értéket termeljenek, ezáltal magasabb fizetést adjanak és a munkaerőt képezzék” – vázolta fel jövőképét Barti Tihamér.
Két érdekes példát is említett. „Felmértük, hogy jelenleg hol állunk: példaként mondhatom, hogy megyei szinten több mint 9 ezer magánvállalkozás működik aktívan, melynek csupán 1,2 százaléka közepes vagy nagy méretű vállalat; ugyanakkor a megyében az összes munkahely 40 százalékát és a forgalom közel 45 százalékát a közepes és nagy méretű vállalatok adják. Tehát hangsúlyoznám, hogy
Mi úgy gondoljuk, megtaláltuk a fejlődés receptjét. Azt a receptet, amely alkalmazása nyomán Gyergyó térségébe az utóbbi 3–4 évben több száz millió euró értékű beruházás érkezett” – húzta alá.
Barti Tihamér még emlékeztetett, „Udvarhelynek négy évvel ezelőtt úgy tűnik, ígértek valamit, Gyergyónak már harminc éve ígérnek, ezeken én túl akarok lépni.
Vannak emberek, akiknek jobb életkörülményeket kell teremteni, vannak fiatalok, akiknek jövőt kell biztosítani. Minőségi adminisztrációt kell biztosítani, nem propagandagépezetet! Teret kell adni a szakértelemnek.”
Hargita megyében ezúttal is az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának (HET) a feladata, hogy megnevezze, ki lesz a szövetség megyeitanácselnök-jelöltje; ezt április 14-ig meg kell tegye. A HET-et Csíkszékről és Udvarhelyszékről hat-hat személy, Gyergyószékről pedig három személy képviseli. Van ugyanakkor egy csavar az eljárásban: a HET egyik belső döntéshozó kritériuma szerint
Honnan fognak átszavazni?
A jelölési eljárás Hargita megyében tehát összetettebb, mivel ez az egyetlen megye az országban, ahol az RMDSZ-nek három területi szervezete is működik, a csíki, az udvarhelyi és a gyergyói (nincs egységes megyei szervezet). Mindhárom egymástól független és egyenrangú tagja a szövetségnek. A rendszerváltozás óta a következőképpen alakult a tanácselnökök sorrendje:
És akkor ki lesz 2024-től? Már van három jelölt
Érdemes emlékeznünk arra, hogy mindegyik tanácselnök egy becsületbeli rotációs elv alapján foglalta el a tisztségét, ám a mandátum végén már nem nagyon számított a rotációs elv, többen újra szerették volna választatni magukat. Volt azonban, akit meggyőztek, de volt, akit nem lehetett. Emlékezetünk szerint ilyen volt Kolumbán Gábor, aki elnökjelöltként indult 2000-ben is, ám Zsombori Vilmos legyőzte őt. Első mandátuma lejárta után már Borboly Csaba sem tartotta fontosnak a hagyományt.
Nem mindennapi tűzesethez riasztották a hatóságokat Székelyudvarhelyen, péntek délután: valaki a plázánál levő lakópark mögött egy betonkerítés tövében akart halat sütni. Azonban a lángok elharapóztak.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Pénteken délutánra sikerült teljesen eloltani a maroludasi hulladéklerakónál kedden délben keletkezett tüzet. A területet továbbra is megfigyelés alatt tartják.
Korlátozzák az áremeléseket és szigorítják az ellenőrzést Németországban, ahol a kutak naponta csak egyszer drágíthatnak, miközben több európai ország is beavatkozott az üzemanyagárak emelkedése miatt az utóbbi időszakban.
Idén januárban és februárban 13,17 százalékkal 1091-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első két hónapjához viszonyítva – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) honlapján közzétett adatokból.
Meg is betegedhetünk, ha nem megfelelő húsból fogyasztunk, ezért csak ellenőrzött helyről vásároljunk, és kerüljük az interneten hirdetett, nem ellenőrzött termékeket. Hargita megyében elkezdődtek a húsvét előtti élelmiszer-biztonsági ellenőrzések.
Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.
Imaéjszakára várják a híveket március 27-én, péntek este több erdélyi településen, ahol közösen imádkoznak a békéért és a háborúk áldozataiért.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken több sárga riasztást adott ki rossz időjárás miatt, amelyek hétfő reggelig az ország több mint felét, így Székelyföldet is érintik.
A közeljövőben nem lesz szükség üzemanyag-vásárlási korlátozások bevezetésére – nyilatkozta csütörtökön Nicușor Dan, Románia elnöke.
5 hozzászólás