Barti az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnökeként már négy évvel ezelőtt is tanácselnök szeretett volna lenni
Fotó: Keresztes Zoltán
Bejelentette tanácselnök-jelölési szándékát Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnöke, Hargita Megye Tanácsának jelenlegi alelnöke a gyergyószéki önkormányzati vezetők társaságában, hétfőn. Immár hárman pályáznak egyetlen funkcióra.
2024. március 11., 13:202024. március 11., 13:20
2024. március 11., 14:572024. március 11., 14:57
Jelentősen felértékelődött Hargita Megye Tanácsának elnöki funkciója: miután több mint egy hete Borboly Csaba jelenlegi elnök jelezte, hogy igényt tart az ötödik elnöki mandátumra is, szombaton pedig Bíró Barna Botond, az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöke, Hargita Megye Tanácsának jelenlegi alelnöke tett ugyanígy, hétfőn pedig Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának másik alelnöke is bejelentkezett.
Barti az RMDSZ Gyergyószéki Szervezetének elnökeként már négy évvel ezelőtt is tanácselnök szeretett volna lenni, ám akkor még Borboly mellett döntött az RMDSZ csúcsvezetése, az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa.
„A jelenlévő kollégákkal arról tanácskoztunk az elmúlt időszakban, hogy mi az elvárásunk a megyei tanács intézményétől, mi az elvárásunk a megyei tanács elnökétől, mi az a feladat, amit el kell látni. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a legfontosabb feladat a cselekvő emberek segítése, legyenek ezek dolgozók, gazdák, vállalkozók, üzletemberek, a nyugdíj mellett még munkát vállalók vagy a tanulmányaik mellett részmunkát vállaló diákok.
Szükség van arra, hogy a helyi cégek fejlesztési forrásokhoz jussanak és fejlődhessenek, nagyobb hozzáadott értéket termeljenek, ezáltal magasabb fizetést adjanak és a munkaerőt képezzék” – vázolta fel jövőképét Barti Tihamér.
Két érdekes példát is említett. „Felmértük, hogy jelenleg hol állunk: példaként mondhatom, hogy megyei szinten több mint 9 ezer magánvállalkozás működik aktívan, melynek csupán 1,2 százaléka közepes vagy nagy méretű vállalat; ugyanakkor a megyében az összes munkahely 40 százalékát és a forgalom közel 45 százalékát a közepes és nagy méretű vállalatok adják. Tehát hangsúlyoznám, hogy
Mi úgy gondoljuk, megtaláltuk a fejlődés receptjét. Azt a receptet, amely alkalmazása nyomán Gyergyó térségébe az utóbbi 3–4 évben több száz millió euró értékű beruházás érkezett” – húzta alá.
Barti Tihamér még emlékeztetett, „Udvarhelynek négy évvel ezelőtt úgy tűnik, ígértek valamit, Gyergyónak már harminc éve ígérnek, ezeken én túl akarok lépni.
Vannak emberek, akiknek jobb életkörülményeket kell teremteni, vannak fiatalok, akiknek jövőt kell biztosítani. Minőségi adminisztrációt kell biztosítani, nem propagandagépezetet! Teret kell adni a szakértelemnek.”
Hargita megyében ezúttal is az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának (HET) a feladata, hogy megnevezze, ki lesz a szövetség megyeitanácselnök-jelöltje; ezt április 14-ig meg kell tegye. A HET-et Csíkszékről és Udvarhelyszékről hat-hat személy, Gyergyószékről pedig három személy képviseli. Van ugyanakkor egy csavar az eljárásban: a HET egyik belső döntéshozó kritériuma szerint
Honnan fognak átszavazni?
A jelölési eljárás Hargita megyében tehát összetettebb, mivel ez az egyetlen megye az országban, ahol az RMDSZ-nek három területi szervezete is működik, a csíki, az udvarhelyi és a gyergyói (nincs egységes megyei szervezet). Mindhárom egymástól független és egyenrangú tagja a szövetségnek. A rendszerváltozás óta a következőképpen alakult a tanácselnökök sorrendje:
És akkor ki lesz 2024-től? Már van három jelölt
Érdemes emlékeznünk arra, hogy mindegyik tanácselnök egy becsületbeli rotációs elv alapján foglalta el a tisztségét, ám a mandátum végén már nem nagyon számított a rotációs elv, többen újra szerették volna választatni magukat. Volt azonban, akit meggyőztek, de volt, akit nem lehetett. Emlékezetünk szerint ilyen volt Kolumbán Gábor, aki elnökjelöltként indult 2000-ben is, ám Zsombori Vilmos legyőzte őt. Első mandátuma lejárta után már Borboly Csaba sem tartotta fontosnak a hagyományt.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Verekedés tört ki Ploiești egyik főútján hétfőn este, az esetet szemtanúk rögzítették telefonnal. Amilyen gyorsan kialakult a konfliktus, olyan gyorsan véget is ért, ugyanis a résztvevők igyekeztek eltűnni a rendőrség elől.
Az országos adóhatóság (ANAF) elnöke, Adrian Nicușor Nica keddi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az intézménynek nem célja az esküvőkön adományozott összegek és a nászajándékok ellenőrzése.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Tizenharmadik alkalommal szervez egyetemi nyílt napokat az erdélyi magyar középiskolások részére a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozata és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szeptember 18. és 21. között.
Székelyföld idén eddigi legnagyobb, 500 négyzetméteres standjával képviselteti magát Magyarország legnagyobb agrár- és élelmiszeripari kiállításán Budapesten. Összesen 47 termelő, több mint százféle különlegességgel várja a látogatókat.
Alex Florența legfőbb ügyész kedden ismertette azokat a Románia elleni hibrid támadásokat, amelyek a gyanú szerint győzelemhez segítették Călin Georgescut a tavalyi elnökválasztás első fordulójában.
Noha nem adott ki közleményt az érdekvédelem a sztrájk elmaradásáról vagy elhalasztásáról, úgy tűnik, a szerdától tervezett munkabeszüntetéssel járó tiltakozás elmarad. A szakszervezeti felelősök is csak a megerősítés hiányára tudnak hagyatkozni.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes kedden kijelentette, hogy a következő időszakban nem várhatók újabb adó- és illetéknövelések. A politikus ugyanakkor ellenzi a Horeca-ágazatban az újabb áfaemelést.
Hargita megyében három gépjárművezetőt is ittas vezetésen kaptak a rendőrök keddre virradóan.
5 hozzászólás