
Fotó: Tuchiluș Alex
Annyira leromboltuk a természetet magunk körül, hogy égető szükség volt egy olyan jogszabályra, amely a természet javát szolgálja. A nemrég elfogadott természet-helyreállítási jogszabályról is beszéltek a Milvus Csoport éves beszámolóján kedden.
2024. december 10., 21:002024. december 10., 21:00
2024. december 10., 21:042024. december 10., 21:04
A politikum idén sem partnerként kezelte őket, hanem próbálta ellenségként beállítani a civil szervezeteket – hangzott el a marosvásárhelyi Milvus Csoport természetvédelmi szervezet éves beszámolójának sajtótájékoztatóján. Papp Tamás, a Milvus Csoport ügyvezető igazgatója kifejtette, nem halt ki még a politikum részéről az a narratíva, hogy a civil szervezetek a fejlődés és a reformok ellen kardoskodnak, eleinte az autópályák-, most a gátak építése kapcsán történik ugyanez, és ez különösen éles volt a választási kampányban.
Bărbos Lőrinc biológus, Papp Tamás ügyvezető igazgató és Miholcsa Andrea, a szervezet pedagógusa számolt be a Milvus idei tevékenységeiről
Fotó: Haáz Vince
Ennek ellenére azonban eredményesen folytatták tevékenységeiket a természet szolgálatában – húzta alá Papp Tamás. Ilyen tevékenységük a korábbi években elkezdett monitoring program, amely a madárpopulációk „egészségi állapotát” hivatott felmérni, illetve a fajvédelmi programok. És ilyen lesz a jövőtől kezdődő Az év veszélyeztetett faja program is, ami azt jelenti, hogy minden évben egy-egy veszélyeztetett fajjal fognak hangsúlyosan foglalkozni. Az első ilyen kiemelt faj a szalakóta, amely Románia egyik legszínpompásabb madara.
2025 veszélyeztetett faja a szalakóta
Fotó: Milvus Csoport
Megpróbálnak minél többet tenni a faj védelme érdekében, megismertetni az emberekkel a fajt, a gondokat. A szalakotáról és a Milvus fajvédelmi intézkedéseiről Bărbos Lőrinc, a szervezet biológusa számolt be. A csoport nevelési tevékenységeiről Miholcsa Andrea, a Milvus Csoport pedagógusa beszélt, aki szerint ha megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, akkor meg is szeretik azt. A Milvus weboldalán minden programjuk leírása elérhető, és itt lehet jelentkezni a tevékenységeikre is.
Bár semmilyen állami támogatást nem kaptak idén sem, mégis sikerült fenntartaniuk a madárkórházat is, ahol több száz madarat láttak el, mindezt szponzorok és magánszemélyek anyagi támogatásával – magyarázta Papp Tamás.
Szükség volt a természet helyreállítási jogszabályra – hangzott el a marosvásárhelyi Milvus Csoport sajtótájékoztatóján
Fotó: Haáz Vince
A Milvus vezetője üdvözölte azt az új természetvédelmi jogszabályt, amelyre már régóta szükség volt Európában, ahol annyira „leromboltuk a természetet, hogy nem elég karba tett kézzel ülni, vissza kell csinálni a rombolást”. Idén augusztusban fogadta el Európa Környezetvédelmi Tanácsa (korábban az EU Parlament is elfogadta) azt a természet-helyreállítási jogszabályt, amely Papp Tamás szerint egy paradigma-váltást jelent, és megváltoztatná azt, hogy miként tekintsünk a természetvédelemre.
A Romániára is érvényes jogszabály a következőket kell elérje:
2030-ig az Európai Unió területének 20 százalékán kell helyreállítani a megrongált ökoszisztémát; 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló területen
növelni kell a beporzó rovarok számát
25 ezer kilométer folyó helyreállítása az eredeti állapotára (ez azt is jelenti, hogy ártéri erdők kell visszakerüljenek, gátakat kell elbontani)
madár- és lepkepopulációk helyreállítása, különös tekintettel a mezőgazdasági területekhez köthető madárfajokra
tiltja a városi zöldterületek felületének csökkentését 2030-ig, utána pedig jelentősen növelni kellene.
Fotó: Haáz Vince
Papp Tamás azt is elmondta, két éven belül kell elkészíteniük az országoknak a saját tervüket a jogszabály gyakorlatba ültetésére. „Sokat dolgoztunk ezen, leveleket küldtünk ki EP-képviselőknek, próbáltuk személyesen is meggyőzni néhányukat arról, hogy szavazzák meg ezt a nagyon fontos törvényt” – tette hozzá a Milvus ügyvezető igazgatója.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
1 hozzászólás