Helyre kell állítanunk mindazt, amit eddig leromboltunk

Állami támogatás nélkül

Ennek ellenére azonban eredményesen folytatták tevékenységeiket a természet szolgálatában – húzta alá Papp Tamás. Ilyen tevékenységük a korábbi években elkezdett monitoring program, amely a madárpopulációk „egészségi állapotát” hivatott felmérni, illetve a fajvédelmi programok. És ilyen lesz a jövőtől kezdődő Az év veszélyeztetett faja program is, ami azt jelenti, hogy minden évben egy-egy veszélyeztetett fajjal fognak hangsúlyosan foglalkozni. Az első ilyen kiemelt faj a szalakóta, amely Románia egyik legszínpompásabb madara.

Megpróbálnak minél többet tenni a faj védelme érdekében, megismertetni az emberekkel a fajt, a gondokat. A szalakotáról és a Milvus fajvédelmi intézkedéseiről Bărbos Lőrinc, a szervezet biológusa számolt be. A csoport nevelési tevékenységeiről Miholcsa Andrea, a Milvus Csoport pedagógusa beszélt, aki szerint ha megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, akkor meg is szeretik azt. A Milvus weboldalán minden programjuk leírása elérhető, és itt lehet jelentkezni a tevékenységeikre is.

Bár semmilyen állami támogatást nem kaptak idén sem, mégis sikerült fenntartaniuk a madárkórházat is, ahol több száz madarat láttak el, mindezt szponzorok és magánszemélyek anyagi támogatásával – magyarázta Papp Tamás.

Rég nem született ilyen jogszabály

A Milvus vezetője üdvözölte azt az új természetvédelmi jogszabályt, amelyre már régóta szükség volt Európában, ahol annyira „leromboltuk a természetet, hogy nem elég karba tett kézzel ülni, vissza kell csinálni a rombolást”. Idén augusztusban fogadta el Európa Környezetvédelmi Tanácsa (korábban az EU Parlament is elfogadta) azt a természet-helyreállítási jogszabályt, amely Papp Tamás szerint egy paradigma-váltást jelent, és megváltoztatná azt, hogy miként tekintsünk a természetvédelemre.

A Romániára is érvényes jogszabály a következőket kell elérje:

• 2030-ig az Európai Unió területének 20 százalékán kell helyreállítani a megrongált ökoszisztémát; 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló területen

• növelni kell a beporzó rovarok számát

• 25 ezer kilométer folyó helyreállítása az eredeti állapotára (ez azt is jelenti, hogy ártéri erdők kell visszakerüljenek, gátakat kell elbontani)

• madár- és lepkepopulációk helyreállítása, különös tekintettel a mezőgazdasági területekhez köthető madárfajokra

• tiltja a városi zöldterületek felületének csökkentését 2030-ig, utána pedig jelentősen növelni kellene.

Papp Tamás azt is elmondta, két éven belül kell elkészíteniük az országoknak a saját tervüket a jogszabály gyakorlatba ültetésére. „Sokat dolgoztunk ezen, leveleket küldtünk ki EP-képviselőknek, próbáltuk személyesen is meggyőzni néhányukat arról, hogy szavazzák meg ezt a nagyon fontos törvényt” – tette hozzá a Milvus ügyvezető igazgatója.