A Kós Károly-i építészeti örökség esszenciája – Makovecz-ház Sepsiszentgyörgyön

Makovecz Imre a kortárs magyar építészet talán legismertebb és -elismertebb építésze, az organikus építészet magyarországi megteremtője, mestere, Kós Károly örökségének és eszmeiségének föltétlen híve, a Kós Károly Egyesülés alapító tagja, karizmatikus közösségteremtő.

Kolozsváron a törökvágási református templom, a vargyasi református templom, a csíkszeredai Milleniumi templom, a csíksomlyói Hármashalom-oltár, az árkosi és a sepsiszentgyörgyi ravatalozó, illetve egy szentgericei (Maros megye), egy kolozsvári és egy sepsiszentgyörgyi magánház került fel a Makovecz-művek térképére.

A házigazdák nyitottságának köszönhetően, mi ellátogathattunk a Cserr-házaspár által építtetett családi házba, amely Sepsiszentgyörgy egyik kis utcájában bújik meg.

Két lehetőség volt: vagy igent mond a mester, vagy nemet

Cserr Tünde, a ház asszonya néprajzosként határozza meg magát, bár soha nem dolgozott a szakmájában, férjével, Cserr Lászlóval együtt vállalkozóként élte életét az elmúlt években-évtizedben. Ettől függetlenül

hiszen mindig nagy csodálója volt a Székely Nemzeti Múzeum épületének, mely előtt annak idején naponta eljárt az iskolába. Aztán 2009-ben elkezdett érdeklődni és nézelődni a környéken, hol áll olyan ház, amely összesíti mindazt, amit ő elvár egy otthontól, hol él olyan tervező, aki Kós Károly szellemiségében alkot.

Mivel akkor nem talált ilyet a környéken, írt egy emailt Makovecz Imrének, amelyben elmondta kérését, és azt is megírta, hogy a Kós Károly-i örökség tisztelete vezette el a mesterhez. Két hét múlva megérkezett az igenlő válasz Makovecz Imrétől.

A ház nem pusztán lakóhely, hanem „élő szervezet”, amely alkalmazkodik és együtt lélegzik lakóival. Mindezeknek köszönhető, hogy „egyúttal sok házi feladatot is kaptunk” – mondta vendéglátónk.

„Utcaképeket, fényképeket kellett készítenünk az utcánk és a hozzánk közeli Csíki utca házairól, a városban található Kós Károly által tervezett épületekről. Geodéziai tanulmányt is kért a mester, amihez akkor még Nagyszebenből kellett szakembert hozatnunk, mert a városban nem volt ilyen. Majd mikor mindezek megvoltak, elutaztunk hozzá Budapestre a továbbiakat megbeszélni: mekkora a család, milyen házat képzelünk el, azt hogyan használnánk, milyen életmódot élünk” – részletezte Cserr Tünde.

amely most egy meleg otthon, konkrétan és átvitt értelemben is, nem utolsósorban a férj, Cserr László vállalkozó munkájának köszönhetően. Jelenleg állandó jelleggel hárman lakják: a két nagylány most Magyarországon tanul, egy kisfiú lakik még otthon a szülőkkel.

Nem tökéletes, de élhető, funkcionális, meleg otthon

A ház egy tízáras telken áll, és bár eredetileg pincét is terveztek alá, azt a földtani tanulmányok alapján nem javasolta a mester, így utólag épült meg a ház mögött. Az ingatlan előkertjének tervrajzát Herczeg Ágnes tájépítész készítette, aki a Székely Nemzeti Múzeum felújítás utáni kertjét is megtervezte.

A lakóépület egy egybenyitott nappali-ebédlőből, és egy utólag ajtóval is elzárt kis konyhából áll. Ezekhez társul a galérián egy kis olvasó-tévéző kuckó, továbbá négy hálószoba, két fürdőszoba, egy illemhely, valamint egy technikai szoba. A falak 38 cm-es téglából készültek, mert a mester szerint a tömeg tartja a hőt, más szigetelés ezért nem is került rájuk. Padlófűtés van, de cserépkályha is tartozik az enteriőrhöz.

A kályhát egy régi gelencei kúria kályhacsempéjének mintájával készítette Kolozsi Attila. Mindenütt sok a fa, a ház megjelenését ez határozza meg, ez adja meg a Makoveczre jellemző organikus jellegét. „Kellene még egy ablak az egyik falra, de mást nem változtatnánk rajta” – mondja a háziasszony.

Ottjártunkkor is láttuk, a tágas terekben zajlik az élet. A falon a gyermek rajzai, az asztalon egy csésze tea, nassolnivaló az alkalmi vendégeknek.