Egy családként fújják

„Tavasszal felvetődött, hogy elvállalom-e a szakmai vezetését az alakuló városi zenekarnak. Elvállaltam, mert tudtam, van amire alapozni” – jelentette ki Mayer Róbert zenetanár, és bővebben is kifejtette döntését: „Alfaluban 2001-ben kezdtem a fúvószenekarnál, jelenleg is a tekerőpataki ifjúsági zenekart irányítom, rég, hogy kapcsolatban vagyok ezzel a szakággal. De amiért elsőre igent mondtam, az, hogy tudtam, a Vaskertes iskola művészeti osztályaiban évek óta folyó zeneoktatás fel kell mutassa erejét. És ez így is történt, nagyon örülök, hogy volt és jelenlegi diákok egyaránt jelentkeztek a zenekarba. Olyan volt tanítványom is fontosnak tartotta jelenlétét, aki már máshol tanul. Sok olyan  fiatal is van a zenekarban, akik nem mentek tovább zenét tanulni, viszont a nyolc év alatt olyan szintet értek el, hogy bármelyik fúvószenekarban megállnák a helyüket” – mondta a karnagy, hozzátéve: a zenekar másik fele olyan személyekből áll, akik életükben nem fogtak fúvós hangszert a kezükbe, de most felnőttként kedvet kaptak az együtt zenéléshez.

Közel hetven tagot számlál jelenleg a zenekar, és a Pedagógus-napi ünnepséget követően a városi kulturális fesztiválon léptek fel másodszor, tagjai 10 és 65 év közöttiek. „A zene maga a csillagos ég, ami tőlünk telik, azt meg kell tenni, meg is tesszük, az a legfontosabb, hogy a tagok is megértsék: ahhoz, hogy magasabb szintre lépjünk, el kell teljen pár év” – hangsúlyozta a karnagy.

Magasra tették a lécet

Azt a bizonyos lécet magasra tették a gyergyói fúvósok, ezt már csak tartani, megugrani lehet. Célokból, tervekből nincs hiány. „A zenekar bővítése a cél, zongorával, basszusgitárral, gazdagabb ritmusszekcióval, énekkel szeretnénk színesebbé tenni az összhangzást, akkor beszélhetünk BigBand hangzásról, ízletesebb muzsikáról, igaz, ez nagyobb technikai tudást igényel, de lépésről lépésre haladunk” – ismertette Mayer Róbert. Hozzáfűzte: „Csak kemény munkával lehet feljebb lépni, fokozatosan haladunk, egyre nehezebb darabokat tanulunk meg. A fúvószenekarhoz szükséges szinte minden hangszert megszólaltatunk: fuvola, klarinétok, szakszofonok, trombiták, vadászkürtök, tubák és az ütős hangszerek”.

„A bemutatkozó koncertünkkor megmutattuk, mit tudunk, ennél alább nem hagyhatjuk, olyan szintre tettük a mércét, ami alá nem mehetünk, visszalépés már nincs. Fejlődnünk kell mind szervezésileg, mind szakmailag. A fokozatosság elvét tartom szem előtt, mindig csak egy kis lépést tegyünk előre, számomra ez a járható út” – fogalmazott György István.  

Szakmailag jó kezekben, jó hangulatban

György István ugyan az ügyvezetői teendőket látja el, de elsők között döntött úgy, hogy hangszert vásárol és családostól beáll a zenekarba. A példa ragadós volt, hiszen jelenleg hat család fújja teljes létszámmal, családostól. Olyan család is van, ahol csak a kislányt akarták taníttatni, de nagyon hamar az egész család a zenekarban találta magát. „Elsősorban azért tetszett az ötlet, mert  értelmes helyen, a szabadidőmet úgy tölthetem el, hogy az még hasznos is. Azt látom, hogy a zenekar tagjai, a családok jól érzik magukat. A célunk kettős: szakmailag jó kezekben legyen a zenekar és az emberek jól érezzék magukat. Fontosnak tartom, hogy aggódás, izgulás nélkül biztosítva legyen a szakmai irányítók ösztönzése. Legyen mindig egy becsületes pénzalap, amiből gazdálkodhatunk, az anyagiak ne hátráltassák a szakmai haladást. A másik nagyon fontos dolog, hogy a tagok kicsitől nagyig jól érezzék magukat a zenekarban. Ehhez meg kell teremteni a helyzeteket, mert az együtt zenélésen túl a szakmai táborok, a különböző összejövetelek nagyon fontosak. A hangszerbővítés, a hangszerállomány minőségének a javítása is prioritás, de a különböző rendezvényeken való fellépések is fontosak” – foglalta össze az ügyvezető. 

Egyszer a munka, majd a koldulás

Az anyagiak előteremtéséről is szó esett. „Az elvem az, hogy addig egyetlen támogatót sem keresünk meg, ameddig mi magunk nem gondoljuk: már valamit tudunk, valamit már felmutattunk. A bemutatkozó előadásunkra hívtunk meg vállalkozókat, civil szervezetek és intézmények vezetőit, számítunk a közbirtokosságok támogatására is. Egy olyan anyagot szeretnénk összeállítani, ami tükrözi, hogy kik vagyunk, mit akarunk, ezzel szeretném felkeresni azokat, akik potenciális támogatóink lehetnek. Az asztal másik végéről is próbálom nézni a dolgot, voltam olyan helyzetben, hogy támogatni kellett valakit, valamit, sokszor a semmivel is előhozakodtak, de szívesebben támogattam azokat a kezdeményezéseket, amikor látszott, hogy van, amit támogatni” – ismertette György István.

Mint megtudtuk, a Vaskertes iskola közössége maximálisan, teljes infrastruktúrával a fúvószenekar mögött van, a gyergyószentmiklósi önkormányzat részéről pedig van ígéret a támogatásra, a Hargita Megyei Tanáccsal szerződést írtak alá erre az évre.

Szeptember 20-án a Lovasnapok keretében láthatják legközelebb a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekart, de készülnek a karácsonyi koncertre, a város kórusaival karöltve a karitatív  tevékenységbe is bekapcsolódnak. Az elmúlt négy hónap tapasztalata tükrében úgy döntöttek, hogy szeptember 1-10. között fogadják azokat, akik szeretnének a zenekarban játszani, hogy az évadot megkezdve egy rendszeres tanulási folyamat indulhasson el.